2014. április 24.

Fórum

Fórum » Kereső » Dalszövegkereső

Nati

Az új hozzászólás írásához be kell jelentkezni vagy regisztrálni kell.

Tompos Panna - 2005. február 7., 14:34

Fehér László lovat lopott,
A fekete halom alól.
Lovat lopott, szerszámostól,
Csikó féket kantárostól.
Utána ment Gönc városa,
Őtet fogva meglássa.

Tompos Panna - 2005. február 7., 14:32

Fehér László balladája

Ha jól tudom ezt a típust Berecz András gyűjtötte fel vagy énekelte. Az tuti, hogy ő énekli. Az első strófát tudom, le is írom. Nagyon szeretjük, de sajnos hiányzik a többi. Segítenétek? Előre is köszönöm!

Kék Cinke - 2005. január 25., 9:36

Egyszer már írtam ide a keresztszülő-programról. Itt a folytatás:

Magyar tanítókat, tanárokat várnak Csángóföldre


A Legyen ön is keresztapa elnevezésű, moldvai csángó gyermekek tanulását segítő program eddigi sikere nyújt lehetőséget arra, hogy újabb öt-hat tanárt alkalmazzanak, és legalább még három csángó faluban beindítsák a magyarórákat. Az oktatási program irányítója szerint Kósteleken, Diószegen és Lujzikalagorban már tavasszal el lehetne kezdeni a délutáni tanítást, a jövő tanévtől pedig ezekben a falvakban is bevezetnék a magyarórákat az iskolában.

Jelenleg tizenkét moldvai faluban huszonnégy, többnyire erdélyi magyar pedagógus foglalkozik a csángó gyermekek anyanyelvi oktatásával. Közel nyolcszázan járnak a délutáni magyarórákra, 462-en az iskolában is tanulják a magyar nyelvet és irodalmat heti három órában. Hegyeli Attila, a moldvai magyar oktatási program vezetője lapunknak elmondta, többek között a Legyen ön is keresztapa program sikerének köszönhetik, hogy a közeljövőben kiterjeszthetik a tanítást még legalább három falura. Hangsúlyozta, a december 5-i, a kettős állampolgárság ügyében tartott sikertelen népszavazás után jelentősen megnövekedett a csángó gyermekek taníttatását támogatók tábora, leginkább Magyarországról jelentkeztek keresztapák, keresztanyák. Hegyeli Attila elmondta, megható volt, hogy karácsonykor többen ajándékot, képeslapot kaptak támogatóiktól, ezzel több mint kétszázra emelkedett a segélyezett csángó gyermekek száma.

A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége közös oktatási programja keretében a Moldvában tanító magyar pedagógusoknak ingyenes lakhatási lehetőséget biztosít, fizetésük az állami pedagógusbéreknél nagyobb — tájékoztatott Hegyeli Attila, aki a 0722 627 656-os telefonon nyújt további tájékoztatást a moldvai állásokkal kapcsolatban.

Kék Cinke - 2005. január 13., 18:14

Nem a Földrajzi Közleményeket találtam meg, hanem egy iskolai újság archívumában egy cikket Soós János tollából, melyben így hivatkozik:
"A vers a bukovinai születésû László Mihály 1877-es közlése Forrófalváról."

http://www.osztrak.sulinet.hu/...9m/telj_Soos_Janos_99marc.html

Pávai István - 2005. január 13., 16:56

Helyes az észrevételed.

Hol találtad meg a Földrajzi Közleményeket?

Kék Cinke - 2005. január 13., 15:09

Megtaláltam az eredeti szöveget László Mihály 1877-es írásában. Ebből is látszik, hogy nem a nép ajkán élte túl az évszázadot ez a szöveg, mert akkor sokkal többet változott volna.

Czángó magyar, czángó magyar:
Mivé lettél czángó magyar?
Ágról szakadt madár vagy te,
Elvettetve, eltemetve.

Egy pusztába telepedtél,
Melyet országnak nevesztél,
Moszt sze országod, sze hazád
Czak az Ur iszten gondol rád.

Idegen nyelv bébortja nyom,
Olasz papoczkák nyakadon.
Nem tudsz énekelni, gyónni,
Anyád nyelvén imádkozni.

Én isztenem hová leszünk?
Gyermekeink, sz mi elveszünk,
Melyet apáink ôrisztek
Elpusztítjuk szép nyelvünket.

Halljuk még, áll Magyarország,
Oh isztenünk te isz megálld,
Hogy rajtunk könyörüljenek
Sz­ elveszni ne engedjenek.

Mert mi isz magyarok vagyunk
Még Ázsiából szakadtunk;
Uriszten szorszunkon szégitsz,
Szegény czángót el ne virítzd.

