Folkrádió

Skanzen 50

Skanzen 50 címmel nyílt kiállítás a Skanzen Galériában. (Szentendre, Sztaravodai út) A rendhagyó múzeumtörténeti kiállítás a Szabadtéri Néprajzi Múzeum 50 éves múltját, jelenét és jövőjét villantja fel. 50 személyes történet és tárgy eleveníti meg a Skanzen pillanatait. Hogyan született a szabadtéri múzeumok gondolatából Magyarország tárgyi és szellemi örökségét bemutató modern, 21. századi intézmény?

A múzeum egykori munkatársai, akik az alapításkor formálták az intézményt, mai dolgozók, közéleti személyiségek – köztük Mádl Dalma, Aknay János festőművész, Rudolf Péter színész-rendező, Palenik József, a Lajta Néptánc Együttes vezetője – mesél a Skanzenhez fűződő személyes viszonyáról, élményeiről. Megtudhatjuk például, hogyan lett a Skanzen jelképe a nemesborzovai harangláb vagy milyen filmeket forgatott itt Rudolf Péter?

A bemutatott tárgyak között van az az ásó, amivel az első kapavágást tették Szentendre csodálatos lankáin a Szabadtéri Néprajzi Múzeum építési munkálatainak jelképes kezdetekor és amelyet minden jelen levő aláírásával látott el. A Skanzen vonat első vasúti jegye mellett az észak-amerikai diaszpóra-kutatás során gyűjtött magyar eredetű adóscédula tartó vagy egy 19. századi Nepomuki Szent János szobor is szerepel a kiállított tárgyak között.

Dr. Sári Zsolt, a múzeum főigazgató-helyettese sajátosan fogalmazza meg a Skanzen küldetését: „Elkészült egy olyan múzeumi falu, amelyben a 19-20. századi magyar falu, a paraszti kultúra kivetített képét tárja elénk. És mit csinálunk a múzeum eredeti koncepciójának megvalósítása után? Bővítjük a határokat, kiszélesítjük térben, időben és társadalmi közegben. Így lesz bemutatva a határontúli magyarság, a diaszpóra, a munkásság, a falusi iparosság és értelmiség, a középkori falusi építészet és életmód. Bemutatjuk a 20. század nagy változásait, az átalakult falut, annak társadalmát és kultúráját. Ezért kutatjuk a kockaházat, a mozit, a téeszt, az ingázást. Ezért gyűjtjük azokat a tárgyakat, amelyek az elmúlt évtizedben meghatározták a falusi életmódot, legyen szó divatról (OTTHONKA), mobilizációról (SZEMÉLYGÉPKOCSI), megváltozott táplálkozási szokásokról (ZACSKÓS TEJ) vagy éppen a kommunikációról (TELEVÍZIÓ).”

A történet és a Skanzen története is tovább folytatódik.

Szentendrei Szabadtéri Múzeum, 2017. április 7.