Folkszemle, 2011. május hozzászólás | továbbküldés | nyomtatás

Bodor Anikó: Vajdasági magyar népdalok

Mozgásos játékok

Minden játékban előfordul több vagy kevesebb mozgás. Lázár Katalin felosztása szerint ebbe a csoportba tartoznak azok a játékok, melyek központi eleme, a mozgás elvégzése a játék lényege és célja. Nála ebben a fejezetben fordulnak elő az ölbeli gyermekek játékai is. Játékaink egy tetemes része a mozgásos játékokba sorolható. Ez a legnépesebb, egyben a legheterogénebb fejezetünk. Ide tartoznak: hintáztatók, sótörés, láncszakító, guggolós körjátékok, kifordulós körjátékok, utánozó játék, páros szökdelők, páros forgók, páratlan számú játékosok, versenyfutás, kendős játékok, fogócskák, kombinált játékok és a különböző vonulások.

Hintáztatók

A hintáztatók célja, hogy több gyermek között igazságosan megosszon egyetlen hintát. Amíg az ének tart, hintázhat, aki fent ül, aztán másik váltja fel. Mindegyiknek végig éneklik a hintáztatót. Legtöbbjük ülőhintára vonatkozik, de hintáztathatnak ketten is egy harmadikat úgy, hogy összefogott kezükre ültetve lóbálják.

  Egy süveg alma (Kishegyes)

A hintáztató is számolással indít, csak a kiolvasóktól eltérően, nem egytől négyig, hanem egytől tízig, ritkábban egytől kilencig.

      Egy üveg alma (Maradék)

Kiss Áron „Hintáztató mondókák” cím alatt közli őket. A mondókákkal és a kiolvasókkal még szoros kapcsolatban állnak. Az indító számolás után (Egy süveg [üveg] alma, Egy ángyomnak egy ládája) valamilyen kiszámoló következik. Pl. a „Még azt mondja, pofon vág” (Azt mondja, hogy pofon vág) motívum előfordul a hintáztatókban.

      Ëgy süveg alma (Padé)

Ennél azonban sokkal több szövegegyezés is megjelenik. A hajdani mágikus rítusokkal csakúgy kapcsolatban vannak, mint a mondókák és a kiolvasók. A vízbefúlt kihalászása csintek-csontok segítségével, vagy a Tekerd be lóbőr be, tehénbőrbe, hogy ki ne jöjjön belőle nagy valószínűséggel varázsoló szertartásos mesterkedések emlékei. A mondóka befejező része (ha van ilyen) kifejezetten a hintázásra utal (pl. Szállj le, barát/kakas, a hintáról, vagy hasonló.

      Egy süveg alma (Horgos)

Az indító számolás nem minden felvételen szerepel, mivel vagy az énekesek, vagy a gyűjtők hosszallották a hintáztatókat teljes terjedelmükben, ezért gyakran nem énekelték vagy nem rögzítették az egyforma szövegindításokat. A leghosszabb hintáztatók 69 ütemből állnak.

A hintáztatókban több-kevesebb hanglejtés is előfordul. Legtöbb köztük a hexachord, de szólhatnak csak ritmusban is, ezen felül minden terjedelemben, még oktávban is.


Gyermekviselet, Doroszló
A felvételt Manga János készítette Budapesten 1941-ben
a Gyöngyösbokréta bemutatója alkalmából
A Néprajzi Múzeum fényképgyűjteményéből (NM F 93257)

Sótörés

Mit látsz? Kétszemélyes játék. Egymásnak háttal állva, összekulcsolt karokkal az egyik előrehajol, és hátára emeli a másikat. Közben kérdez, a másik felel. Felnőttek is játsszhatják kis gyermekekkel. „Rossz válasz” esetén a kérdező le is rázhatja a hátán lévőt a földre. végül megrázza, vagy lehuppantja a hátáróla mondóka végére. Hangkészletük két-három hang, hanglejtéssel mindkettő bővül.

  - Mit látsz? - Gólyát (Völgyes)

  – Mit látsz? – Gólyát (Topolya)


Doroszlói viselet
A felvételt Manga János készítette Budapesten 1941-ben
a Gyöngyösbokréta bemutatója alkalmából
A Néprajzi Múzeum fényképgyűjteményéből (NM F 93256)

Láncszakító

Két csapat egymással szemben áll láncba fogódzkodva, és felváltva próbálják egymás láncát elszakítani. Akinek sikerül, az a szakítás helyéről elvisz magával a saját csapatába egy játékost, esetleg a lánc kisebbik felét. Ha nem sikerül a szakítás, maga is bennmarad az ellenfél csapatában. Fiúk játéka főleg, de lányok is szívesen játszották.

