Folkszemle, 2011. május hozzászólás | továbbküldés | nyomtatás

Bodor Anikó: Vajdasági magyar népdalok

A lakodalom egyes mozzanataihoz kapcsolódó dalok és táncok*

A lakodalom költészetének tekintjük a menyegző keretében elhangzó költői alkotások összességét: dalokat, rigmusokat, kurjantásokat stb. Az alkotások egy része rituális jellegű, minthogy csakis ilyen alkalommal hangzik el. A kurjantások és vőfélyrigmusok esetében az alkalomhoz kötöttség egyértelmű. A dalok nagyobb része nálunk azonban csak lokálisan lakodalmi ének, más területeken ettől a szokástól függetlenül bukkannak fel, mint szerelmi vagy mulatódalok. A sajátosnak mondható lakodalmi rítusének elég kevés. A helyi szokások által megszabott lakodalmas szerepű dalok száma sokkal több. Formailag is változatos anyagállományt ölel fel ez a szokáskör, mint a bevezetőben már nagyjából felsoroltuk. Lássuk hát, milyenek a nálunk előkerült lakodalmasok.

Vőfélyrigmusok

Ezek a diákos, félnépi modorban írt mondókák is zenei vonatkozásúak: felező 12-es sorokból álló strofikus versek, melyeket egykor talán énekelve adtak elő A vőfélyversek szerzői korábban az iskolamesterek, diákok, utóbb falusi néptanítók, kántorok és népi verselők, vőfélykedő parasztok. Az eredeti felező 12-es szótagszámot az ének nélküli mondóka „értelmező-magyarázó” verselése kikezdi, így gyakran kibillen a szótagszerkezetből, sok esetben a versszakok is csonkulnak vagy összemosódnak, hiszen a vőfélyek nem szerzői, csupán előadói a rigmusoknak, de az adott helyzethez illően már ők maguk módosítanak rajtuk.

A lakodalmi ünnepségsorozat különböző mozzanataihoz kapcsolódó szertartásos, tréfás és mulattató versezetek végét általában a latin „vivát” vagy magyar megfelelője, az „éljen” szavak jelzik, de „lejelenthet” a zenekarnak adott „húzd rᔠutasítás is.

Doroszlói leányok ünneplőben ( 1941)
Fényképezte: Kántor Géza
Néprajzi Múzeum diapozitív-gyűjteménye (NM D 4617)

Felvirágozás. Horgoshoz kötődő lokális lakodalmi ének. Nem szertartásos jellegű, új stílusú, ötfokú dal.

      Udvarunkba magosra nőtt a nyárfa (Horgos)

Eddigi változatai a bácskai Tisza mentéről kerültek elő.

Menyasszonyöltöztető. Ezek is helyi jellegű szokásdalok, melyek a Bánát északi részéről kerültek elő. Általánosan elterjedt katonadal dallamára énekelt műköltői eredetű szövegek.

Az egyikük menyasszonybúcsúzó versekkel folytatódik az öltöztetéshez illő strófa után. Természetesen nem egy végben, hanem a megfelelő alkalomkor énekelték mindegyiket.

Doroszlói menyasszony viaszvirágos koszorúval
Fényképezte: Gönyey Sándor
Néprajzi Múzeum diapozitív-gyűjteménye (NM D 8876)

Menetdalok

A menyegzői ünnepélyes vonulás dalai esküvőre menet és onnan jövet zömmel új stílusú dalok lakodalmas vonatkozású versszakokkal. Java részük lírai dal, több, lazán kapcsolódó, esetleg teljesen önálló strófával, melyek tartalmilag nem feltétlen kívánkoznak egységbe, sokszor nincs is lakodalmas vonatkozásuk. A lényeg az, hogy „minél tovább mondják”, azaz egy dallamra sok szöveget énekeljenek, tetszés szerint.

      Szépen úszik a vadkácsa a vízen (Völgyes)

      Szépen úszik a vadkácsa a vízen (Doroszló)

      Nem füstöl a szegedi gyár kéménye (Doroszló)

      Mondtam, anyám, házasíjj meg (Dobradó)

      Nem zörög a levél, ha a szél nem fújja (Felsőhegy)

      A horgosi bíró udvarába (Horgos)

      Sarkon van az özvegyasszony háza (Doroszló)

      Este van, későn van (Bácskertes)

      Este van, későn van (Bácskertes)

Legtöbbjük a fejlett új stílus szép példája, melyekhez, népszerűségüknél fogva, rendszerint katonadalszövegek is társulnak, nemritkán utólag váltak lakodalmi dallá:

      Este van, későn van (Bácskertes)

      Este van, későn van (Bácskertes)

Legszámosabbak a Tisza mentén, de előkerültek minden más vajdasági tájegységről is.

