Folkszemle, 2013. december hozzászólás | továbbküldés | nyomtatás

Varga Sándor

Néptáncgyűjtések adatolása és értelmezése
Visai (mezőségi) példák alapján

tartalom | I | II | III | IV | IV.1 | IV.2 | IV.3 |IV.4 | IV.5.a | IV.5.b | IV.5.c | IV.5.d | IV.6 | IV.7 | V

IV.5. Páros táncok

IV.5.a. A párkezdő lassú

Az erdélyi Belső-Mezőség néhány falujában (pl. Magyarpalatka, Magyarszovát, Mezőkeszü, Vajdakamarás, Visa) a magyarok rendkívül lassú tempójú párostáncának egyik elnevezése. A tánc más területeken (Kis-Szamos völgye, Észak-Mezőség) való előfordulására vonatkozó adatok bizonytalanok. Közelebbi rokona a mezőségi románok által táncolt joc românesc, româneşte, ill. româneşte pe lung, de-a lungu, purtata.[120] A tánc nem azonos a cigányok összekapaszkodás nélkül járt általános táncával. A lassú/ritka cigánytánc vagy a cigánytánc terminus a Kis-Szamos völgyében és a Mezőség északi részén azonban éppúgy jelöli a már gyorsabb, páros ritmusú, lassú csárdásszerű párostáncot. A lassú/ritka cigánytánc megjelölést elsősorban mégis az igen lassú tempójú, rubato hatású, aszimmetrikus ritmusú párostáncra használják. A táncot főként 11, 16 szótagos, vokális változatban is élő régi stílusú, ún. „jaj-nóta” típusú dallamok kísérik. [121] A kísérőzene egyes dallamai az adott falu legnépesebb, a legrégebbinek tartott nemzetségének a nevét viselik. [122] A magyar és a román változatok a középkor végi, vonulós táncokkal, illetve a reneszánsz forgós-forgatós táncokkal mutatnak rokonságot.[123] A táncot a huszadik század első harmadáig párkezdő (a táncciklus első táncaként), később már csak külön kérésre táncolták. A visai és környékbeli románoknál (Báré, Marokháza) elvétve előfordult, hogy a táncot (a de-a lungu élén álló) táncvezető két nővel járta, lassan sétáltatva és forgatva őket.

F.18. Muzsikál a Kodoba banda. A felvételen marokházi románok egy része a román lassú vonulós változatát a de-a lungu-t táncolja, körben sétálva a tánctéren, a másik részük pedig a forgós-forgatós változatot (joc romănesc).[124]

A később, vélhetően a reneszánsz során kialakult táncforma kései román változatai (joc românesc vagy româneşte) gazdagabban díszítettek (páros forgás, átvetős, a nő kiforgatása a férfi előtt vagy mögött, a nő kar alatti forgatása).

F.19. Táncolták: Paşca V. Petre Diák (1930-) és Mureşan (Moldovan) Todosia (1933-) a jobb oldalon, bal oldalon Mureşan Ioan Cupa és Paşca (Călean) Maria (1931-), hátul pedig Pop Trăian (1940-) egy ismeretlen nővel. Muzsikál a Kodoba banda. A jobb oldalon táncoló, magas hangon rikoltozó férfinél (Paşca Petre Diák) többször megfigyelhetjük a fej ingatását és a fejfedő megigazításának gesztusát. A felvételen a román lassú forgós-forgatós változatát (joc romănesc) láthatjuk, amiből szünet nélkül váltanak a zenészek (02.54-től) a román ritka legényesre (romăneşte în ponturi – táncolja: Mureşan Ioan Cupa /1927-/). A legényes dallamra a többiek egy ideig páros táncot is táncolnak. (Lásd alább: komplex szociomorf táncok.)[125]

A magyarok párkezdő lassú tánca az 1950-es években került ki az általános használatból. A legidősebb adatközlőim visszaemlékezése szerint a szüleik korosztálya (az 1900-as évek eleje) gazdag motívumkinccsel táncolta (páros forgás, a nő hát mögé való eldobása, majd kar alatti kiforgatása).

