Folkrádió

Sebő Ferenc: „Lehet tánc nélkül élni, csak nem érdemes”

A páros tánc remek kommunikációs és párkapcsolati segítség, aki nem űzi, nem is érti, mennyire komoly ereje van. A zenész és népzenekutató Sebő Ferenc osztotta meg velünk a gondolatait a témáról:

„A társastánc kifejezetten európai vívmány, a reneszánsz idején jött létre, előtte a világon sehol máshol nem létezett. Ezt jó tudni. Az pedig nagyon szomorú, hogy ma maga a táncolás megy ki a divatból. Például az én gyerekkoromban még minden mulatóhelyen volt egy táncparkett, bárki bárkit felkérhetett, ismerkedhetett. Azóta viszont igencsak beszűkültek az ilyen lehetőségek.

A tánc divatja a reneszánsz korban kialakuló emberközpontúságnak köszönhető. Akkoriban a nőket megérinteni nem nagyon lehetett, ők külön körben táncoltak: külön férfi és női körtáncok voltak, koedukációról nem beszélhettünk.

Csak fokozatosan alakult ki, hogy a férfiak és a nők egyáltalán megfoghatták egymást, együtt táncolhattak.
A tánc históriája a kultúrtörténetnek egy nagyon jelentős része, viszont mára mindez nagyrészt eltűnt.

Mi a hagyományos paraszti közösségek táncait kutatjuk, mert ők még a legutolsó időkig táncoltak, náluk a tánc a kommunikációnak és az egymás megismerésének legjobb eszköze, a párválasztás legfontosabb segítsége volt, megismerhették a testi közelség érzését, azt, hogy szeretik-e egymás illatát, hogy megfelelően reagálnak-e egymás mozdulatára, érintésére. Ennek során kiderülhetett, ha valamit jobb volt nem folytatni, mert úgysem vezet sehova.

Magyarán a férfiak és a nők testileg és szellemileg is tesztelhették egymást, megtudhatták, illenek-e egymáshoz vagy sem.
A tánc szabályai módot adtak arra is, hogy a fiúk ne csak egy-egy lányba botoljanak bele, hanem sokakat megismerhessenek. Nem véletlen tehát, hogy régen mindenki mindenkivel táncolt:

Karsai Zsiga bácsi, az egyik fontos adatközlőm például azt mesélte, hogy a fiúk tizenhét faluba mentek el a lányok után. És mivel tudtak közeledni? Azzal, hogy táncoltak velük, így megismerhették a lányokat közelebbről is.
Ehhez képest a mai fiatalok nagyon hátrányos helyzetben vannak, berogynak az iskolapadba, megismernek valakit, aztán elveszik feleségül, pár év múlva pedig elválnak, mert nem megfelelően választottak, nem ismerték meg egymást kellőképp. A tánc segíti azt, hogy az emberek információt szerezhessenek egymásról. Fontos az is, hogy tánccal olyan indulatokat és érzéseket lehet levezetni, amelyeket sem a beszéddel, sem magával a zenével nem lehet. A tánc az érzelmek artikulációjának ugyanolyan fontos eszköze, mint a társalkodás. Szóval lehet nélküle élni, de nem érdemes.”

Szabó Emese

Képmás, 2017. május 30.