Folkszemle, 2011. május hozzászólás | továbbküldés | nyomtatás

Bodor Anikó: Vajdasági magyar népdalok

A játékdalok szerkezete

Szerkezetüket vizsgálva, a gyermekjátékban a ritmus feszes, a forma laza: egységei az ütempárok (olykor ütemek). Ezek szabadon sorakoznak, nem hoznak létre zárt formát, csak az egységek láncolatát. Ami fontos, az az egész ütem, ütempár vagy négyütemes motívum állandó időtartama. Eleve megadott és feszesen kimért, valószínűleg a mozgással megszabott időtartam jelentkezik, ezt töltik ki két, három vagy négy hanggal, illetve ezeket az egységeket osztják fel különböző részekre. (Hat szótag ugyanannyi ideig szól, mint tizennégy.)

Az egységekhez alakítják a szövegeket. A szöveg szótaghosszúsága nem határozza meg a ritmust, legfeljebb az ütemegységek aprózása függ tőle. Az előadásmód független a szó természetes hangsúlyától. Egyenletesen lüktető negyed értékekre hangsúlyoz, és általában pontozás nélküli.

Az ütempárok gyakran négyütemes egységeket alkotnak (vágáns vagy kolomejka ritmus), ritkábban sorokká tapadnak össze (dudanóták) vagy más heterometrikus strófákat alkotnak, mint a kanásztánc vagy szaffikus versformák.

A többféle lehetőség és különböző átmeneti formák ellenére a gyermekjátékdalok szerkezetét többnyire az ütempárok uralják. Az ütempár a főalak. Az ütemek felosztása páros, de nemritkán páratlan (hármas felosztású) ütemek is keverednek közéjük.

A zömmel ütempár szerkezetek mellett az együtemes egységek is tettenérhetők. Sok az együtemes egység az altatókban és a felnőttek egyéb játékaiban ölbeli gyermekekkel, de egyebütt is.

      Csicsis, baba, nincsen papa (Csóka)

Ütempár megtoldva egy záróütemmel háromütemes egységet alkot (pl. a kiolvasókban elég gyakori).

      Ádám, Éva kerbe vótak (Satrinca)

Háromütemes egységekkel egyébként is gyakran találkozunk. Háromütemessé dagadhat a motívum a ritmusérték augmentációjával. Az ütem két nyolcad és egy negyed (titi tá) ritmusában a két nyolcad negyeddé duplázódik, így két ütemre terjedő negyed értékű hangokká (tá tá tá szünet) növekszik.

      Ádám, Éva kertbe vótak, madarat lőtek (Völgyes)

A háromütemes egységek a harmadik ütem megismétlésével négyütemessé válhatnak, de egy ütem háromszori megismétlésével, majd annak lezárásával is létrejöhet kanász-vágáns sor. Az ütempáros közegben gyakoriak a négyütemes egységekké összeállt kolomejka (vágáns) sorok. Innen már rövid az út a lazább strófaszerkezetek felé, mint a kanásztáncok vagy a dudanóták.

Az ütempáros közegbe egész strófák is bekapcsolódhatnak.

      Hinta, baba, csicsis, baba, aludjál (Doroszló)

Strófaszerkezeteink:

A kolomejka (vágáns) ritmusú kanásztáncok:

      Elvesztëttem zsebkendőmet, mëgver anyám érte (Dobradó)

      Elvesztëttem zsebkendőmet, mëgver anyám érte (Doroszló)

      Elvesztëttem zsebkendőmet, mëgver anyám érte (Zenta)

      Kékparadicsom, lilijom (Magyarszentmihály)

Dudanóták. A strófaszerkezeteknél lényegesen több az ütempárok közt lappangó, egyenletes negyedekben lüktető 6 vagy 8 szótagú dudamotívum:

      Erdő mellett nem jó lakni (Csóka)

      Hol jártál, te Szent Erzsébet asszony? (Kevi)

      Hol jársz, hol jársz, nagy Erzsébet asszony? (Rábé)

      Hol jársz, hol jársz, nagy Erzsébet asszony? (Oroszlámos)

      Hol jártál të, hol jártál të, Szent Erzsébet asszony? (Csóka)

      Hol jársz, hol jársz, Örzsébeti kisasszony? (Zenta)

      Hol jártál, Szent Erzsébet? (Doroszló)

      Hol jársz, hol kelsz, nagy Ërzsébet asszony? (Hertelendyfalva)

      Văn nëkëd, văn nëkëd, szép elădó lânyod! (Bácskertes)

Volta dallam: Ennek a XVI. században járványszerűen elterjedt táncnak mind 8, mind 16 ütemes változatai kerültek elő a Szerémségben mint gyermekjátékok. Ugyanitt kifordulós körjátékként is szerepel, de szerkezete lazább. A hármas lüktetésű volta a lakodalom dalanyagában legényválogató szöveggel került elő Torontálvásárhelyről, az észak-bánáti Oroszlámoson betlehemes játék pásztortánca. Valamennyi jellemzője a 3/4-es ütem.

      Kiskácsa fürdik fekete tóba (Dobradó)

Szaffikus strófák a klasszikus verselésből ismert szapphói versszak többféle átalakult formában az ütempárosság és strófásság határán jelentős helyet foglal el népdalaink között. Az átalakult forma jellemzői: megismételt kezdő sor, összetett harmadik és rövid negyedik sor. A mi változataink négyütemes kolomejka sorokból alakulnak, és az amúgy is laza szabályokat még szabadabban kezelik.

      Ég a gyërtya, ha mëggyújtják (Hertelendyfalva)

Mint látjuk, a gyermekjátékdalok szerkezete egyrészt kezdetleges, másrészt egyéb stílusok szerkezeti jellemzőit is megtalálhatjuk benne. Ugyanez érvényes fordítva is. Az idők folyamán a különböző stílusok egymásba hatoltak. Különösen a hangszeres népzenében találunk gyakran ütempáros dallamvilágot: duda-apráják, vonószenekari közjátékok stb. Ezenfelül a lakodalmas zene és a 16-17. századi táncdallamok egy része is tanúsítja az átmenetet ütempárosság és kötött szerkezet között.

Folkszemle, 2011. május hozzászólás | továbbküldés | nyomtatás