Szövegtípusok:

Adj, király, katonát (Király, király, nagy katona)

  – Adj, király, katonát! (Tóthfalu)

Hiss, gágária (Tengericskék)

  – Tengericskék! (vagy: Tengericske!) (Székelykeve)

Eltörtétek hidunk lábát

BA_VMN4_312

BA_VMN4_313

Eresszetek át a Jordán vizén

  – Eresszetëk át a Jordán vizén! (Zenta)

Deklamáló és dallamos hanglejtésben hangzanak el.

Guggolós körjáték

Lányok játéka, játékba hívogató. Céljuk a harmonikus mozgás-és ritmusfejlesztés, ezen kívül a szoknyaviselés mikéntjére is megtanítja a lányokat: a hirtelen leguggolásnál a bő szoknya kereken feldudorodik a földön. Ha körben járva guggoltak le, a kör nagysága attól függött, mekkora tányért kerekítettek a szoknyák. Láncba fogódzkodva is járhatják. Aki elkésik a guggolással, vagy elesik, az vagy kiesik a játékból, vagy valamilyen más büntetést kap. Hathangnyi terjedelmű a legtöbb, ezen kívül 2-4 hangra szorítkozó dallamok is vannak.

Szövegtípusok:

Mit játsszunk, lányok

      Mit játsszunk, lányok? (Padé)

      Mit játsszunk, lányok? (Horgos)

Sétálunk, sétálunk

      Sétáni, sétáni (Királyhalom)

Gyerünk az erdőbe

      Gyerünk az erdőbe (Zombor)

Ég a gyertya, ég

  Ég a gyertya, ég (Pacsér)

Kis kácsa fürdik (Fürdik a kácsa)

  Kiskácsa fürdik (Hódegyháza)

Kifordulós körjáték

Ezt is inkább lányok járják. A kör ütemre forog, akinek a nevét kiéneklik, az kifelé fordul, és úgy folytatja a körbenjárást, hogy a mellette járónak az ellenkező kezét fogja, mint befelé fordultában. Egyes játékváltozatokban a körön kívül jár egy lány, aki mindenkinek sorban megérinti a hátát. Akit a dal végén utoljára érintett, az kifordul, és annak a nevét éneklik ki. Egy-egy kifordulásnál a kör forgása irányt is változtathat. Ha mindenki kifordult, akkor a nevek kiéneklésekor befelé fordulnak, míg mindenki vissza nem fordult. Kombinálható guggolással is, ilyenkor az egy kifordulásánál mindenki egyszerre leguggol.

Szövegtípusai:

Kiskácsa fürdik (Fekete kácsa)

      Kiskácsa fürdik (Oroszlámos)

Haj, szénája, szénája (Haj, szénárú, szénára)

      Haj, szénája, szénája, szénaszakadéka! (Szenttamás)

Lánc, lánc, eszterlánc (Estelánc, esztelánc, cérna lánc)

      Lánc, lánc, ësztërlánc, ësztërlánci cérna! (Dobradó)

Ispiláng, ispiláng

      Ispilláng, ispilláng, ispillángi rózsa! (Zenta)

      Ispilláng, ispilláng, ispillángi rózsa (Zenta)

Elmentem Bécsbe

  Elmentem Bécsbe (Óbecse)

A két legnépesebb szövegtípus, a Lánc, lánc, eszterlánc és az Ispiláng, ispiláng csak indító motívumaikban különböznek, tartalmukban egymás közeli változatai. Egyes kutatók szerint az Ispilláng német eredetű, az „Ich spiel’ ein” (= én játszom egy...) kifejezésből származik, mások a kis pilláncs (= lepke) szóból eredeztetik. Az „ispilángi rózsa” számos változata közül némelyiket már száz évvel Kiss Áron kiadványa előtt (az 1700-as évek végén) feljegyezték. A játékok kapcsolatban lehettek az egykori tavaszi évkezdő szokások rítusaival is (Burány Béla a május 24-i Eszter-napi szokások közé sorolja).

Hexachord terjedelmű a legtöbb. A hexachord olykor a felső oktáv hanggal bővül, anélkül, hogy a 7. fokot érintené. Meglepően sok az oktáv terjedelem. Egy mixolíd hangsorú:

      Ispillâng, ispillâng, ispillângi rózsă! (Bácskertes)

Több változatban a dúr skála felső tetrachordjának hivalkodó kidomborítása a jellemző.

