Folkszemle, 2010. október hozzászólás | továbbküldés | nyomtatás

Varga Sándor

Eszközös táncok Közép-Erdélyben

I | II | III | IV | V | Irodalom

I. Bevezetés

A különböző ügyességi táncokra, első sorban az eszközös pásztortáncokra Magyarországon már az 1900-as évek elején felfigyeltek,1 de a tényleges forrásfeltárás és -elemzés csak az 1950-es évektől indult meg.2 Ezekben a táncokban magyar néptánckutatás a középkori hajdútánc és azon keresztül a még régebbi - akár az ókorig visszavezethető - fegyvertáncok maradványait vélte felfedezni.3

Martin Györgyék tipológiai besorolása szerint az eszközös pásztortáncok és a különböző ügyességi táncok a régi stílusú táncaink közé tartoznak. Az eszközös pásztortáncok tánctípuson belül több altípust különböztethetünk meg, a legutolsó összefoglalás szerint: a botolót, a kanásztáncot és a seprűtáncot.4 Botos, baltás és egyéb eszközös táncokról a dramatikus-pantomimikus szokásokkal kapcsolatban is olvashatunk.5

Az eszközös pásztortáncok, valamint az ügyességi táncok Kárpát-medencei előfordulását tekintve megállapíthatjuk, hogy a legtöbb adatot a Felső-Tisza vidékéről (pl. pásztor- és cigánybotolók), a Dunántúlról (pl. seprűtánc, gyertyás és üveges tánc), valamint a Felvidék egyes részeiről (pl. pásztorbotolók, váskatánc stb.) ismerjük. Az Alföld középső és déli területeiről már kevesebb adat áll rendelkezésünkre, ez részben egy-egy terület korai polgárosodásával, a mezővárosok kultúrájának homogenizáló hatásával (pl.: Debrecen és Szeged környéke), illetve a gyűjtések hiányával (Bihar, Bácska, Bánát) magyarázható. Igaz ez a Szatmárral határos Szilágyságra is, ahonnan csak a seprűvel járt, ún. „kondástáncról” rendelkezünk adatokkal.6

II. Eszközös pásztortáncok - ügyességi táncok az erdélyi táncdialektus területein
III. Mezőségi eszközös táncok rituális
-szórakoztató funkcióban
IV. Bothasználat táncos funkcióban
V. Összegzés
Irodalom

 

1 Pesovár E. 2003. 24-32; Réthey 1924. 131-149. Lásd még az 1905-1906-os Ethnographia hasábjain zajló hajdútánc-vitát: Ernyey 1906; Frenkel 1905; Réthei 1905, 1906; Szendrei 1905. A hajdútánc magyarországi történetéhez lásd: Martin 1984. 355-359.

2 Lásd: Andrásfalvy 1980.

3 Ebben a témában, elsősorban a Kárpát-medencében, de Európán kívüli területeken is - pl. Albániában (Andrásfalvy 1963, 1980. 114-117, 119-122.) és Etiópiában (Martin 1966) - gyűjtött recens táncanyag, valamint a történeti adatok összevetése nyomán szócikkek, összefoglaló tanulmányok, valamint könyvek is születtek. Az ügyességi táncokról, eszközös- és fegyvertáncokról, hajdútáncról, kanásztáncról és pásztortáncokról bővebben lásd: Andrásfalvy 1980; Martin 1980a, 1980b, 1997c-i, 2002b, 2002c; Pesovár E. 1997d; Pesovár F. 1980a, 1997a, 1997b. A tánctípus nemzetközi elterjedéséhez lásd: Alford 1962; Ivančan 1967; Martin 1984. 359; Pesovár E. 1997c, 1997e; Sachs 1933; Wolfram 1936.

4 Vö. Martin 1997a, 2002b. A témával kapcsolatban több összefoglaló elnevezés is használatban van. (pl. fegyvertáncok, botolók). Az 1997-ben megjelent összefoglaló művükben Martinék külön fejezetben tárgyalják az eszközös pásztortáncokat, valamint az ügyességi táncokat. (Martin 2002b, Pesovár F. 1997b.) A kanász- és söprűtáncot korábban a mutatványos szólótáncok, valamint az ügyességi táncok kategóriájában is taglalták. (Vö. Martin 1997g, Pálfy 1997b, Pesovár F. 1980a, 1997a, 1997b.) A besorolások közül Martin posztumusz megjelent művében megjelenteket veszem alapul. (Martin 2002b.)

5 Vö. Felföldi 1997, Pesovár E. - Pesovár F. 1997. A terminológiai bizonytalanságok a népi tánckultúra sokszínűségére és a különböző kategorizálási elvek egyidejű alkalmazhatóságára utalnak, de mögöttük módszertani következetlenség is felsejlik: az eddig született összefoglalásokban sok esetben keveredik egymással a forma, illetve a funkció alapján született csoportosítás. (Az MTA Zenetudományi Intézet honlapján található on-line Néptánc Adatbázis például a györgyfalvi laskanyújtós táncot az eszközös tánctípuson belül a seprűtánc táncaltípushoz sorolja. Lásd: http://db.zti.hu/neptanc/tanc.asp )

6 Vö. Pesovár F. 1970. 100. Seprűs táncról tudósít például Martin György 1969-ben Szilágysámsondon készített fotósorozata. A fényképeken egy pásztor a földre támasztott seprűje kézben tartott végét kapkodja át lábai alatt. (MTA ZTI FO. 24471-24490.)

 

Folkszemle, 2010. október hozzászólás | továbbküldés | nyomtatás