„Mentek szépen körbe, léptek csendesen, meg kifordította a lányt. Szépen megfogta így csinosan, s így megfogta a kezivel, és akkor megin megfogta, és mentek szépen tovább. /Oda-vissza forgatás volt?/ Vót. (…) Én azt szerettem a legjobban, a lassú táncot. »Na, huzzad cigány…«románul úgy mondták: »Trázse zsokul ungureszk![126] «Oszt azzal kezdték meg, a lassú tánccal. Ez a lassú tánc ez olyan, hogy úgy mentek csendesen, lassan körbe, rendesen kettősbe. Énekeltek is, amék tudott énekelni, nem vót farcs,[127] énekelt. A legén énekelt és rikatozott.”[128]

A második világháború utáni években azonban már csak összekapaszkodva járt lassú lépésekből és páros forgásból állt a tánc.[129] A 20. század első évtizedeiben született magyaroknál még megfigyelhető volt, hogy a kísérődallamok sorvégeihez igyekeztek illeszteni a forgásváltásokat.

„/Mikor a lassúba mennek körbe, mikor változtatják meg az irányt?/ Hát... a zene. A zene a törvény. Mikor szaggat a zene, akkor úgy esik, hogy úgy pászolt. Akkó belelépi magát, belerázza magát... hogy térjen meg [forduljon meg]. (…) Lehet akármikor eztet, nincs szó róla, de inkább (…) valahogy úgy adja magát, hogy mikor a zene szaggat, akkor lehet inkább fordulni.”[130]

F.20. Fodor Mihály Jakab (1938-) és Fodor (Papp) Sára Csutri (1938-1999), valamint Kiss József Sziki (1926-2005) és özv. Nagy (Kiss) Amália (1918-2008) lassú cigánytáncot járnak. Mihály bácsi (bal oldalon) akasztva forog (csakúgy, mint a nők), míg Kiss József Sziki simít. Magnetofon felvétel szolgáltatja a zenét.[131]

A páros forgásban ez a korosztály a lépések folyamatát megtartva, a lépések ritmikájával való játékkal éreztette a zene aszimmetriáját (helyi elnevezéssel simítva járták), míg a fiatalabbak nagy része a lépésfolyamatot megszakítva a külső lábbal akasztott.

„A lassú táncban is simítanak, nem akasztanak. Van, aki akaszt. Megáll a lassú táncban, amikor megy kereken, és megvárja, míg a zenész pont kezdi. Ettől rázós lesz a tánc, ahogy a zene szaggat. De szerintem simábban, egyfolytában kell menni.”[132]

F.21. Fiatal, illetve középkorú visai táncosok egyszerű, uniformizált lassú cigánytáncot táncolnak, az akasztós lépéssel. Muzsikál a magyarszováti banda, illetve magyarországi táncházas zenészek.[133]

Vélhetően innen származnak az akasztós, ill. lassú akasztós elnevezések, amit Kallós Zoltán néprajzkutató más megjelölések (hajnalozó, hajnali, butykos) mellett használt. Ezen megnevezések eredete bizonytalan, a mezőségi népi terminológia a legtöbb esetben a lassú (széki lassú), lassútánc, cigánytánc, lassú vagy ritka cigánytánc, magyar lassú kifejezéseket használja.[134] A magyarok ritka cigánytáncának az 1980-as, 1990-es évekre már leegyszerűsödött változatait az ekkor felerősödő táncházas érdeklődés tartotta életben. A tánc előadásához szorosan kapcsolódott a régi stílusú, visszafogott magatartásmód,[135] az éneklés és táncszók kiáltása (rikoltozás), ez utóbbi főleg a román változatok esetében. A tánchoz szabad, kötetlen térhasználat kapcsolódik, kivéve Magyarszováton és Széken, ahol a 20. század elején a táncot párosával összefogózva, körben állva táncolták.[136]

Az akasztós, az nem olyan egyszerű… Megtanulni, azt később tanultuk meg. Akkor a fiatal serdülő korban nem igen táncoltuk az akasztóst, hanem azután jöttünk rá, hogy (…) ez igazán szép tánc és próbálgatjuk. De a fiatalok mindig ellene votak. Mer’ nem tudták és aztán azt mondták, hogy hát ez a tánc ez nagyon lassu és jobb lenne egy sürü. De hát ez én szerintem szép tánc. Csendes. (…) Már az anyám ugy magyarázta nekem, hogy minden pár (…) az akasztóssal kezdődött. (…) És aztán nem csak ez a két melódia vot, amit… mostan huz a zenész. Hanem nagyon sok vot. (…) Több fajta. S abba’ énekeltek… nagyan is sokat. Ez a korosztály [a saját korosztálya] már a mezőn se’ nem nagyon énekelt…[137]

« előző fejezet

[120] Névváltozatai Visában: lassútánc, cigánytánc, lassú cigánytánc, lassú magyar tánc, ill. (joc românesc, vagy româneşte) de-a lungu (jelentése kb.: hosszan, hosszasan – utalva a sortánc jellegére), joc românesc.

