Folkszemle, 2011. május hozzászólás | továbbküldés | nyomtatás

Bodor Anikó: Vajdasági magyar népdalok

A játékdalok hangterjedelme és hangneme

A játékokdalok nagy részére a kis hangterjedelem jellemző. A zenei elem a dalok egy részében csak a ritmus vagy a köznapitól eltérő hanglejtés. A beszédhez közelebb álló deklamáló hanglejtés szélesebb skálájú az átlagos beszédnél, de hangmagasságait csak körülbelül jelölhetjük, nem kottafejjel, hanem X-szel.

Vannak dallamok pontosan jelölhető hangmagassággal, mégis a dallamos hanglejtés határain belül maradnak. A dallamos hanglejtés mindössze két hangot érint: egy tengelyhang elmozdul felfelé vagy lefelé nagy szekundot vagy kis tercet, ritkábban nagy tercet, esetleg kvartot. A nagyobb hangközök általában lefelé mozdulnak. Sok a félig mondott, félig énekelt előadás is egyetlen dalon belül.

Ritmus érvényesül zenei elemként, a kiolvasókban elsősorban, dallamos hanglejtés két hang hangkészlettel: bichord (szó-lá vagy mi-re) és biton (mindig lefelé szó-mi vagy szó-re, ritkán mi-dó). Beszéddel és deklamáló hanglejtéssel vegyesen is szól. Az altatókra különösen jellemző, de a felnőttek egyéb játékaira a legkisebbekkel is.

      Csicsis, baba, nincsen papa (Csóka)

„A beszédszerű hanglejtés zenei emléke és a tőle független zene határát valahol a három egymás melletti egészhangban, a trichordban kereshetjük” (Vargyas).

A két nagy szekund lépésből álló három hangra terjedő dallam: (trichord) mi-re-do és mi-re-do-re, olykor lá-szó-fá vagy szó-fá-mi trichord jelentős mennyiségben képviselt a magyar hagyományban: ereszkedő (mi-re-do) és forgó (mi-re-do-re) motívumok alakjában nagy számban fordul elő a gyermekdalokban (és pogány tartalmú szokásainkban is). Leginkább a mondókákban, majd a mozgásos játékokban hallhatók.

      Ess, essé, ess! (Bácskertes)

      Bőregér, bőregér (Gombos)

      Bőregér, bőregér (Gombos)

      Csiga-riga, gyere ki (Gombos)

      Gólă, gólă, gilică (Bácskertes)

      Gólă, gólă, gilică (Bácskertes)

      Gólya, gólya, gilice (Zenta)

      Eltörtétek hidunk lábát, föl nem csináltátok! (Magyarkanizsa)

      Tányérica babica (Csóka)

A triton hangkészlet oroszlánrészét a szo-lá-szó-mi motívum uralja (ritkább motívumok a szó-mi-dó, szó-mi-re; mi-dó-lá; mi-re-lá; mi-re-ti). Birodalmuk a mozgásos játékok, a mondókák és a felnőttek játékai ölbeli gyermekekkel, abban is főként az altatók.

      Fecskét látok (Dobradó)

      Csem-csem gyűrű (Tóthfalu)

      Csem-csem gyűrű (Horgos)

      Csöm-csöm gyűrű (Csóka)

      Ég a gyertya, ég, ég, el ne aludjék! (Torontálvásárhely)

Mind a trichord, mind a triton hangkészlet deklamáló hanglejtéssel és beszéddel elegyesen is szól.

Négy hangra terjedő tetrachord dallam elég kevés van: zömmel lá-szó-fá-mi, fá-mi-re-do és szó-fá-mi-re. Hanglejtéssel és prózával vegyesen is hallani. Tetraton készlet valamivel több van, és jelentősége is nagyobb: mi-re-dó-re + mi-szó-mi-dó motívumok arányos kombinációja, ahol változatosság és egység kiegyensúlyozottan érvényesül az ütempáros szerkezeten belül, de már a művészileg szép határán.

      Mosó-mosó tányérka (Zenta)

      Vén Uborka, vén Uborka (Zenta)

A mozgásos játékokban és leánykérőkben fordul elő gyakrabban, de találkozunk vele a felnőttek játékaiban a legkisebbekkel, az egyéb mondókákban és a kiolvasókban is.

      Hinta-palinta, régi dunna, kis katona (Zenta)

      Mély kútba tekintek (Zenta)

      Gyerünk az erdőbe (Zombor)

Zentán és környékén a pünkösdköszöntőket is erre a sablonra énekelték. Hanglejtés és beszéd nem érvényesül bennük, csak a tiszta dallamosság.

Öt hangra terjedő dallamaink: pentachord (lá-szó-fá-mi-re és szó-fá-mi-re-dó) vagy pentaton (lá-szó-mi-re-dó és lá-szó-fá-mi-dó). Minden játék-csoportban akad belőlük néhány.

      Szödöm, szödöm füvecskét (Csóka)

A hat hangra terjedő készlet: hexachord. Ez a hangkészlet vitathatatlanul uralja gyermekjátékdalaink dallamvilágát (40%). Európa más népeinél is megtalálható.

      Ëgy süveg alma (Temerin)

Bővülni is szokott a felső oktávval, anélkül, hogy a szeptimet érintené. A bővülés főként a mozgásos és párválasztó játékokat jellemzi.