Utánozó játék

Ádámnak volt két fia (Jákobnak volt hét fia). Körben állva játsszák. Egy középen áll, amit az tesz, a többinek is meg kell csinálnia. Úgy is folyhat a játék, hogy az énekelt dal szövegét bizonyos mozdulatokkal kísérik. Hexachord hangkészletűek, egyik terjedelme hanglejtéssel bővült.

     7099b.mp3

Páros szökdelő

Leginkább előlkeresztezett karokkal ugrálnak, a dal végén kezüket átfordítva ellenkező irányba fordulnak. A változatokban a karokat hátul is keresztezhetik. Egy részükben a végén leguggolnak. A Hej, polena, polena kezdetű „páros szökdelő”-nek van csoportos formája is, egyik változatára pedig nem szökdelőt járnak, hanem forgót.

Szövegtípusai:

Erre, kakas, erre, tyúk

      E’re, kakas, e’re, tyúk (Völgyes)

      E’re, kakas, e’re, tyúk (Doroszló)

Hej, polena, polena

      Hej, polëna, polëna, kerekesi cérna! (Horgos)

      Hej, polëna, polëna, kerekesi cérna! (Padé)

Gombolyag cérna

  Gombolyag cérna (Pacsér)

Új a csizmám

  Új a csizmám, most vötték, most fényes a sarka (Torontálvásárhely)

Án-tán-ténijom (titijom)

  Án-tán-ténijom, bokros lilijom (Torontálvásárhely)

Ici polka, mit csinálsz

  - Ici polka, micsinász? (Magyarkanizsa)

Búzát viszek a malomba

BA_VMN4_391

Kalivór, kalivór (Kariló, Kavilló, Záriló)

  Kalivór, kaalivór, kalivári vitolári (Csóka)

Ritmusban és hanglejtésben elég sok változat szól. A 2-3 hangnyi terjedelemtől az oktávig minden ambitus előfordul.

Páros forgó

Zentán és környékén „mosókázás” a neve a hozzá énekelt leggyakoribb dalocska kezdőmotívumáról („Mosó, mosó tányérka”). Egyéb nevei: pórumozás, pörgés, kocsizás, túrózás, kerembózsa stb. Ketten keresztezve kezet fognak, lábukat összevetik, karjukat és derekukat kifeszítik, azaz felső testüket hátradöntik, úgy forognak a dal ütemére. Ez a sima változat.

      Tányérica babica (Csóka)

      Tányérica, babica (Doroszló)

A másik változat végén leguggolnak

      Tányérica, babica (Horgos)

      Forog, forog Pistika (Padé)

Ilyenkor a szoknyáknak minél széjjelébb kell terülniük. A harmadik féle játékmódban, ami voltaképpen fogócska, a gyors forgás közben repülő szoknyát elkapja egy harmadik lány. Ha leguggolás előtt sikerül elkapnia a szoknyát, beáll forogni, a másikból pedig szoknyafogó lesz.

      Mosó-mosó tányérka (Zenta)

      Mosó-mosó tányérka (Zenta)

Valószínűleg a páros forgónak is van csoportos formája, ritkábban páros szökdelőt járnak rá páros forgó helyett.

Szövegtípusok:

Mosó, mosó tányérka

      Mosó-mosó tányérka (Zenta)

      Mosó-mosó tányérka (Zenta)

Tányérica babica

      Tányérica babica (Csóka)

      Tányérica, babica (Doroszló)

      Tányérica, babica (Horgos)

Szédülj, szédülj, babica

  Szédűj, szédűj, babica! (Magyarkanizsa)

Túrót ettem, elejtettem

  Túrút öttem (Csóka)

Rece-ruca pogácsa

  Rece-ruca pogácsa (Zenta)

Húzd, húzd magadat

  Húzd, húzd magadat (Oromhegyes)

Forog, forog Pistika (Forom, forom)

      Forog, forog Pistika (Padé)

Csicseri borsó

  Csicseri borsó, kis korsó (Tóthfalu)

Ritmusban, hanglejtésben és szinte valamennyi hangterjedelemben felhangzanak. Mind a páros szökdelők, mind a páros forgók oktávig terjedő változataiban a dúr skála felső tetrachordjának hivalkodó kidomborítása a jellemző.

Páratlan számú játékos

Körben állva vagy körben járva játsszák. Egy a közepén járkál a körrel ellenkező irányban. Az ének végén mindenki igyekszik párt fogni magának. Mivel páratlan a létszám, egynek nem jut pár, így ennek kell egymagában középre állnia.