 

Doroszlói menyasszony haj- és koszorúviselete
Fényképezte: Gönyey Sándor
Néprajzi Múzeum diapozitív-gyűjteménye (NM D 8878)

Paptánc

      Vornyik-tánc (Hertelendyfalva)

      Meghalt, meghalt a cigányok vajdája, vajdája (Hertelendyfalva)

Kurjantások

- Nagy tepsibe sül a málé,
Horvátékhó mögyünk lányé!
Magyarszentmihály

- Á’junk csak mëg itt a sarkon,
hagy pisájon a mënyasszony!
Csantavér, Felsőhegy, Völgyes

- Itt ájjunk mëg utcasarkon,
hagy pisájjon a mënyasszony!
Doroszló

- Piros alma haja nékű,
Vőlegényünk gatya nékű.
Völgyes

- Aki kinéz az ablakon,
tarka kutya fossa nyakon!
Doroszló

- Aki minket nem néz jónak,
Teremtse az Isten lónak,
Vagy szürkének, vagy fakónak,
Vagy kétéves kiccsikónak!
Völgyes

- Ez az ucca végig árkos,
Itt vénűnek mëg a lányok!
Magyarkanizsa

- E’szaladt a tarka nyúl,
Fogja mëg a násznagy úr!
Völgyes

- Vöröshajma haja nékű,
násznagy urunk gatya nékű!
Felsőhegy, Csantavér, Völgyes

Félig recitált vagy ritmikusan szavalt sorpárok, a kiolvasókkal és mondókákkal rokoníthatók, de ezektől intonálási módjukban, magas hangfekvésükben különböznek. Olykor énekelve vagy félig énekelve hangzanak el. Zömmel 7 vagy 8 szótagos rímes párversek, ritkán 4 sorosak, esetleg 11 szótagosak is. Sokuk dalszövegként is szerepel, nem csak rigmusként.

Menyasszonykikérés

      Eridj haza, s mosdjál meg (Hertelendyfalva)

Menyasszony-búcsúztató

      Megbocsásson édesanyám, ha nem voltam jó leánya! (Hertelendyfalva)

      Vőfélyvers (Magyarszentmihály)

Menyasszonyi induló

Az indulóhoz általában saját szertartásos dal kapcsolódik. A régebbi a Zörög a kocsi kezdetű.

      Zörög a kocsi (Bajsa)

Az egész magyar nyelvterületen mintegy 350 változatát tartják számon jelenleg. Nálunk is elég sok adat igazolja hajdani elterjedtségét Bácska, Bánát és Szerémség területéről. „A dallam a maga friss, táncos heteroritmikus ritmusával, melyben a kezdő sorok lüktető daktilusai és troheusai után érdekes ellentétet adnak a záró sorok anapesztusai, - valamint ősi ötfokúságával és kétrétű, tiszta kvintváltó szerkezetével méltán egyike legnépszerűbb dallamainknak. Szövege részben a vőlegényét váró menyasszony szorongását, másrészt az újabban a lakodalom napján végbemenő ágyvitel aktusát domborítja ugyan inkább ki, de azért legtöbb helyen a kocsira-ültetés kísérő dallama” - írja Seemayer Vilmos a nemespátrói (somogyi) régi lakodalomról 1936-ban.

Ezt a dalt szorította ki a használatból a ma általánosan ismert Lakodalom van a mi utcánkban (vagy Este viszik a menyasszony ágyát) kezdetű, általánosan ismert műdal. Már 1935-ben is divatos volt az akkori 50-60 évesek között. Móra István verse Hoppe Rezső zenéje 1903 tájáról, év nélküli kiadványokban többször is közölték. Számtalan népi változatban él, de felfelé szekvenciázó zárlatai, emelkedő dallamvonala máig kirívó magyartalanságról árulkodik. A szöveg mindenesetre jobban illeszkedik a hagyományba, mint a dallam. Ágyvitelkor is ezt éneklik.

Menyasszonykísérés. A menyasszonykísérő dalok egyénibb arcúak a többi menetdalnál. Kettő közülük jellemző bukovinai szertartásos dal.

      Lepëdőcske, párnocska (Hertelendyfalva)

     7084i mp3

      Addig élëm világomot (Sándoregyháza)

Doroszlói vőlegény bokrétás kalappal, díszzsebkendővel
Fényképezte: Gönyey Sándor
Néprajzi Múzeum diapozitív-gyűjteménye (NM D 8880)

Alkalmi dalok vacsora közben. Többnyire oktató és vallásos félnépi énekek. Legismertebbek közülük az ún. „legényválogató” egy 16. századbeli volta dallamra.