      A pünkösdirózsa kihajlott az útra (Csóka)

Hétfokú hangkészlet: heptachord mixolíd sorokban nyilvánul meg . Egy-egy esetben dúr, illetve eol sor, vagy dúr és mixolíd felváltva.

Mixolíd:

      A szénárú szénára, szénaszakadéka (Doroszló)

      Hopp, rózsa, viloja! (Hódegyháza)

      Hol jársz, hol jársz, nagy Erzsébet asszony? (Rábé)

Eol:

      Kis Jézusnak aranyalma (Hódegyháza)

Dúr-mixolíd:

      Ëgy üveg alma (Doroszló)

Oktáv terjedelmű hangkészletből viszonylag sok van. Ennek egy kisebb része mixolíd sorú, azaz kis szeptim jellemzi, nagyobb része azonban már nagy szeptimes, vezérhangos dúr hangsor.

      Lánc, lánc, ësztërlánc, ësztërlánci cérna! (Oromhegyes)

      Lánc, lánc, ësztërlánc, ësztërlánci cérna! (Dobradó)

Minél nagyobb a hangterjedelem, annál gyakoribbak a kanásznóta-ritmusképletek és a strófikus képződmények. Legtöbb a hét- és nyolcfokúakban, majd a hatfokúakban. Igaz, az ötfokúakban is akad néhány.

      Elvesztëttem zsebkendőmet, mëgver anyám érte (Dobradó)

      Elvesztëttem zsebkendőmet, mëgver anyám érte (Doroszló)

      Elvesztëttem zsebkendőmet, mëgver anyám érte (Zenta)

      Ég a gyërtya, ha mëggyújtják (Hertelendyfalva)

„Dúr-hexachord” dallamosságban a záróhang az esetek döntő többségében az első fok. Vannak azonban példák arra is, hogy a dallamot a hangkészlet második fokán zárják. Ez különösen gyakori a mi-re-do-re tengelymozgást végző trichordnál. Ez esetben a második fokra mindig alulról lép fel a dallam. A mozgásirány megvalósul akkor is, ha a dallam trichordnál nagyobb terjedelemben mozog. Ezek az esetek valószínűleg azt az állapotot őrzik, amikor még nincs kifejlődve az az érzék, hogy az első fok a hangnem központja. Egyfajta közömbösségről tanúskodnak a „hangnem” iránt.

Az ingatag „hangnemérzék” másik bizonyítéka az ún. „hangnemi mutáció” jelensége. A kis és nagy terc azonos értelmezéséről van szó: a szó-mi kis terc átváltozik mi-dó nagy terccé azáltal, hogy a kis tercet lefelé fél hanggal alacsonyabban intonálják, így nagy terc lesz belőle.

      Láp, láp, cingërláp (Csóka)

      Hol jártál të, hol jártál të, Szent Erzsébet asszony? (Csóka)

Ez is egyfajta közömbösség a „hangnem” iránt. Inkább arra utal, hogy kisebb motívumsablonokkal építkeznek, nem hangnem-keretben. A hangnem iránti közömbösség jele az azonos dallamfordulatban jelentkező kis és nagy szeptim mixolíd-dúr párhuzama is egy előadáson belül.

      Ëgy üveg alma (Doroszló)

Regösénekeink ütempáros szerkezetükkel és hangkészletükkel szinte teljesen beleillenek a gyermekdalok világába. Egyetlen elütő jellegük a felfelé ugró dó-szó vagy dó-fá motívum gyakori megjelenése. A gyermekdalokra inkább jellemző a leugró kvint, szó-dó a jellemző.

Későbbi korok dallamosságát képviseli az ún. „karácsonyi szext” (dó-lá-szó vagy mi-lá-szó, szó-lá-szó fordulat), ami közös a karácsonyi népénekek és betlehemes játékok dalbetétjeinek barokk kori dúr dallamaival.

      Tente, baba, tente (Csóka)

      Érik a meggyfa, hajlik az ága (Oroszlámos)

A Dicsőség mennyben az Istennek kezdetű karácsonyi ének dallamindítása jól példázza ezt a fordulatot.

Dallamidézetek, azaz a már fentebb említett, ütempárok közé kapcsolódó ismert dallamok, divatos nóták megjelenései nálunk is előfordulnak.

Ez a „funkciós” motivika a magyaroknál az 1700-as évektől jelentkezik a betlehemes játékok dallamai közt és a karácsonyi szokásdalokban. Számos játékfajtában felbukkan hosszabb-rövidebb alakban.

      Árkot ugrott a cigány, kitörött a lába (Doroszló)

      Haj, szénája, szénája, szénaszakadéka! (Szenttamás)

      Lánc, lánc, ësztërlánc, ësztërlánci cérna! (Oromhegyes)

Az ütempáros szerkezetek dallamvilága a szerkezet kezdetlegességével megegyező. Beszéd és dallam között nincs éles határ. Tanúi lehetünk beszéd és dallam közötti átmenetnek: dallamos hanglejtéssé, majd dallammá váló beszéd és fordítva, beszédszerűvé váló zenei hang. Hangnemérzék előtti állapotok, mint pl. az első fok záróhang-értéke iránti közömbösség (befejezés a 2. fokon), közömbösség a terc és a szeptim nagysága iránt (mutáció és mixolíd-dúr párhuzam). A kezdetleges jellemvonások mellett a hangterjedelem növekedésével a modern hangnemekig a legtöbb hangnemi fejlődési fokot megtalálhatjuk az anyagban.

Folkszemle, 2011. május hozzászólás | továbbküldés | nyomtatás