Folkrádió

Fórum

Helyettesítheti a klarinét a tárogatót zenekarban? Vagy a tárogató helyttesítheti a klarinétot? Szóval a zenekari összeállításban mennyire "csereszabatos" ezen két hangszer?

Széles László

Új hozzászólás írásához be kell jelentkezni. Ha még nem regisztráltál, itt megteheted.

Boronyák Ilonka - 2008. március 24., 14.32

Segítséget szeretnék kérni abban, hogy mire kell figyelni a tárogató kiválasztása közben.

Tóth Péter - 2007. január 30., 10.28

Kedves László, kösz a linket, érdekes volt. Akkor klarinét-szerű ill. szaxofon-szerű fúvókára helyesbitem a kérdést : ). Érdekes, hogy ahol emlitik a tárogatót, vagy csak Schundára vagy csak Stowasserre hivatkoznak, mint a felújitott tárogató első készitőire..

Széles László - 2007. január 29., 22.40

Kedves Péter, én úgy hallottam, hogy a fúvóka csak klarinét- szerű, és itt a "szerű"-t ki kell hangsújozni - állítólag.

http://www.ujdunantulinaplo.hu/index.php?apps=video&a=105 - innen hallottam :-)

Tóth Péter - 2007. január 29., 12.41

Van észrevehető hangzásbeli különbség a Schunda és a Stowasser modellek közt (leegyszerűsitve: szaxofon kontra klarinét fúvóka)?

Széles László - 2007. január 11., 20.34

A Stowasser kontra Schunda pernek – amellett, hogy nyilvánosan mindketten magukat nevezték a tárogató igazi “felújítóinak” s azt állították, hogy a találmány alapgondolatát, sok éves fáradozásuk gyümölcsét a másikuk elleste és eltulajdonította – egyebek mellett az lett a következménye, hogy Stowasser az általa “saját gyártmányú Rákóczi-tárogatónak”, vagy “Rákóczi javított tárogatónak” nevezett hangszerét saját szabadalmi számával (11545), Schunda pedig, nem lévén önálló szabadalma, szabadalmi szám nélkül, pusztán a cége nevével ellátva dobta piacra.

Széles László - 2007. január 11., 20.33

Stowasser szeptember 15-én bejelentett, pontos rajzokkal ellátott szabadalmát a Magyar Királyi szabadalmi hivatal IX/d osztálya tárgyalta meg és hagyta jóvá,16 s neki a 11545. lajstromszám alatt a szabadalmi engedélyt megadta. Két nappal a Stowasser-féle találmány bejelentése után (szeptember 17-én) azonban egy újabb szabadalmi bejelentés érkezett a Szabadalmi Hivatalhoz. Schunda Vencel Józseftõl, aki a Stowasser-féle 11545. számú szabadalommal szemben nyújtott be szabadalmi igényt. Méghozzá úgy, hogy mint azt a leírásban megfogalmazta, a Stowasser-féle tárogató szaxofonszerû fúvókája helyett õ egy B klarinét fúvókát alkalmazott a hangszeren.17
Anélkül, hogy a Szuk-Scribski, a Stowasser, és a Schunda-féle tárogatók közötti hangtani és morfológiai különbségekre most részletesen kitérnénk, állapítsuk meg: Schunda azon kijelentése, mely szerint 1897-ben kizárólagos szabadalmat kapott egy javított tárogatóra, nyilvánvalóan konfabuláció. Szabadalmat 13545 lajstrom szám alatt ugyan kapott, de csak 1899-ben, ám ez sem volt kizárólagos, hanem csak a 11545. számú találmány javítási szabadalma.

Tóth Péter - 2007. január 11., 19.27

"Schunda Vencel József cseh származású hangszerkészítő modernizálta a tárogatót; testét megnagyobbította és billentyűzettel látta el. A tárogatót a népi- és cigány zenekarokban egyre inkább kiszorította a klarinét, ezért Schunda a kettős nádnyelvet klarinétszerű fúvókára cserélte fel. Így a Schunda-féle tárogató a klarinét és az oboa hibridje lett." Forrás:
http://istvandr.kiszely.hu/ostortenet/019.html
Ez egy más vélemény mint az eddigiek..

Tóth Péter - 2007. január 11., 13.16

A klarinétos topic alapján is azt gyanitom, hogy a klarinétnak sokkal több esélye volt folklorizálódni a magyar népzenében, mint a 20.sz. eleji Stowasser-féle tárogatónak. A billentyű nélküli töröksip-szerű tárogatónak feltehetőleg nem volt olyan hangerjedelme (+félhangok), hogy vetekedhessen a klarinéttal. Feltevés marad, hogy klarinétról modern tárogatóra való váltás (átmenekülő játékstilussal) hagyományossá válhatott-e.

Tóth Péter - 2007. január 5., 12.10

László, találtam egy budapesti töröksip készitőt: http://www.fahangado.hu/
ár 16 ezer (bükk) és 28 ezer (gyümölcsfa).