Szövegtípusok:

Kácsa, kácsa, özvegy kácsa

BA_VMN4_411

Kiskácsa fürdik

  Kiskácsa fürdik fekete tóba (Maradék)

      Kiskácsa fürdik fekete tóba (Dobradó)

Strofikus, vagy strófához közel álló szerkezetek, mixolíd hangsorúak, kettő heptachord, egy oktáv terjedelmű.

Versenyfutás

Hogy a kakas. Kört alkotnak simán vagy párban. A „vevő” kívül járja a kört, egy helyen megáll és alkuszik. Az alku után körbeszaladnak mindketten, de ellenkező irányban. Aki fürgébb, beáll az üresen maradt helyre. Aki lemarad, az lesz az új vevő.

  – Hogy a kakas? (Zenta)

Kendős játékok

A játék lényege, hogy valaki a körön kívül kendővel a kezében körbe jár. Ebből alakul aztán ki – a lehető legkülönbözőbb módon – valamiféle kergetősdi. A kört kerülő valakinek a háta mögött észrevétlen elejti a kendőt. Az felkapja és kergeti vele az elejtőt, aki a ledobás után rögtön szaladni kezd, hogy beállhasson az üresen maradt helyre. Ha sikerül neki, a kergető lesz az új körüljáró. Ha a kergető megüti a kendővel az elejtőt, mielőtt ennek sikerül beállnia a kergető helyére, ez visszakapja a kendőt, és ő jár megint a körön kívül. Záptojás lesz, és a kör közepére kell állnia, míg egy másik záptojás le nem váltja:
a) aki nem veszi észre a háta mögé ledobott kendőt,
b) aki hátranéz,
c) akit a kergető megüt a kendővel, mielőtt elfoglalná az ő helyét.
Ilyenkor az lesz az új kendődobó, akinél a kendő van. Variálható úgy is a játék, hogy a kendőfelvevő maga is eldobja a kendőt egy másik játékos háta mögött. Ilyenkor hárman is szaladnak a kör körül. Másik változatában a kívül járó valaki kezébe teszi a kendőt, aki ekkor a mellette lévőt kezdi ütni a kendővel. Ez fut az ütések elől, és igyekszik beállni a körbe, új helyet szorítva magának.

Régi táncszokás emléke az Elvesztettem zsebkendőmet kezdetű játékdal. A magyarokon kívül más népeknél is ismert hajdani vánkostánc főként a lakodalmak szórakoztató táncjátékaiban fordult elő. A felnőtt ifjúság tánca volt. A Duna menti településeinken, a Szerémségben és az al-dunai székelyeknél ma is eleven még az emléke. Egy táncos (férfi vagy nő) a kör közepén párnával táncol, majd valaki előtt ledobja a párnát, erre mindketten rátérdelnek, csókot váltanak, és helyet cserélnek: a kiválasztott megy a körbe a párnával, majd maga is újra választ. A párnát később felváltotta a kendő, végül a kendőre sem térdelnek rá többet, csak elejtik valaki előtt (mellett). Aki felveszi, csókot kap érte. A mi változatainkban a kendős játékokhoz hasonultak a régi párnatáncok. A szövegben a „Szabad péntek, szabad szombat” rész a legállandóbb. Ez előtt olykor megjelenhet egy ritkább részlet: „De az anyám azt mondta, hogy ne adjak érte”.

      Elvesztëttem zsebkendőmet, mëgver anyám érte (Zenta)

Záró részként előfordulhat egy lány- és/vagy fiúcsúfoló is „Lányok, lányok, szépek vagytok” kezdettel.

  Elvesztettem zsebkendőmet, megver anyám érte (Topolya)

Különféle hangterjedelemben fordulnak elő, legnagyobb a hétfokú. Az Elvesztettem zsebkendőmet változataira jellemző a kolomejka, azaz kanásztánc ritmus. Olykor a strófához is közel állnak, de ütempáros részekkel vegyülnek, de lehetnek strofikusak is.

Fogócskák

Fiúk, lányok vegyesen játszhatják.

Sima fogók, árokcica (macska-bosszantók). Kiolvasóval választanak egy „macskát”, aki kergeti a többieket. Akiket éppen nem kerget, azok mondogatják a macskabosszantó versikéket. Az „egerek” menedéke a „ház”, ami megbeszélés szerint lehet egy bizonyos hely, vagy egyszerűen csak leguggolás. Ha a macska elkap valakit, az lesz az új fogó.

Az „árokcicát” vagy „gödörmacskát”, mint a neve is jelzi, árok mellett játsszák. A fogó beáll az árokba, az „egerek” pedig átugrálják az árkot. Akit ugrás közben elkap a „macska”, az lesz az új fogó. Árok helyett két párhuzamos vonalat is húzhatunk a földön, ez jelzi az árkot.