[121] Martin 1997b. 258.

[122] A Mezőségen néhány ilyen dallamhoz nemzetség-név kötődik, így pl. Feketelekon ismerik a Kissek táncát, Magyarpalatkán a Juhosok táncát, Magyarszováton a Csete nemzetség táncát, Mezőkeszüben pedig a Bikákét stb. (Busai 2000. 10; Jagamas – Faragó 1974. 19; Kallós 1999. 33; Kallós 2006. 305.) Párhuzamként lásd: Jagamas János „A falu nótája” c. közleményét. (Jagamas 1957.)

[123] A táncokról bővebben lásd: Pesovár E. 1997. 51; Martin 1997b. 258; Pálfy 1988. 266.

[124] Megrendezett videofelvétel. Gyűjtötte Békési Tímea, Bíró Boglárka, Géber József, Radák János, Tóth Krisztina, Vajda Violetta, Varga Sándor és Varga Zoltán, 2000. 01. 30-án, Marokházán.

[125] Megrendezett videofelvétel. Gyűjtötte Békési Tímea, Bíró Boglárka, Géber József, Radák János, Tóth Krisztina, Vajda Violetta, Varga Sándor és Varga Zoltán, 2000. 01. 30-án, Marokházán.

[126] Trage jocu unguresc! Húzd a magyar táncot!

[127] Falsch (ném.) Jelentése rossz, hamis.

[128] Chira (Nagy) Erzsébet Bendi (1912-2008). Gyűjtötte Ratkó Lujza, 1987 májusában, Visában.

[129] A párok a tánc kezdésekor helyben ringatóznak, helyi terminussal lógnak. A páros forgás előtt a férfi meglógatja (jobbra-balra dönti) a párját. (Vö. Tamás 1991. 37.) Lásd még: Martin 1997b. 258.

[130] Fodor János Selyem (1932-) Gyűjtötte Varga Sándor, 1999. 08. 25-én, Visában.

[131] Megrendezett videofelvétel a kocsmában. Gyűjtötte Békési Tímea, Radák János és Varga Sándor, 1997. 03. 06-án, Visában.

[132] Fodor János Selyem (1932-). Gyűjtötte Varga Sándor, 1998. 01. 24-én, Visában.

[133] Megrendezett videofelvétel. Gyűjtötte György Károly és Kallós Zoltán 1993 augusztusában, Visában.

[134] A táncra vonatkozó akasztós és a butykos elnevezés a visaiak szerint Kallós Zoltántól származik. Kallós egyik közléséből tudjuk, hogy valamikor a Kis-Szamos völgyi falvakban is használták az aszimmetrikus párkezdő lassú táncot. A tánccal kapcsolatban a hajnali, hajnalozó kifejezések is felmerültek (Kallós 2006. 305.). Egy 1999-ben kiadott, Kallós Zoltán bonchidai és válaszúti gyűjtéseiből válogató CD hátsó borítóján lassú akasztós-ként jelölik az egyik darabot. (Kallós szerk. 1999.5.) Ezt a terminust azonban nagy valószínűséggel nem használták a bonchidaiak, illetve válaszútiak.

[135] Vö. Andrásfalvy 1999. 218.

[136] Csorba J. 2001. 38-39; Martin 1997b. 258.

[137] Fodor János Selyem (1932-). Gyűjtötte Varga Sándor, 1998. 08. 23-án, Visában. A szövegben olvasható akasztós terminust az 1990-es évektől már a visaiak is egyre gyakrabban használják, elsősorban a kutatókkal, érdeklődőkkel való interakcióik során.

« előző fejezet
Folkszemle, 2013. december hozzászólás | továbbküldés | nyomtatás