      Egyszer két lányok (Torontálvásárhely)

Nálunk Torontálvásárhelyről került elő az egyetlen változat.

A Kánai menyegző éneke egyházi eredetű moralizáló dal. A Kánai menyegző énekének saját szövege és dallama van (legalábbis közeli változatokban jelentkezik), ami megegyezik a Kájoni kódexben (1634-1671) közölt alakkal.

      Az igaz Messiás eljött már (Bácskertes)

Dussolás

Vacsora alatt éneklik általában a bordalokat, ivónótákat, sorba-itatókat és egyéb mulató-, tréfás dalokat.

      Összeveszett a pipa a zacskóval (Hódegyháza)

      Ő már ivott, mink nem ittunk (Bácsfeketehegy)

Ezek a dalok természetesen nem csupán lakodalomban hangzottak fel, hanem más vigasságokon is. A bordalok között is sok félnépi és irodalmi hatás mutatkozik, mint a középkori és újkori diákköltészet, falusi kántorok, verselgető kisnemesek és népies költőink hatása. Csokonai Szerelemdal a csikóbőrös kulcshoz című versének hangulata köszön vissza az egyházi népéneket parodizáló kulacsköszöntőből.

      Hol vagy én szerelmes, drága kulacsom? (Bajsa)

Ide tartozik még a különféle egyéb paródiák, mint a tréfás kántori búcsúztatók csoportja is a lakodalom egyéb szórakoztató anyagából.

      Addig innék, még a fogam ki nem ázna (Völgyes)

Gomboson mulató-tuss szerepét töltötte be a Kánai menyegző éneke kásapénz-szedés alkalmával. A Kánai menyegző énekének megfelelő strófái bordalként is használatosak.

Dallamaik főleg a magyar népzene jövevény rétegének kisebb-nagyobb mértékben meghonosodott képviselői, szerkezetük nemritkán laza vagy ütempáros. Kivételesen a régi stílus is szerepel ebben a közegben.

 

Doroszlói lakodalomban az esti vacsora idején
a Csibili banda a vendégeket szórakoztatja

(1950-es évek közepe)
Nagy István és Raj Rozália gyűjteményéből

Menyasszonytánc

Ez a szertartás a mai lakodalmakban is eleven még. A menyasszonyi indulóhoz hasonlóan ehhez a szokáshoz is saját szertartásos dal igyekszik kapcsolódni, mégpedig a Szép menyecskét csinálunk mi ebből a lányból, kerek kontyot tekerünk a hajából kezdetű népdalszerűtlen képződmény. A népzenei vizsgálódások tárgykörébe már nem is tartozó dallam típusa szerepel Rózsavölgyi Márk 19. századi hangszeres komponista gyűjteményében is. Akár dallamát, akár szövegét tekintjük, feltűnően népdalszerűtlen: több részre tagolt kezdő sora már önmagában is szinte önálló dallamnak nevezhető, olyan hosszú (24 szótag!). Az első sor megismétlése után újabb motívumokkal bővül, és már-már túllépi a strófa kereteit, miközben szinte tobzódik a funkciós műzene hármashangzat-felbontásaiban és az ezeket kitöltő hangszeres menetekben. A népi használatban a mértéktelen hosszú első sor ismétlése elmarad, a tagolt sorokat pedig önálló sorokként értelmezik, mintha a strófa hétsoros lenne. Mindez azonban nem változtat a kirívóan műdaljellegen.

A menyasszonytáncra mindenféle más táncdallamokat is muzsikálnak, leggyakrabban ezek is műdalok, mint pl. a közismert Ritka búza, ritka árpa, ritka rozs kezdetű nóta-csárdás, a „bokázó” sorvégek iskolapéldája, de más népszerű műcsárdásokat is.

Kontyolási dalok és táncok. Kontyolási dalokról és táncokról nálunk csak az al-dunai székelyeknél tudunk más vidékeinkről nem kerültek elő.

     7084i mp3

      Addig élëm világomot (Sándoregyháza)

Újasszonytánc

Ebből az alkalomból is mindenféle műcsárdást muzsikálnak, jobbára ugyanazokat, mint a menyasszonytánchoz. Jaj, de szép kis menyecske lett ebből a lányból, kerek kontyot csavartunk a hajából kezdettel szólal meg a menyecsketánc csárdása. A bukovinaiaknál ilyenkor hangzik el a Tűzről pattant kismenyecske vagyok én kezdetű versszak.