Pávai István - 2005. január 12., 23:12

A Csángómagyar... első közlése:

László Mihály: A bukovinai és moldvai csángók. Földrajzi Közlemények, 1877, 198. oldal.

László Mihály bukovinai származású volt, Budapesten élt. Ő kezde el "csángózni" a bukovinai székelyeket, akik addig sem magukat nem tartották csángónak, sem a román környezetük nem csángózta őket. A "csángómagyar" kifejezés is nála bukkan fel először, ezt a moldvai magyarok magukra akkoriban sosem alkalmazták, így a dal sem születhetett paraszti környezetben, hanem Lászlóhoz hasonló moldvai származású értelmiségi találhatta ki.

Nati - 2005. január 12., 21:39

István! Azt írod, hogy tudomásod szerint 1877-ben közölték először ezt a szöveget. Hol?

Kék Cinke - 2005. január 12., 18:40

Szerintem segítenének az emberek, ha tájékozattabbak lennének, csak ezzel a témával nem olyan könnyű főműsoridőben a hírek élére kerülni. Ide is írom, hátha valaki innen szerez róla tudomást, hogy a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége támogatókat keres oktatási programjához. Egy gyermek magyar nyelvű oktatása évi 30 ezer Ft-ba kerül. A részletek itt olvashatók:
http://www.csango.ro

Bakóczy Szűcs Imre - 2005. január 12., 16:52

Kedves Kék cinke!

Köszönöm a segítségedet. Miközben olvastam a népdal szövegét eszembe jutott a Frei dosszié csángómagyarokról szóló riportja.Vajon mi, anyaországiak akkor is olyan sok pénzt adakoznánk mint most a szökőár idején, ha a csángó testvéreinket a teljes kihalás fenyegetné? Hol van most a testvéri szeretet?(megj:a világ három legveszélyeztetettebb népcsoportja között vannak a csángómagyarok.)

Kék Cinke - 2005. január 12., 12:23

Bocsánat, csak most olvastam el alaposan István első hozzászólását. Abból elég sokat meg lehet tudni a valószínű keletkezésről és elterjedésről.

Kék Cinke - 2005. január 12., 9:13

Jó lenne megtudni, hogy mikor keletkezett a szöveg és hogy terjedt el.

Balassa Iván írja az 1989-ben megjelent könyvében, hogy "A moldvai magyarok általában a katolikus vallást követték az ortodox románok között. Az egyház azonban nem biztosított számukra mindig magyar katolikus papokat, hanem lengyeleket és olaszokat küldött, akik nem tudtak a néppel beszélni. Ebben a korszakban keletkezett ez a talán műköltői eredetű keservesének: Csángó magyar, csángó magyar..." Ő mintha azt feltételezné, hogy valamikor a XVIII-XIX. században írta valaki.

Az interneten alaposan elterjedt az a (téves?) információ, hogy Petrás Incze is találkozott ezzel az énekkel. A google-ban rákeresve a kezdősorra legalább 10 helyet kidob, ahol Petrás Incze gyűjtésként szerepel a szöveg. És ezentúl már a Folkrádió fóruma is terjeszteni fogja...

Pávai István - 2005. január 12., 2:08

És vannak éjszaka internetező regisztrált tagok :-)

Ajnácska - 2005. január 12., 2:07

Még szerencse, hogy van folkradio.hu és van rajta forum! :-)

Pávai István - 2005. január 12., 2:05

Hát igen, mert lehangoló, ha egyszercsak rájövünk, hogy amiről ezt vagy azt képzeltük, az mégsem az.

Ajnácska - 2005. január 12., 2:03

Mert azt hiszem a 90es évek elején mentek szét, bár nem tudom. De tényleg jó lenne, ha minden ilyen témában lehetne tudni az igazságot!

Pávai István - 2005. január 12., 2:00

De 90 után miért nem volt? Mert szeretik a mitoszokat. Csakhogy ezek álmitoszok. A Székely himnussszal is ez van. Nem hiszem, hogy a magyarságnak arra lenne szüksége, hogy becsapja magát. Inkább a valós helyzetet kellene felmérni, csak abból lehet stabil jövő építeni.

Ajnácska - 2005. január 12., 1:58

Végülis szerintem nem történt volna ez olyan nagy titokban, ha jobb info áramlás lett volna 90 elött. Talán.

Pávai István - 2005. január 12., 1:56

Az nem helyes, hogy titokban, rejtelmesen történnek ilyesmik. Ebből lesznek olyan álelméletek, mint a románok dák-elmélete. Mert egy tudatlan valaki ezt már mint "ősi csángó szöveget" ismeri meg.

