Folkszemle, 2010. május hozzászólás | továbbküldés | nyomtatás

Agócs Gergely

„Egy szürke, meg egy hamuszín galamb”
A hagyományos szellemi kultúra egy nógrádi magyar pásztor életében

Fejezetek az ELTE-BTK Folklore Tanszékén 1997-ben készült szakdolgozatból

A Folkszemlében a dolgozatból két fejezetet közlünk a hozzájuk tartozó példatári idézetekkel és jegyzetekkel.

A hagyományos kultúra keretei
Pál István folklórja. Zene, tánc
Irodalom
Példatár

Jelen dolgozatom célja egy nógrádi magyar pásztor, Pál István hagyományos szellemi kultúrájának monografikus bemutatása. Pál Istvánnal 1992 júniusában, népzenei gyűjtőutam során ismerkedtem meg mai lakhelyén, Tereskén. Gyűjtőtársammal, Juhász Zoltánnal az informátoraink segítségével összeállított címlistát követve jutottunk el hozzá, mint olyan pásztorhoz, akiről úgy hírlett, tud furulyázni, híres nótafa, és valamikor még dudált is. Este érkeztünk meg a házához, majd ennek - és mint később kiderült - magas lázának ellenére kijött, beengedett minket a házba, és néhány dallamot sikerült is hangszalagra rögzítenünk. Már ennél az első találkozásnál nyilvánvalóvá vált, hogy egy ma már nem mindennapi egyéniséggel van dolgunk. Nagyapjától örökölt, díszesen faragott furulyáján abban a kiforrott stílusban adta elő a dallamokat, mellyel addig csak Bartók Béla fonográfhengerein1 és a "Pátria" lemezsorozat felvételein2 találkoztunk. Később kiderült, hogy Pál István nemcsak a zene területén őrzi a tradicionális műveltséget. Máig hordott ünnepi öltözéke népviseletnek tekinthető: "csurgóra" eresztett, gömbölyű tetejű, fácántoll-díszekkel ékesített zöld posztókalap, fehér ing, rézpitykés mellény, csizmanadrág és puhaszárú csizma, télen szabónál varratott, két sor gombbal ellátott bársonykabát. Széles, pödrött bajusza alkotó részét képezi karizmatikus megjelenésének, s nála ez a bajuszviselet is egy állásfoglalást, a hagyományokhoz való ragaszkodást jelent.

Pál István jó narratív készsége lehetővé tette a zenei hagyományok "háttéranyagában" való tájékozódásunkat, s teret nyitott az általa képviselt hagyományos szellemi kultúra más területeinek megismeréséhez is. Mint kiderült, Pál István a környék pásztorainak tudatában mágikus specialistaként él, s hogy ez a vélekedés nem alaptalan, arról maga a velünk egyre közelebbi, mondhatni baráti kapcsolatba kerülő "Pista bácsi" is tanúbizonyságot tett. Immár ötéves ismeretségünk során egy elég gazdag és széleskörű folklóranyagot: dudálást, furulyázást, flótázást, éneket (lírai dalt, balladát, egyházi népéneket és gyermekdalt), táncot, mesét (tündérmesét, legendamesét és állatmesét, illetve töredékeket, mesei motívumokat), mondát (eredetmagyarázó, hiedelemmondát és betyártörténetet), apokrif imádságot és ráolvasást, gyermekjátékot és állathangutánzót, népszokás- és népi gyógyítás-adatokat, igaztörténetet és pranosztikát, valamint hagyományos díszítőművészetének képanyagát sikerült rögzítenünk.


1 MH - 1328-1345.

2 Az MTA és a Magyar Rádió, később a Pátria hanglemezgyár, majd a Népművelési Minisztérium és a Népraji Múzeum néprajzi gramofonlemez - sorozata, az ennek keretében megjelent Koós József borsosberényi juhász-számadó furulyajátéka.

Folkszemle, 2010. május hozzászólás | továbbküldés | nyomtatás