Folkszemle, 2008. május hozzászólás | továbbküldés | nyomtatás

Nyikai

A Fehér Nyikó völgyéből

[Székelyudvarhely 1900. ápr. 18. szám 52. old.]

Félreeső vidékünk az utóbbi időkben jelentősebb tudományos érdeklődés tárgya volt. Vikár Béla, a ki először használta az ujkor egyik legnagyobb találmányát, a fonográfot, egy nemzet népköltési kincseinek, dalainak és dallamainak rendszeres tudományos összegyűjtésére a budapesti néprajzi múzeum és a párisi kiállítás számára régebb idő óta gyűjti fonográfjába a magyar népköltés és népzene nagybecsű termékeit,- Erdélyben is járt már nehányszor; a kolozsvári Mátyás-házban létesítendő erdélyi néprajzi muzeum kezdeményezője, dr Herrmann Antal egyetemi m.tanár kiséretében gyűjtött Kalotaszegen, az Aranyos vidékén, a hétfalusi csángók körében.

Márczius hó közepén Udvarhelyvármegyébe jött, hogy itt tanulmányozza a székely népköltést. Néprajzi tárgyak gyűjtése céljából társául szegődött Kovács Géza, az Erdélyi Kárpát-Egyesület titkára. Csatlakoztak hozzájuk dr Herrmann Antal és fia. 14.-én hajnalban érkeztek Székely-Kereszturra s innen gyalog indult a fonográf és fotográf készülékkel fölszerelt, de egyébként a bírható tavaszi időjárás szerint meglehetősen könnyed szerűen öltözött társaság Nagy-Kedére, hogy itt megszemlélje a lebontott unitárius templom festett mennyezetét. Már javában esett a hó, mikor ide érkezett társaság a lelkészi lakba, a hol az unitárius pap és kedves népe rendkívüli előzékenységgel fogadta őket. Megnézték a templom érdekes festett deszkáit, melyekből valamit fel lehet talán használni a kolozsvári néprajzi muzeumban, s aztán a pap végigvezette a falun, annak régebbi házaiba, a hol többnyire ajándékképpen, vagy csekély pénzbeli kárpótlásért egy csomó néprajzilag, többnyire régebbi tárgyat szereztek a muzeum számára. Közbe Vikár fonográfba énekeltetett néhány székely dalt.

Jóízű villásreggeli és ebéd után a társaság Medesérre indult, még pedig gyalog; a nagy hó miatt nem is lehetett volna kocsin oda jutni. Medeséren is az unitárius pap és kedves családja fogadták a váratlanul és ugyancsak havason betoppanó társaságot a meghitt házi tűzhelynél igazán szíves látással. Minthogy épen a márczius 15-ének előestéje volt s a község férfi népe valami közügy megbeszélése végett együtt volt az iskolában, elhatározta a kiránduló társaság a lelkes lelkésszel egyetemben, hogy márcziusi ünnepélyt rögtönöznek. A derék tanító azonnal összehívta az ifjusági vegyeskart, elhivatták a híres Balogh János prímást, a ki híres régi székely kesergőket tud huzni olyan igazában, kis bandájával. Vacsora után zsufoltig megtelt az iskola tág terme a község minden nemű és koru lakosaival.

