Folkrádió

„Professzorság, zenészség, közvetlenség” - Sebő Feri 70

Február 10-én ünnepli 70. születésnapját Sebő Ferenc Kossuth-díjas zenész, előadóművész, zeneszerző, zenetudós, a táncházmozgalom egyik elindítója. A kerek születésnap alkalmából monográfia is megjelent Sebő 70 címmel Jávorszky Béla Szilárd tollából, valamint a Müpában SEBŐFERI 70 címmel gálaműsort is szerveznek a jeles esemény köré.
Feri azon ritka személy, akiben tökéletesen egyesül a professzorság, a zenészség és a közvetlenség”

- ezek Sebestyén Márta Jávorszky Béla Szilárd könyvében olvasható szavai, aminek éppen Sebő Ferenc születésnapján volt a könyvbemutatója az Örkény Könyvesboltban. Sebő Ferencre egyébként jellemző a jó időzítés: „Amikor megszülettem, szóltak a harangok” - meséli, mivel február 10-én a párizsi békeszerződés aláírásának napjának tiszteletére kongatták a harangokat. Jávorszky Béla Szilárd könyvéből kiderül, milyen erős személyiségekkel volt körülvéve családjában. Alapvetően a nagymamája nevelte, ő vette észre művészi érdeklődését is, és hogy tulajdonképpen sosem lámpalázas.

Már székesfehérvári gimnazistaként zongorázott, csellózott és gitározott, amit a BME építészmérnök szakos hallgatójaként Halmos Bélával kialakult barátsága nyomán már versmegzenésítésekben alkalmazott. Ezeket rendszerint a Bercsényi Kollégiumban mutatták be, ahol szobatársak is voltak. Egy alkalommal Berek Kati József Attila előadást tartott a kollégiumban, amikor diáktársai odatuszkolták Sebőt a színésznő elé:
nézze, művésznő, itt van ez a srác, aki valamiért Beatles- és Rolling Stones-dalok helyett József Attilát énekel”.
Berek Katinak ezek annyira megtetszettek, hogy felvett közülük néhányat az Egyetemi Színpadon előadott műsorába, s őket is meghívta, később már együtt járták az országot.

Sebő Ferenc még egyetemista volt, amikor a rádióban Sárosi Bálint népzenei sorozatában meghallotta a Le is szállnak, fel is szállnak című széki lassút. Sebő Ferenc a kulcsmomentumot úgy úgy fogalmazta meg:
ez a felvétel volt az, ami az igazi csóvát dobta a műhelyünkbe”.
Ezután radikálisan megfordult a hozzáállása a népzenéhez, érdeklődése az autentikus hangszerek - brácsa, citera, tekerőlant - felé fordult, s a Martin György néprajzkutató tanácsára elindultak hátizsákkal népzenét gyűjteni Erdélybe. Mint mondta egy interjúban, a hatvanas évek végéig nem vállalták fel Magyarországon a táncot és a népzenét, ami előtte évszázadokon át a társkeresés legfontosabb kötőanyaga volt.
Jókat nevetek azokon, akik azt mondják, a népdalok nem a mi életünkhöz kapcsolódnak, nem a mai ember érzésvilágát fejezik ki. Holott dehogynem: szerelemről, bánatról, halálról szólnak, ráadásul a nyelvezetet mindig aktualizálták az adott generáció problémáira
- hangsúlyozta. Nemcsak széki zenét gyűjtött ekkoriban, hanem például volt, hogy Pécs mellett egy görög fiataltól gyűjtött ógörög nyelvű népdalt. Ezeket az embereket mind elhívták az Egyetemi Színpadra is énekelni. Ebben az időszakban a legendás koreográfus, Tímár Sándor megkeresésére lett a Bartók Táncegyüttes zenei vezetője, ahol a néptáncok tanulmányozását is megkezdték.