Ajnácska - 2005. január 12., 1:54

Ez szerinted helyes vagy nem helyes cselekedet?

Pávai István - 2005. január 12., 1:54

Én is arra, mással sosem hallottam.

Pávai István - 2005. január 12., 1:53

Akkor lehet, hogy mégis ők az elkövetők :-)

Ajnácska - 2005. január 12., 1:53

Arra a dallamra gondolok (én legalábbis), amit Petrás Mária is énekel a kazettáján.

Ajnácska - 2005. január 12., 1:51

Hát..., még ­90 elött. Nyugat-Európában.

Ajnácska - 2005. január 12., 1:49

Ez igaz?

Pávai István - 2005. január 12., 1:49

Mikor alakult ez a Pendely együttes? A Magyarországra hozott moldvai csángók már 1990-ben ezt énekelték, ezzel a dallammal. Persze, ha ugyanarra a dallamra gondolunk. Lehet, hogy a Pendely egy másik dallamot választott, s akkor a Te infód is igaz.

Ajnácska - 2005. január 12., 1:42

Azt hallottam, hogy a dallamot és a szöveget a Pendely együttes rakta össze. (Persze már mindkettö létezett elöbb.)

Pávai István - 2005. január 12., 1:30

Nem emlékszem, hogy ez benne lenne Petrás Incze János gyűjtésében. Nem népdal, tudomásom szerint 1877-ben közölték először. Írástudó népköltő írhatta. A dallama viszont eredeti régi stílusú magyar dallam, Moldvában más (igazi) népdalszövegeket is énekelnek rá. Nem lehet tudni, hogy mikor kezdték "csángó himnusz"-nak nevezni. Azt sem lehet tudni, hogy a 1877-es közlés óta megvolt-e a hagyományban vagy 1990 után terjedt el. Én több helyen gyűjtöttem ­90 után, s mindenhol azt mondták, hogy Csíksomlyóban tanulták a templomban. Tehát újabb tudatos értelmiségi terjesztés útján kezdett ismertté válni Moldvában. A Moldvából magyarországi rendezvényekre hozott csángók mind megtanulták, mert itt ez volt az elvárás tőlük.

Ajnácska - 2005. január 11., 17:20

Tudjátok, hogy keletkezett ez a dal?

Kék Cinke - 2005. január 11., 16:48

Csángó magyar, csángó magyar,
Mivé lettél, csángó magyar.
Ágról szakadt madár vagy te,
Elvettetve, elfeledve.

Egy pusztába telepedtél,
Melyet országnak neveztél.
De se országod, se hazád,
Csak az Úristen gondol rád.

Idegen nyelv bébortja nyom,
Olasz papocskák nyakadon.
Nem tudsz énekelni, gyónni,
Anyád nyelvén imádkozni.

Én Istenem mi lesz velünk?
Gyermekeink, s mi elveszünk!
Melyet apáink õriztek,
Elpusztítják szép nyelvünket!

Halljuk, áll még Magyarország,
Úristenünk, te is megáldd!
Hogy rajtunk könyörüljenek,
Elveszni ne engedjenek.

Mert mi is magyarok vagyunk,
Még Ázsiából szakadtunk.
Úristen, sorsunkon segíts,
Csángó magyart el ne veszítsd!

(Petrás Ince János gyűjtése)

Bakóczy Szűcs Imre - 2005. január 11., 16:12

Keresem: "Csángó magyar, csángó magyar..."

Csiszer István - 2004. december 20., 11:25

Édesanyám, hol a fizetésem
Benne van a gyümölcaspókergépben
Egy hónapig dolgaoztam meg érte
Öt perc alatt benne volt a gépbe­

Sipos Csaba Mihály - 2004. december 17., 21:51

Szívesen segítenék ugyanis a nagyszüleim mezőmadarasiak voltak, de nem nagyon ismerős ez a dal. Még próbálkozom.

Csiszer István - 2004. december 17., 17:27

...nem írok levelet, de nem is küldök sms-t
lesz még tavasz lesz még nyár, de én nem leszek

Csiszer István - 2004. december 17., 17:27

Ja, akik Erdélyen kívül is gondolkodnak népzene terén felfedezhették már Gömörben, a Rábaközben, de még a Dél-alföldön is, ahol viszont ugyancsak ezeket a szövegeket használták a „Táncházmozgalom” előtt is

Csiszer István - 2004. december 17., 17:22

...nem írok levelet, de nem is küldök sms-t
lesz még tavasz lesz még nyár, de én nem leszek

Tompos Panna - 2004. december 7., 11:51

köszönöm a segítséget!