Tóth Péter - 2007. január 4., 16.15

Kedves László, a billentyű nélküli tárogatót elődjét, a salmajt itt is készitenek: http://www.histnastroje.gajdy.cz/en/platkove.php
Igaz, cseh gyártó, tehát körülményes lenne kipróbálni. Az ár kb. 55.000-80.000 Ft-között jön ki.

Széles László - 2007. január 4., 10.59

Engem is érdekelne, hogy használták- e a tárogatót vonósbandában, a megújítása előtt is?

De még mindíg legfőképpen az, hogy megújítása után mely falvakban, tájegységekben gyökerezett meg a vonósbandákban?

Egyébként manapság mennyibe kerül egy ilyen töröksíp? ("régi" tárogató)

Tóth Péter - 2007. január 1., 21.10

Kedves István, igen, pontatlan volt a kérdésem. Az emlitett oldal irja, hogy "Az 1850-es években kezdődött meg a hangszer tudatos gyűjtése." Gondolom ez magára a Schunda előtti hangszerre és nem az azon játszott zenére vonatkozik. Én csak kiváncsiskodnék, hogy ismert-e a Schunda előtti hangszerváltozat vonós zenekarbeli alkalmazása, vagy "csak" mint dobbal kisért szólóhangszerről ill. mint pásztorhangszerről van lejegyzés - netán hangfelvétel??? De gondolom ez nem egy aprólékosan feltárt témakör..

Pávai István - 2006. december 31., 13.23

Péter! Az általad jelzett www.tarogato.hu weblapon is le van írva a tárogató rövid története, amiből kiderül, hogy a "tárogató" hangszernév nem ugyanazt a hangszert jelentette Schunda előtt, mint azután.

Tóth Péter - 2006. december 28., 12.54

"Az 1859-es év kulcsfontosságú volt, mert a Vasárnapi Újság felhívására több tudósítás érkezett a birodalom különböző pontjairól. Pay István, a hangszer régi barátja felszólította a cigányzenészeket, tanuljanak meg tárogatózni és vegyék be a hangszert zenekaraikba." forrás: www.tarogato.hu
Ezekszerint a XIX.sz. második felétől vált egyes népi zenekarok részéve az akkor még billentyű nélküli tárogató? Vagy tudunk korábbi alkalmazásáról?
Engem is érdekelne, hogy mely területeken/falvakban tekinthető hagyományosnak a tárogató. Előre is köszi

Pávai István - 2006. december 25., 15.42

Meg kell különböztetni a hagyományos hangszeregyütteseket az alkalmi együttesektől. Amikor legelőször léptem be széki táncházba 1974-ben, éppen összevesztek a zenészek, a kontrás összepakolt, elment. Az egyik széki legény hazament, elhozta a kis (12 basszusos) harmonikáját, s azt nyomogatta a hegedű mellett egész végig. Ha közben jött volna egy japán "gyűjtő", aki nem látja az előzményeket, lefilmezi, s hírét viszi, hogy Széken hegedű-harmonika-kisbőgő együttes van, felvétellel tudja dokumentálni. De ha kikérdezte volna a székieket arról, hogy ott mi volt a szokás az idősek fiatalkorától kezdve napjainkig, akkor kiderül, hogy mi a hagyományos, mi nem. A legénynek a szülei pont azért vettek harmonikát, hogy neki is legyen lehetősége EGYÉNI zenei fejlődésre, mint a városi gyerekeknek. Nem az apjától tanult harmonikázni, sem más székitől. A tárogató, klarinét esetében is ezt kell megfigyelni. Van ahol már hagyományos, van ahol nem, de azért megtalálható a faluban, pontosan a modernizálódás, városiasodás hatására. De ez már nem hagyományos kultúra, hanem divatkultúra.

Széles László - 2006. december 21., 16.31

Mitől lesz autentikus egy hangszer? Attól, hogy mennyi ideje épült be a kúltúrába? A (tangó) harmonika pl. autentikusnak számít? Mert a tárogatót feltételezem, hogy igen.

Széles László - 2006. december 18., 17.12

Értem. Valószínűleg tényleg túl általánosan tettem fel a kérdést.

Csak azért vetődött fel bennem, mert pl. szatmárból hallottam már felvételeket vonósbanda+klarinét és vonósbanda+tárogató formációban is. Esetleg ezen a tájegységen kivételesen valóban előfordult klarinéttal és tárogatóval is a zenekar?

Érdekel az is, hogy a tárogató a Kárpát- medence mely tájegységein és főleg milyen zenekari felállásokban lelhető fel eredetileg? (Az elmúlt kb. száz évre gondolok, amióta a Stowasser- féle tárogató létezik.

Üdv. Széles Laci

Nati - 2006. december 18., 12.35

Megkérdeztem Agócs Gergőt, és ezt írta:

"Az egyszerű válaszom: NEM, semmi esetre sem.

Ezt a sommás megállapítást természetesen ki tudom fejteni, konkrét példákkal alá tudom támasztani, de ezt inkább a konkrét problémával kapcsolatban tenném, hiszen így, átfogó módon a kérdést tisztázni (hogy az ne adjon alapot semmilyen félreértésre) csak egy alapos, tudományos igényű tanulmány keretében lehetne."