Katonadalok

Katonadalok^*

A katonadalok népi líránk nagy csoportját képviselik. Az ideiglenes és kényszerű katonaéletet éneklik meg. A vitézi és történeti énekek újabb kori leszármazottai. Leginkább az állandó hadseregben kötelező szolgálatot teljesítő katonák lírai költészete sorolható ide.

Ennek a lírának állandóbb része más, korabeli költészeti műfajokhoz kapcsolódik (pl. betyárballadák stílusában), legnagyobb része pedig a szerelmi lírához. Egy része a folytonos körforgásban visszakerült a civil életbe, legfőképp a summásdalokba. Rendkívüli a népszerűségük mind a mai napig, ma is eleven hagyománynak számítanak. Népszerűségüket tanúsítja, hogy bár kifejezetten férfiak dalai, férfiak is, nők is egyaránt éneklik.

Regruták 1942-ben a Levente Egyesület tagjaival és a Csibili bandával
Nagy István és Raj Rozália gyűjteményéből

Sorozó- és újoncnóták a tavaszi sorozástól az őszi bevonulásig:

A zentai kaszárnyára süt a nap (Mohol)

Leszedik a szőlőt nemsokára (Hertelendyfalva)

Megérik a szöllő nemsokára (Piros)

A doroszlói Csibili banda más faluból való zenésztársakkal (1939)
Nagy István és Raj Rozália gyűjteményéből

Bevonulási dalok:

Én már többet nem kaszálok (Zenta)

Sebesen forog a mozdonykocsi kereke (Zenta)

A doroszlói Önkéntes Tűzoltó Testület tagsága és fúvószenekara (1920 - 1930-as évek)
Nagy István és Raj Rozália gyűjteményéből

Az otthon maradt szerető bánata:

Édesanyám olyan vizet adott (Zenta)

Kaszárnyadalok, katonaélet:

Kurtafarkú fecske (Bácskertes)

Háborús katonasors:

Sej, az én lovam megérdemli a zabot (Felsőhegy)

Kedves édesanyám, ha fel akarsz keresni (Gombos)

Szabadság, leszerelés:

Bimbó voltam, mikor én megszülettem (Felsőhegy)

A doroszlói Önkéntes Tűzoltó Testület zenekara, azaz a Csibili banda (1940-es évek)
Nagy István és Raj Rozália gyűjteményéből

Mint már említettük, lírai dalokról van szó. és itt a versszakok kapcsolata igen laza: még sorrendjük, sőt előfordulásuk is legtöbbször tetszőleges. A besorolást így elsősorban a kezdő versszak tartalma szabta meg, és csak másodsorban a következő versszakoké.

Hangulatilag a katonadalokat általában a szomorúság jellemzi. Bizakodó hangvétellel találkozunk a kaszárnyadalok egy részében a szabadságos és leszerelő, továbbá a negyvennyolcas és tizenkilences (1848 és 1919) katonadalokban, de az újoncdalok egy részében is.

A dallamok zöme új stílusú, ennek is az újabb rétegéből, nagy szótagszámú, 15-nél is hosszabb sorokkal. Ezeknél igen gyakori az AABA formaképlet.

Tito marsal udvarába, sej-haj, van egy magas diófa (Felsőhegy)

A régi réteg itt kivétel, dallamjárásában akkor is inkább az új stílusú dallamív kupolás vonalát követi. A tempó legtöbbször a menetelést elősegítő giusto; táncolni is lehet szinte mindegyikre.

* Készült a Vajdasági magyar népdalok I. kötete "Katonadalok" című fejezete alapján. A könyv anyaga letölthető pdf formátumban a Vajdasági Magyar Digitális Adattárból.