Perlaki Mónika - 2004. december 6., 18:35

Darumadár magasan száll fenn az égen
barna kislány búsan sétál az erdőben
Vezetgeti a lovát
Itatja az út porát
Siratja a babáját aj-na-na...

Csibi Szabolcs - 2004. december 5., 13:47

Szerintem ezt ugy kell elkonyvelni mint maroszeki dallamot mert a nyaradmenten is megtalalhato.

Dénes Anett - 2004. december 4., 16:43

Szól a nóta,szól a nóta a kocsmában
ott mulatnak a legények 13-an
mind a 13-nak van behivo levele
busul a szeretője aj-na-na..

Besoroztak,besoroztak katonának
Ferenc Jóska, Ferenc Jóska táborába
van behivo levelem
vállamon a fegyverem
sirathat a kedvesem,csendesen

Szól a kakas,szól a kakas ha megvirrad
minden ember,rendes ember haza ballag
szól a kakas ha megvirrad
minden ember hazaballag aj-na-na...

Kék Cinke - 2004. december 2., 12:18

Tudja valaki, hogy honnan származik a szöveg?

Csibi Szabolcs - 2004. december 2., 11:53

Sőt még Mezősámsondon is,de nem csodalkoznék ha Szabédon is hallotta volna valaki hiszen ezeket a falvakat egy pár km valasztja el egymástol,én ott születtem.

Vrábel Mihály - 2004. december 1., 21:43

Szerbusz Kék Cinke.
Elárulom, hogy ez a dal eredetileg Mezőkölpényi, de ehhez a dalhoz soha nem is volt szöveg. Ezt a táncházmozgalom találta ki.A mezőkölpényi adatközlők mesélték ezt el, és a dallamot pedig egy kölpényi gyüjtésen hallottam.Én eddig kb. 25 verszakot biztos hallottam.
Hétvégén megyek Jászberénybe próbára, ők elég sokat tudnak, majd összeírom, és válaszolok.
Üdv Misi

Kék Cinke - 2004. december 1., 13:19

elmegyek, elmegyek jó messzire
nem leszek senkinek a terhére
nem írok levelet, nem is üzenek
lesz még tavasz, lesz még nyár
de én nem leszek

azt gondolod, azt gondolod, babám, várom
hogy tetőled, hogy tetőled el kell válnom
elválásom csak egy álom
szívemet másnak ajánlom
ala-la-la...

kívül égek, kívül égek, belül fázom
de messze vagy, de messze vagy édes párom
küldj messziről vigasztalást
tudom, hogy te sem szeretsz mást
ala-la-la...

jaj, de csöndes, jaj, de csöndes eső esik
halálomat halálomat sokan lesik
azért lesik halálom
vegyék el a galambom
ala-la-la...

erdő erdő, erdő erdő, de kerek vagy
édes rózsám, édes rózsám, de messze vagy
ha az erdőt levághatnám
édes rózsám megláthatnám
ala-la-la...

Panna - 2004. december 1., 12:39

A mezőmadarasi "Elmegyek, elmegyek jó messzire, Nem leszek senkinek a terhére." kezdetű dalnak több versszakát keresem. Plussz ilyen csujogatásokat. A segítségeteket előre köszsönöm!

PÁlfi Tamás - 2004. november 15., 12:12

Itt a második vsz:
Vége van már a lakodalomnak
Nagy bánata van a menyasszonynak
Forgatja a karikagyűrűjét
Sajnálja a régi szeretőjét

Kék Cinke - 2004. november 13., 15:59

Ez műdal, Hoppe Rezső és Móra István szerzeménye. Rajta van például Déki Lakatos Sándor cigányzenekara Táncoljunk csárdást! című lemezén.
(http://www.hungaroton.hu/classic/eng_kat_info.php?info=953&kat=7)

Vamosi Anita - 2004. november 13., 15:55

szövege is,es felvetel is akärmilyen formäban(szolo enekes,vagy zenekar)legkedvesebb notäm,husz eve nem hallottam!!!segitseged elöre is szivböl köszönöm!!!

Dénes Anett - 2004. november 13., 15:49

Csak a szövege kell,vagy valami felvételt akarsz róla?Mert a szöveg:
Lakodalom van a mi utcánkban,
Férjhez megy a falu legszebb lánya,
hivatalos vagyok oda én is,
el nem mennék ha százszor üzennél is.
Meg van még egy versszaka,azt is meg tudom szerezni:)

Vamosi Anita - 2004. november 13., 15:20

Lakodalom van a mi utcänkban

keresem azt a nepdalt: Lakodalom van a mi utcänkban!!! ki tud nekem segiteni?