Folkszemle, 2010. június hozzászólás | továbbküldés | nyomtatás

Pálfy Gyula

Vajdakamarás táncélete1

Bevezetés2

A nagy kiterjedésű Erdélyi Mezőség - cigányok, magyarok, románok és (történeti értelemben) szászok lakta vidék - a magyar néprajzi irodalom viszonylag elhanyagoltabb területei közé tartozik. Valamivel jobb a helyzet a folklorisztika terén, ahol a közlések sorában nem csupán elszórt adatokkal, hanem néhány monografikus jellegű munkával is találkozhatunk.3 Ezen belül szembetűnő pozitív kivétel az egykori Szolnok-Doboka megyei Szék.4 A mezőségi táncéletről, sőt a táncokról is vannak már bizonyos ismereteink, az utóbbiakról főleg Martin György és részben Karácsony Zoltán valamint Pálfy Gyula táncközlései nyomán,5 azonban részben a gyűjtés területi egyenetlensége, részben pedig a táncélet hiányos feltártsága - bizonyos objektív nehézségek ellenére is6 - indokolta e dolgozat témaválasztását. Megerősített szándékomban az a körülmény, hogy Vajdakamarás éppen a vidék táncéletével foglalkozó többi munkában tárgyalt falvak közötti területen fekszik.7 Sajnálatos, hogy igen kevés az alapos megfigyelésen nyugvó közlés a 19-20. század fordulója körüli időből.8 A Magyar Néprajzi Atlasz gyűjtőfüzeteibe - ugyancsak sajnálatosan - egyáltalán nem kerültek táncra, tánczenére, táncéletre, de még táncnévre vonatkozó kérdőpontok sem.

Amit a még (legfeljebb már csak az emlékezetben) élőnek mondható táncéletről tudunk - a szórványos és véletlenszeri feljegyzéseken, valamint egyes szokásleírások részletein kívül - azt néhány gyűjtő egyéni vállalkozásának köszönhetjük. Sajátos ellentmondás, hogy a technikai feltételek javulása ellenére csökkent az intenzív táncgyűjtések aránya, mivel a legsürgetőbb feladat az extenzív gyűjtés volt. Ahogy Martin György megfogalmazta az, hogy "minél több helyen, minél több tánc rögzítését elvégezhessük."9

Az egyetlen összefoglaló jellegű táncéletkönyv10 is legnagyobbrészt csak részleges érvénnyel, illetve általánosságok keretein belül kényszerül mondanivalóját tárgyalni, ami főképpen a tárgykör - területi megoszlás tekintetében - igen egyenetlen gyűjtöttségével magyarázható.

A táncéletbeli ismeretek növelésében és a hiányok pótlásában sok segítséget nyújthatna - és kellene is, hogy nyújtson (amíg nem késő) - az ún. társadalmi gyűjtők, valamint a hazai és határainkon túl is sugárzó tánc- és táncház mozgalom tagjainak ilyen irányú aktivizálódása.11 Különösen hasznosnak ígérkezne ennek megvalósítása az etnikailag és földrajzilag is erősen tagolt kultúrájú vidékek - mint pl. az Erdélyi Mezőség - esetében, minthogy nemcsak a táncok táji-regionális különbözősége,12 hanem igen nagy valószínűséggel a táncéletbeli táji eltérések ugyancsak történeti-fejlődési fokozatoknak tekinthetők13 tehát mindenképpen bizonyos, hogy akként értékelhető elemek sorát hordozzák.

Nyilvánvaló, hogy a táncéletre vonatkozó adatokat könnyebb gyűjteni, mint a konkrét táncváltozatokat rögzíteni. Egyrészt azért, mert a legöregebb korosztály, ha táncra már nem is, de szóra még bírható. Másrészt azért, mert a táncélet gyűjtése kisebb felszereltséggel és felkészültséggel is megoldható.14

forrás: terkep.jacsa.net

A lehetőség szerint minél teljesebb anyaggyűjtés és közlés tekintetében máig érvényesnek tűnnek Kodály 1952-ben megjelent, serkentő figyelmeztetésnek szánt sorai: "A pontos anyagközlés háttérbe szorult. [...] A legragyogóbb elmélet kártyavárként omlik össze egyetlen új adat súlya alatt. Elméletek elavulnak, hibátlanul közölt anyag soha."15 Tudatában annak, hogy a hibátlanságot szerencsés esetben is csak megközelíteni lehet, a következőkben az eddig gyűjtött anyag alapján a Kolozs megyei Vajdakamarás hagyományosnak nevezhető táncéletét - amely az 1950-es évek közepe táján bomlott föl, illetve szűnt meg - ismertetem.

 

1 Előző megjelenés: Pálfy 2001.

2 E dolgozat egyszerűbb formája: Pálfy 1987 b.

3 Faragó 1946, 1947; Jagamas - Faragó 1974; Járdányi 1943; Kallós 1964, 1970, 1973; Karácsony 2000; Lajtha 1954a, 1954b; Martin 1970a, 1973, 1982 irodalmában, 1985; Nagy O.1983; Novák 2000.

4 Lásd Martin 1982 irodalmát, valamint Virágvölgyi 1982, 1983; Halmos - Virágvölgyi 1995; Virágvölgyi - Felföldi (szerk.) 2000.

5 Domby 1967, 1971; Kallós 1964; Karácsony 2000; Martin 1964b, 1970a, 1970b), 1973, 1978, 1979a, 1980a, 1980b, 1980c, 1980d), 1985; Novák 2000.; Pálfy 1987a, 1987b, 1988.

6 Lásd alább a 227. jegyzetben a szöveges gyűjtések évszámait!

7 Faragó 1946; Kallós 1964; Karácsony 2000; Novák 2000.

8 Szerencsére van néhány korát megelőző színvonalú leírás is, mint pl.: Almási 1980; Borbély 1891; Seprődi 1974.

9 Martin 1977a. 166.

10 Pesovár F. é. n. (Újraközlései: Dömötör 1990, 195-250.; Felföldi-Pesovár 1997. 17-71.)

11 Faragó 1980. 22: A néptánckutatás kissé elmosódott színfolt a romániai magyar folklorisztikában." Valamint lásd ugyanitt a további értékelést!

12 Pl. Martin 1964a. 67-68, 1967a. 118-119, 1970a. 20-21. stb,

13 Pesovár F. é. n. 6.

14 A gyűjtésről lásd Martin 1979b. 523-533; Bodai é. n. Gyűjtési Útmutatójában (131-184) az általános érvényű részek. Továbbá Pálfy 1990. A táncélet gyűjtéséhez segítséget nyújtó kérdőívek az MTA Zenetudományi Intézete Táncosztályán mindenkor hozzáférhetők voltak (mint ma is).

15 Kodály 1953.VIII.

Folkszemle, 2010. június hozzászólás | továbbküldés | nyomtatás