Folkszemle, 2013. december hozzászólás | továbbküldés | nyomtatás

Varga Sándor

Néptáncgyűjtések adatolása és értelmezése
Visai (mezőségi) példák alapján

tartalom | I | II | III | IV | IV.1 | IV.2 | IV.3 |IV.4 | IV.5.a | IV.5.b | IV.5.c | IV.5.d | IV.6 | IV.7 | V

IV.5.d. Térhasználat a forgós-forgatós táncokban[172]

Visában és más belső-mezőségi faluban kialakult proxemikai szabályok szerint a táncoló tömegből kiszakadó két-három pár a zenekarral szemben állva, jobb oldalon megáll és kivárja, míg sorra kerül, helyi terminussal: sort áll.

F.28. A Mácsingó banda csárdást zenél. Fodor-Kiss Mihály Pulyka (1937-) és felesége Fodor-Kiss (Nagy) Mária Ledoj (1939-) sorban állnak a zenekar előtt. Az előtte táncoló ifj. Papp József Malvin (1969-) befejezte a táncát a zenekar előtt, 00.18-nál int nekik, hogy jöhetnek, átadja a helyet. Mire Mihály bácsiék sorra kerülnek, a zenekar Mácsingó Ignácz Kicsi Náci (1965-) prímás vezetésével sűrű csárdást kezd húzni. Mihály bácsi a lassabb tempót kedveli, ezért leinti a fiatal prímást, majd az öregebbikhez, Mácsingó György Gyurkucához (1937-1999) fordul, és megrendeli a kedvenc vastaghúros dallamát, majd ismét meginti a fiatalabbik zenészt, hogy figyeljen az apjára.[173]

A zenekar előtt[174] található hely kitüntetett jelentőségű, itt minden táncos pár egyszer-kétszer táncolhat egy táncrendben. A sorban állás kényszere mindenkire érvényes, ha valaki ezt át akarja hágni, a táncos közösség tagjai akár fizikai erőszakot is alkalmazhatnak vele szemben.[175]

F.29. Tánc a zenészek előtt. Kiss Sándor Császár (1940-2010), párjával Takács (Papp) Mária Csutrival (1941-) táncol, miközben Fodor Árpád Denuk (1943-) a sorára vár. Egy férfi a párjával megpróbál eléjük furakodni, de ők nem engedik. Zenél a Kodoba banda.[176]

A zenész előtti tér jelentősége abban áll, hogy itt zavartalanul táncolhat a sorra kerülő pár, sőt a zenész ilyenkor csak rájuk figyel, őket segíti a zene tempójának gyorsításával vagy mérséklésével (lábuk alá muzsikál), illetve jobb teljesítményre sarkallja őket a kedvenc dallamuk elmuzsikálásával. Ezen kívül a táncot bámuló asszonyok, és a sorban álló többi táncos figyelme is ide összpontosul, a zenész előtt táncoló tehát mindenképpen rákényszerül a pontos és szép előadásra, valamint arra, hogy a legjobb figuráit vegye elő. A tánctér szabadsága ezt meg is engedi, a kar alatti forgatások, átbújások, külön táncolva csalogatások mellett legnagyobb arányban itt fordul elő a páros forgás, illetve az, hogy a férfi a nő vállára téve egyik kezét a másikkal csapásol. A csapásolásokat (akár külön, akár a nőre támaszkodva) a megfigyeléseim és az elmondások szerint is leginkább ekkor használják.

A zenész előtt táncoló nőre is több figyelem irányul ilyenkor. A lányok régebben a zenész előtt repkedő copffal, szépen forogva táncoltak. A legény külön csapásolásánál fontos volt az is, hogy folyamatosan forogjanak mellette, illetve körülötte. Aki ilyenkor egy helyben állt, a visszaemlékezések szerint lustának tartották. A táncfolyamat előadását ez nehezíti, hiszen a férfiaknak és a nőknek, akik külön, sokszor egymást szem elől tévesztve, a saját mozdulataikra koncentrálva táncolnak egy darabig, megtorpanás nélkül kell visszatérniük az összefogózott táncformához.

F.30. A Kodoba banda szökőst zenél. Fodor Mihály Jakab (1938-) és Papp (Fodor) Margit Mercuk (1940-) a zenész elé érve, lendületesen táncolni kezdenek, a banda rögtön sűrű csárdásra vált. A férfi első csapásolásánál, a nő csak áll mellette. (Mikor visszanéztük a felvételt, azt mondta, hogy fáradt volt, de igazából folyamatosan forogni kellett volna, amíg a párja üti a lábait. Lánykorában lustának tartották és megszólták azt, aki nem forgott, mikor a legény elengedte.) A következő csapásolásnál már forog a nő. Mihály bácsi most nem tapsolja körbe a párját, mint a másik példánál. Ennek oka, hogy a zenekar előtt van, ilyenkor a zenészekkel szemben szokták ütni a lábaikat, így a nő köröz forogva a férfi körül. A tánc végén Mihály bácsi egy kedves gesztussal köszöni meg a zenét.[177]

A férfi sok esetben – a nő alkalmazkodását megkönnyítendő – a külön figurázása végeztével egyik karját felemelve, jelez a nőnek, aki erre beforog a férfi karja alá. A szóló végeztével kissé távolabb a zenekartól, a másik oldalon megállnak és pihennek.