Az ún. török-ereszkedő kvintváltó szerkezetek csoportjába tartozik egy olyan régi stílusú dallam, ami sokáig csak Bácskertesre volt jellemző:

      Kurtafarkú fecske (Bácskertes)

      Kurtafarkú fecske zenekarral (Bácskertes)

Egészen a legújabb időkig máshonnan nem ismertük. Nemrég a szomszédos Doroszlón is előkerült.

Hajnali mosdatás

A szokás dala bácskertesi egyedi emlék.

      Reggel van, harmat, fázik a lábom, nem fogok itt állni (Bácskertes)

A hagyomány pusztulásának egy szerencsés mozzanata, hogy az emlékezetben egy ideig még képes másodlagos életet élni. A törvény által betiltott népszokás idővel kihalt, de szertartásos dala még az 1980-as években is gyűjthető volt. A dallam fennmaradásában szerepet játszott bizonyára a helybeli művelődési egyesület jó műsorpolitikája is. A hagyományápoló csoportok mai napig éneklik. A furcsa strófaszerkezet alkalmasint csonkult forma, talán rendhagyó szaffikus strófát takar, zárósor nélkül. A három részre tagolt első sort (5+5+6) nem ismétlik. (A szaffikus strófák kezdő sora kéttagú, és az összetett sort szabály szerint megismétlik.) Ezt követően az 5+5 szótagra tagolt középső sort a szöveg követelményei szerint többször is ismételgethetik. A zárósor, ami hangnemileg is befejezne, elmarad. Az így keletkezett hangnemi befejezetlenséget az első sor megismétlésével hidalják át egyes előadók.

Van rá eset azonban, hogy befejezetlenül hagyják a dallamot, nem ismétlik meg az első sort. A hangkészlet és a dallamjárás a Rákóczi-dallamkör tagjaira hasonlít.

Bácskertesi leány (1949)
Fényképezte: Manga János
Néprajzi Múzeum diapozitív-gyűjteménye (NM D 1350)

Vendégküldő

A lakodalmi mulatság végét jelző dalok és táncok. Több fajtájuk létezik. Az aldunai székelyeknél külön „műfaj”.

      Eddig, vendég, jól mulattál (Hertelendyfalva)

      Eddig, vendég, jól mulattál (Hertelendyfalva)

A tréfás vendégküldők régebben máshol is létezhettek, mint az előkerült szórványos adatokból kitűnik. Valamennyit dudanóta dallamon éneklik.

Általános ebben a mozzanatban a marsolásra muzsikált indulók szerepe. A zenekari indulók egyébként is a lakodalom egyes főbb mozzanatait, fordulópontjait jelzik (menetben, menyasszonybúcsúztató után, vendégség befejeztével stb.). A zenekar repertoárismeretétől függően sok indulót is muzsikálnak. Több helyen a Rákóczi-induló (más néven Vakpali hozzáragasztott tréfás szövegéről) egyértelműen felszólítás a távozásra.

A Rákóczi-indulót a zenészek már egyre ritkábban muzsikálják, nyilván kényelmi szempontból, mert hangszertechnikai nehézségeket kellene legyűrniük. „Azt e’játszani, zenésznek kő ám lënni a javábú!” Egressy Béni Klapka-indulóját („Fel, fel, vitézek a csatára”) viszont szinte mindenütt ismerik, és muzsikálják is a lakodalmakban.

Itt ismét felbukkan egy divatos, nemzetközi zsargonnak tekinthető, polgári körökben is közkedvelt műdal, a „Nem, nem, nem, nem, nem, nem, Nem megyünk mi innen el, Míg a házigazda minket furkósbottal ki nem ver!”. A dallam mechanikus szekund-szekvenciában ereszkedik, ez népzenénkben idegen tulajdonság. Nagyszerűen lehet rá tercelni is. Mindazonáltal elég széles körű kapcsolatai vannak a hazai dallamforgalomban, de más népekében is (pl. a szlovákok közismert „szinkópa-polkája”, a dubrovnikiak „kontradanca kala majkája”; a szerbeknél Skuvala sam večericu kezdettel éneklik; végül Lajtha László széki gyűjtésében Erdő, erdő, kerek erdő szövegkezdettel folklorizálódott izometrikussá a két szólamban fogant dúr-hexachord dallam alsó szólama).

Doroszlón a lakodalom éjszakáján néhány fiatal fényképezkedik a fúvószenekarral
(1950-es évek vége)

Nagy István és Raj Rozália gyűjteményéből

 

 


* Készült a Vajdasági magyar népdalok III. kötete "A lakodalom egyes mozzanataihoz kapcsolódó dalok és táncok" című fejezete alapján. A könyv anyaga letölthető pdf formátumban a Vajdasági Magyar Digitális Adattárból.

 

Folkszemle, 2011. május hozzászólás | továbbküldés | nyomtatás