2014. április 24.

Marosfelfalu
Fiatal táncosok találkozója

A Szászrégen melletti Marosfelfaluban tartottak szombaton néptáncparádét. A várostól északi irányban alig négy kilométerre eső falu magyar közössége, önkormányzata, egyháza és az érdekvédelmi szövetség helyi szervezete fogott össze az EMKE égisze alatt, és az 1991-ben újraindult táncmozgalom 71. Gyöngykoszorú-találkozóját szervezték meg az Árpád-kori templomromjáról és kiváló hagymájáról is híres Maros-parti faluban.

Felfaluban ez volt az első ilyen megnyilvánulás, és amint Dénes József, az RMDSZ helyi vezetője elmondta, ennyi embert a kultúrotthonban csak nagy lakodalmak alkalmával lehet látni. A művelődés hajlékára egyébként ráfér az alapos felújítás, nincs kétségem, hogy a második tánctalálkozón már korszerűsített épület fogadja az oda érkezôket.

Az esős idő ellenére magtartották a hagyományos népviseleti felvonulást, a sor élén a szászrégeni fúvósokkal, akiket 1961 (!) óta ugyanaz a lelkes ember, Pápai Lajos karnagy dirigál. A református templomban ökumenikus áhítatot tartottak, melyen a szászrégeni magyarság két jeles személyisége, Pakó Benedek római katolikus plébános, címzetes kanonok és Demeter József református lelkész imádkozott és szólt az egybegyûltekhez. Éhes gyomorral nem jó táncolni. Ezért az istentisztelet után megebédeltették a vendégeket, és csak déután négy óra tájban kezdődött a műsor. Az eseményt köszöntő hivatalosságok között volt Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei elnöke és a néptáncmozgalmat elindító egykori EMKE-elnök, Szabó György Pál özvegye, a mindenki által kedvelt Éva néni, aki buzdító szavakat mondott az egybesereglett fiataloknak.

Mert ez a fiatalok találkozója volt. Pontosabban a tanulók és ifjak csoportjainak kis seregszemléje. "Felnőttek" a szó szokványos értelmében csak a régeni Német Fórum táncosai voltak, a többiek – a helyi kis-Bíborka, a koronkai Gyöngyvirág, a régeni MADISZ–Ifjúsági Ház csoportja, a dicsőszentmártoni Kökényes – ALKISZ együttese, a marosmagyarói Nyíló Rózsa, az üvegcsűri, vajdaszentiványi táncosok, a műsort záró nagy-Bíborka – csupa-csupa kis- és főleg nagydiák korú fiatalból áll. Volt helye a jókedvnek, arról Fazakas János műsorvezető is gondoskodott. És a fesztivál zenekara: Moldován- Horváth István, Bőr-Hunyadi Gyula és Gyárfás Róbert, valamint a vajdaszentiványiak kedvelt prímása, Horváth Mihály és a harmonikás Nyisztor Rudolf, a régeniek muzsikusai: Géczi János és Nagy Ferenc. Néhány csoport nem engedheti meg magának, hogy zenekart is hozzon, ezek (nem mindig jó) CD- felvételrôl lejátszott zenére táncolnak – ami sajnos, jelentősen csökkenti a produkció művészi értékét.

A felfalusi találkozó lelke a tánccsoport alapítója és irányítója: Kovács Hajnal, a koreográfus Duka Szabolcs. Természetszerűen a "bíborkások" könyvelhették el a legnagyobb sikert a helyi táncrend (huszárverbunk, forduló, csárdás, korcsos) bemutatásával. A falu művelődésének itt is a pedagógusok a mozgatói. Nem felejtették el, virággal és oklevéllel köszöntötték Bartha Gizella ny. tanítónőt, a kedves Gizi nénit, aki e közösségnek szentelte gyümölcsöző népnevelői munkásságát.

A gyöngykoszorúsok találkozóját táncházi mulatsággal fejezték be Marosfelfaluban.

Népújság, 2007. szeptember 10.