A jobb táncosok, valamint a társadalmi ranglétrán előkelő helyen állók tapasztalatom szerint több időt tölthetnek el a zenész előtt, míg a rosszabb táncosokat, vagy a fizikálisan gyengébbeket egy idő után (1-2 perc) egyszerűen félrenyomják.

A táncosok térhasználata átalakul a tánctér közepén, amikor tömegben táncolnak. Ez általában a téli táncokon, illetve a lakodalmakban fordul elő, helyszűke miatt. Ilyenkor a táncosoknak saját magukon kívül a körülöttük állókra is figyelniük kell. A lányok itt gyakran a szájukba szorították hajfonatukat, hogy az forgás közben ki ne szabja a másik szemét. A nő hát mögé való eldobását ilyenkor nem csak a férfi kedve, illetve az egyéni vagy páros táncalkotási elvek határozzák meg; a férfi csak akkor tudja elhánni a nőt pa le szpátye,[178] ha elég hely van arra, hogy ott a nő megforduljon. Ezért a férfinak állandóan figyelnie kell a körülötte táncolókat. Az eldobást gyakran a férfi is előkészíti, hátával-oldalával nekifeszül a közvetlen mögötte, mellette táncolónak, egy kicsit arrébb tolva azt. A nő is igyekszik védeni, illetve egyensúlyban tartani magát a kifordulás közben: könyökét általában kiteszi, a táncos párja, sőt a közelében lévők hátán, vállán megtámaszkodik és továbblöki magát. A páros forgást a tömegben táncolva kevesebbet alkalmazzák, ilyenkor ugyanis a körülöttük lévők automatikusan közelebb kerülnek hozzájuk, táncterük beszűkül. Ugyanez igaz arra a fajta csapásolásra, amikor a férfi a másik kezével a nő vállán támaszkodik. Az eleve szűk hely miatt a külön táncoló-csapásoló motívumok száma is kevesebb.[179]

F.31. Fodor János Selyem (1932-) feleségével, Fodor (Fodor) Erzsébet Selyemmel (1938-) szökőst táncol egy lakodalomban. Zenél a Kodoba banda. János bácsiék a tömegben kezdik a táncot; megfigyelhető, hogy a szűk hely biztosította lehetőségeknek megfelelően kevés a páros forgás, illetve a csapásolás a táncukban. A tánc közben folyamatosan közelednek a zenészekhez. Megállnak a zenekarral szemben, a jobb oldalon és várják a sorukat. Mozgás közben János bácsi szemkontaktusba lép a prímással Kodoba Marcival, aki fokozatosan elkezdi lassítani a zenekar játékát. Miután János bácsiék a zenekar elé kerültek, rövidesen a táncos kedvenc vastaghúros dallamát kezdik játszani, amit ő egy fejbólintással köszön meg. A zenekar követi az előttük táncoló pár mozdulatait, a lábütéseket kiemelik az e-húr erőteljes megszólaltatásával. Fodor Jánosék táncában a régies formák (sok eldobás, csalogató-játékos motívumok mindkét oldalra való forgás, és közben simítás) mellett már sok kar alatti forgatás is jellemző. Miután kitáncolták magukat, fokozatosan visszahúzódnak, majd összekapaszkodva megállnak.[180]

Az alábbi ábrán a Visában (és általában az egész Belső-Mezőségen) jellemző, a forgós-forgatós táncokkal kapcsolatos térhasználatot figyelhetjük meg.

Visában a lekérés nem volt szokás, de tánc közbeni párcseréről, párjától kiforduló nő „ellopásáról” több adatunk is van.

« előző fejezet

[172] Néhány visai hagymányos páros tánc (csárdás, szökős, sűrű csárdás) térhasználatára már egy korábbi tanulmányomban kitértem. (Varga S. 2007. 94.)

[173] Funkciós videofelvétel a kocsmában, egy kosaras bálon. Gyűjtötte Békési Tímea, Fajkusz Attila, Megyeri István és Varga Sándor, 1998. 02. 07-én, Visában. Jelen volt a kimlei néptánccsoport.

[174] A zenekar általában az ún. cigánypadon, egy fából készített emelvényen ült, hogy a felcsapódó szoknyák ne zavarják a muzsikusok hangszerkezelését.

[175] Egy 1998. 08. 07-i bálon résztvevő megfigyelőként tapasztaltam, hogy egy, a sorban állók elé tolakodó ittas férfi a fejére mért ütéstől visszatántorodott, majd elhúzódott. Az eseményre a helyiek szinte egyáltalán nem reagáltak, később kérdésemre elmondták, hogy ilyesmi régen sokszor megtörtént. Volt, amikor verekedés lett belőle, máskor zavartalanul folyt tovább a mulatság, mint jelen esetben is.

[176] Funkciós videofelvétel. Gyűjtötte Tőtszegi András, 1989-ben, Visában.

[177] Funkciós videofelvétel egy lakodalomban. Gyűjtötte Békési Tímea, Radák János, Varga Sándor, Varga Zoltán és Végh Andor, 1997. 05. 10-én, Visában.

[178] Pe la spate. Jelentése hát mögé.

[179] A nagytáncon jellemző térhasználatot a gyerekek a kicsitáncon tanulták meg.

[180] Funkciós videofelvétel egy lakodalomban. Gyűjtötte Békési Tímea, Radák János, Varga Sándor, Varga Zoltán és Végh Andor, 1997. 05. 10-én, Visában

« előző fejezet
Folkszemle, 2013. december hozzászólás | továbbküldés | nyomtatás