Nagytiszteletű Ferenczy Áron lendületes megnyitó beszédben hívta fel a gyűlés figyelmét a nap jelentőségére. A vegyeskar lelkesen zengte el e Hymnust, a jelenlevők felállva vettek részt az énekben. Erre ifj.Herrmann Antal lépett elé és igen rokonszenves hangon, nagy ügyességgel és nagy hatással szavalta el Petőfi alkalomszerű, gyönyörű költeményét: "A székelyek". Balogh János hatásos játéka után dr Herrmann Antal tartott teljesen rögtönzött idő és helyszerű ünnepi beszédet. Eredeti gondolatmenettel méltatta a nagy nemzeti ünnepet a magyar s különösen a székely nép szempontjából. Aztán kifejtette azt, hogy az uj korban a nemzeti szabdság és függetlenség biztosítása munkát és műveltséget kíván. Buzdította a székely népet, hogy haladjon a modern czivilizáczióval, de e mellett ragaszkodjék régi tiszta erkölcseihez, ősi szokásaihoz és hagyományaihoz. A hagyományok leghívebb ápolója és megerősítője lesz az erdélyi néprajzi múzeum, melynek ügyét a közönség figyelmébe ajánlja. A félórai beszéd fennkölt gondolatai mellett népies előadásával, lelkesítően hatott a fogékony lelkű, értelmes székely halandókra. A dalárok éneke és a zenekar játéka után az elnöklő lelkész zárta be az ünnepélyt, köszönetet mondván a közreműködőknek. Az ünnepély után Vikár Béla vette fel fonográfjába a Balogh bandájának székely kesergőit és egy csomó székely népdalt, és mutatja be az igen értelmesen érdeklődő népnek a fonográf csodáit. A vendégszerető lelkész hajlékában kényelmesen meghálván, a társaság 15-én délelőtt a lelkésszel bejárta a falut, sok érdekes tárgyat gyűjtvén az erdélyi néprajzi muzeum számára. Ifj.Herrmann Antal aztán lefotografálta a társaságot a Balogh bandájával együtt. A sikerült kép a "Vasárnapi Ujság"-ban fog megjelenni. Izletes ebéd után a társaság kocsin Siménfalva felé kerülve (s a közbeeső 8-10 falut a nagy havazás miatt etnografizálás nélkül hagyva) Tordátfaluba ment át. Mikor itt kiszállottak, természetesen ismét csak az unitárius papi udvaron legnagyobb meglepetésükre és örömükre a medeséri pap üdvözölte őket, a ki közben gyalog átjött ide, hogy helyettesítse a vendégek ellátásában a házi gazdát, a ki a Székely-Kereszturon tartott nagyszabásu nemzeti ünnep szónoka volt az nap. A kedves házi asszony fényesen ellátta a "népvizslákat". Vikár egy pár nem értéktelen székely népballada-varianst szedett az éneklő gépébe. Kényelmes meghálás után elbucsuzott a társaság. Vikár és Kovács észak felé mentek Énlaka és Firtos-Váralja tanulmányozására. Erről ugymint Vikár később Atyhán, Etéden, Küsmödön stb. folytatott tanulmányairól közelebbről fogunk tudósítást adni. (Készséges örömmel várjuk és hálás köszönettel vesszük. Szerk.)

Dr Herrmann Antal és fia reggel Székely-Kereszturra kocsiztak. Itt köszönetet mondottak tordátfalvi házigazdájuknak, aki nem is sejtette, míly etnográfus karaván szállta volt meg az ő portáját. Meglátták aztán az iskolákat, a tanítóképzőt behatóbban szemlélték meg, különösen Borbély Samu igazgató nagybecsű értékes régiségi és néprajzi gyűjteményét. A hazafias tudós gyűjtő megigérte, hogy a néprajzi érdekű tárgyakat az erdélyi néprajzi muzeumnak átengedni.

A déli vonattal Herrmann és fia Udvarhely városába mentek. Itt meglátogatták az iskolákat; egészen részletesen megtekintették a kő és agyag-szakiskolát. Ennek igazgatójával, a nagy művészi tehetségű derék Hargitával, Herrmann megbeszélte az erdélyi néprajzi muzeummal létesíthető kapcsolatot. Később pedig az illetékesekkel a kolozsvári Mátyás-házban tervezett udvarhelymegyei székely szoba berendezését. Az aznap tartott megyei közgyűlés után a nagyműveltségű széles tudásu főispán, a ki az Erdélyi Kárpát-Egyesület és az ez által megalkotandó erdélyi néprajzi muzeum iránt a legmelegebben és leghathatósabban érdeklődik, bemutatta Herrmannt a megye intéző tényezőinek és együtt megbeszélték a muzeum czéljára a nyáron foganatosítandó rendszeres és tervszerű anyaggyűjtést. Este az alispánnal és nejével a főispán vendégei voltak. Herrmannék, kik másnap reggel Segesvárra s az ottani nevezetességek megtekintése után Brassóba utaztak.

Kilátás van arra, hogy dr Herrmann Antal, Vikár és dr Szádeczky Lajos egyetemi tanár, a székely nemzeti történelem folytatója, közelebbről Udvarhelyt előadásokat fognak tartani székely, különösen pedig udvarhelyvármegyei tanulmányaikról.

"Árvátfalvi kesergő". Bartók Béla lejegyzése Vikár Medeséren készült fonográf-felvételéről (MF 99IIa)

Folkszemle, 2008. május hozzászólás | továbbküldés | nyomtatás