  Keverem a kását (Topolya)

  Árokcica vónák (Oromhegyes)

Szembekötősdi. A kiválasztott fogónak bekötött szemmel kell megfognia valakit. Akit megfogott, annak kell helyébe állni, szintén bekötött szemmel. Nehezíthető a játék, hogy a bekötött szemű fogót háromszor megforgatják a tengelye körül, és csak ezután kergethet, vagy ki kell találnia a nevét annak, akit megfogott, esetleg a körben álló „egerek” titokban helyet változtatnak.

  E’re csörög a dió (Völgyes)

Libás játék. Változatos, drámai vonásokban igen gazdag játékfajta. Hasonlót ismernek a németek is. Szereplői a gazdasszony, a farkas és a libák. A játékosok létszámától függően több farkas is lehet, esetleg egy-két gazdasszony is. Kijelölik a földön a terepet, elkülönítik a házat, a mezőt és a nádast (erdőt), azaz a gazdasszony, a libák és a farkas területét. A párbeszéd a gazdasszony és a libák között zajlik. A libákat hívják haza, azok nem mennek, mert félnek a farkastól. Mikor futni kezdenek, a farkas (farkasok) előugranak, és igyekeznek minél több libát elfogni. Akit elfognak, vagy kiesik, vagy viszik az erdőbe (nádasba). Addig tart a játék, míg a libák el nem fogynak. A játékban lehet egy negyedik szereplő is, a szolgáló vagy pásztor a libákkal együtt a legelőn. Ez esetben a párbeszéd közte és a gazdasszony között folyik. A libákat többféle ígérettel csalogatják. Egyes változatokban megbeszélik titokban, melyik lesz az az ígéret, melyre a libák elkezdenek hazafutni, vagy a szolgáló melyikre kezdi el őket terelni. Kiss Áron utal a libás játék és a lakodalmi szokások egy részének összefüggésére is. A lányos háztól a menyasszonyt ugyanis nem adják ki egykönnyen: a vőlegény násznépét igyekeznek mindenféle csalafintasággal tévútra vezetni. Végtére is a vőlegény felei kisebb ostrom alá vetik a lányos házat. „Mintha ugyanennek a szokásnak az emléke maradt volna fel a mi libás játékunkban is”.

  – Szógállóm, szógállóm, hajtsd haza a libákat! (Topolya)

Egyéb fogócskák. Kétfajta fogócskánk tartozik ide, közülük az egyik a tyúkozás. A tyúkanyó mögött a csirkék szorosan összekapaszkodnak, a kányának közülük kell egyet-egyet ellopni minden párbeszéd után, egészen addig, míg a csirkék el nem fogynak. Megszorító szabályként, egyes változatokban a kánya mindig csak az utolsó csirkét szakíthatja le.

  – Mit szödögetsz, kánya? (Törökkanizsa)

A másik fajta fogócskánk a kerti tolvaj. Itt a gyerekek körben kertet alkotnak, belül a tolvaj (kecske), kívül a gazda. A párbeszéd után a tolvaj is, a gazda is a körön ki-be bújkálva kergetőzhet. Az elfogott tolvajból gazda lesz (vagy fordítva), a régi beáll a körbe, új tolvajt pedig választanak. Egyes esetekben a körből kieresztett tolvajra a gazdának kendővel kell ráütnie.

  – Mit kereső kis kertömbe? (Padé)

A ludas játék és a tyúkozás deklamáló hanglejtésben szólal meg.

Fogócskával kombinált játékok

Cikken-cakkon, Cim-cimdrálom (Cini-dárom, Cincidálom). Több féle játékból álltak össze eggyé: kiolvasók, fogócskák, esetleg alakoskodások elegyei. Nem tipikus játékok, létszámuk sem sok, de előfordulnak. Lehetséges, hogy hajdanán gyakoribbak voltak. Szövegükben közös, hogy valamennyi idegen nyelvutánzó halandzsa, függetlenül származási helyétől (Torontál megye, Bukovina, Dél-Dunántúl).

  Cikkën-cakkon, flórën cakkon (Gombos)

      Cim-cim-drálom (Hertelendyfalva)

      Cim-cimdrálom (Hertelendyfalva)

      Cim-cimdrálom (Hertelendyfalva)

A fogócskák dallamai kis terjedelműek. Itt is a hexachord a domináló mennyiség.

Folkszemle, 2011. május hozzászólás | továbbküldés | nyomtatás