Hatalmas szellemi erők és energiák szerencsés találkozása volt az, ami az 1972-es első budapesti táncházhoz vezetett”
- Jávorszky Béla Szilárd könyvében a Sebő Klub indulásáról így ír a Fővárosi Művelődési Házban. „Azzal persze senki nem számolt, hogy rockzenei mércével mérhető érdeklődés lesz iránta. A rendőrök időnként szirénázva rohantak oda, mert legalább kétszer annyian akartak bejutni, mint amennyi hely volt”. 1973 végén a Kassák Klubba költöztek, ekkortól énekelt velük az évtized végéig Sebestyén Márta. Ők voltak a hamarosan országos mozgalommá szerveződött táncház úttörői, Halmos Bélával a zenészeket is ők tanították. A Kassák Klubban igazi klubélet folyt meghívott művészekkel, kiállításokat, beszélgetéseket rendeztek, nyári táborokat szerveztek.

Hogy a „hagyományőrzés ne maradjon meg lassan elhaló amatőr mozgalomnak, hanem igenis be tudjuk kapcsolni a kultúra főáramába”, 1984 és 1989 között három gyerek mellett nappali tagozaton elvégezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenetudományi szakát. Ezt a tudását a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen hasznosította, ahol népzenét tanított, a Zeneakadémia népzenei tanszékén jelenleg is oktat repertoárismeretet, tekerőlantot, kamarazenét.
1991-től a Magyar Televízióban az ő szerkesztésében kerültek adásba a népzenei és régi zenei témájú műsorok, számos költészeti ismeretterjesztő sorozatban működött közre, és zenét írt a gyerekeknek készített Cimbora című műsorhoz is. Miként Sebő fogalmazta: Ezek a költészeti műsorok a hetvenes években főidőben mentek, még ma is sokszor hallom, hogy »ňéztem a maga műsorait«. Mire csak annyit szoktam válaszolni:
»Szégyellem, hogy azóta nem lát a tévé képernyőjén, de higgye el, nem én tehetek róla«.
Szomjas György 1976-ban bemutatott, Talpuk alatt fütyül a szél című filmjének is ő volt a zeneszerzője. Ebben még autentikus népzenét használt, Szomjas 1978-as, Rosszemberek című filmjében már némileg átdolgozott népzenét alkalmazott, aminek az akkor alig 21 éves Sebestyén Márta énekelte a főcímdalát.

A Sebő Együttest 1994-ben új tagokkal - Perger Lászlóval és Barvich Ivánnal élesztette fel, ekkoriban több fiatal kollégával egészültek ki, Bognár Szilvi, Palya Bea rendszeresen énekelt velük például ekkoriban. 1996 és 2001 között az Állami Népi Együttes művészeti vezetőjeként működött. 1999-2000-ben a Magyar Táncművészeti Szövetség társelnöke volt, a 2002. évi alapítástól 2011-ig a Hagyományok Házának szakmai igazgatója volt. „Hogy a Hagyományok Háza szakmai konszenzus alapján működik, mutatja, hogy minden politikai kurzusváltást túlélt” - mondta az intézményről. Az utóbbi években a Fölszállott a páva című televíziós népzenei és néptáncos tehetségkutató zsűrijének elnöke, s önálló rádióműsora is van Népzene-Sebő címmel. 2012 óta pedig két egykori tanítványával, Soós Rékával és Tímár Sárával bővült kvintetté a Sebő Együttes. A Sebő Klub pedig jelenleg is működik a Budavári Művelődési Házban.
A február 11-ei, A népzene ünnepe című koncerten saját szavaival élve nosztalgikus visszatekintés helyett azt a folyamatot fogja ábrázolni, amelyben jelenleg érzi magát.
Ennek lába a történelem gyökerénél van, a mához szól, és megvan a jövője is, hiszen a fiatal generáció ugyanazokkal a problémákkal küzd, amelyekkel mi négy-öt évtizeddel ezelőtt. Számomra elégtétel a sok küzdelemért, hogy úgy látom, missziónk folytatása biztosítva van
- mondta Sebő Ferenc. Az esten a Sebő Együttes és az ünnepelt egykori tanítványai lesznek a színpadon.

Fidelio, 2017. február 10.