Folkrádió

I. Kárpátaljai Táncházzenészek Találkozója

A XXII. Kárpátaljai Népzene, Néptánc és Kézműves Tábor idén is új kezdeményezéssel lepte meg az autentikus népi zenét képviselő hagyományőrzőket. Míg tavaly az ifjú tehetségek bemutatkozása felé fordult a figyelem, ebben az évben a kárpátaljai táncházzenészek gyűltek egybe július 12-én a péterfalvai művelődési házban, hogy szakmai zsűri előtt mérettessenek meg. 6 együttes – a Kokas Banda, a Viski Bicskások, a Komótos, a BorzsaVári, a Csipkés és a Sodró - lépett színpadra a késő délutáni órákban, szatmári, viski, kalatoszegi, magyarbődi és dobronyi dallamokkal szórakoztatva a népes publikumot. Verseny helyett ismerkedés és tapasztalatcsere jellemezte az estet, a koncertet követő örömzenélésre invitálva az érdeklődőket.

Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk. Ez a kultúra őrzött meg minket ezer éven át Európában, ezeket a hagyományokat kötelességünk éltetni és továbbadni a következő nemzedékeknek” – nyilatkozza még 2012-ben a Kossuth- és Magyar Örökség-díjas Kallós Zoltán. Ennek a vezérgondolatnak a szellemében nyitották meg ünnepélyes keretek között az I. Kárpátaljai Táncházzenészek Találkozóját. A Hagyományok Háza 2017 januárjától egy hálózatosodást indított el. A Kárpát-medence magyar lakta régióiban hálózatokat hoztak létre, amely Kárpátalján is megkezdte működését. A Hagyományok Háza Hálózat Kárpátaljai kirendeltsége 3 fő szempont alapján igyekszik segíteni a vidék népművészeti munkáját: archiválás, hagyományőrző fesztiválok és képzések. A cél olyan szakmai fórum létrehozása, ahol párbeszédet, kötetlen beszélgetéseket folytathatnak a népzene képviselői.

A népi kultúra továbbéltetését szem előtt tartva, a táncházzenészek találkozója lehetőséget teremt a kevésbé ismert népzenészek előtérbe kerülésére is. Több, évek óta sikerrel működő zenekar mellett frissen, a Népzene tábor hatására és felkarolásával új csoportok jöttek létre 2014-2016 között. Ungvártól a Bereg-vidéken át a Tiszahátig feltérképezik a népi kultúrát azok a muzsikusok, akik fontosnak, sőt a megmaradáshoz elengedhetetlennek érzik magyar örökségünk ápolását és továbbadását a következő nemzedéknek. Érdekesség, hogy egy-egy bandában egészen fiatal gyerekek is játszanak, tudásuk legjavát szolgáltatva tapasztaltabb zenészek irányítása mellett. Arc poétikájukat ismerhette meg a közönség a bemutatkozáskor, ezzel is bővebb információt szerezve a folyamatosan zajló „magvetésekről”.

Pál István Szalonna, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője elmondta, hogy a fellépő zenekarok 6, 5 és 8 tagúak. Saját táncosaikat hozták el, akikkel együtt viszik a táncházakat. Szinte kivétel nélkül mindannyian e Tábor neveltjei. „Azok a zenekarok, akik az elmúlt években aktív részesei voltak a táncházaknak a Felső-Tisza vidéktől Ungvári járásig és Kárpátalján muzsikálnak, ők találkoztak most. Részt vettek a mesterképzésen, és állandó résztvevői a Népzene Tábornak, Hagyományt szeretnénk teremteni, hogy a kárpátaljai muzsikusok évente összejöjjenek és megbeszéljék tapasztalataikat. Délelőtt szakmai fórumon mesélték el, kinek hogy sikerültek a táncházak és hogyan lehetne még nagyobb tömeget bevonzani. Ilyenkor derül ki, hogy az elmúlt esztendőben ki hová jutott és mit ért el. Azért is érdekes számunkra ez a találkozó, mert 4 éve, amióta csináljuk a mesterképzést, a fellépő bandák számunkra most először muzsikáknak külön-külön, eddig mindig csoportban tanítottuk őket.”

A bemutató után zártkörű kerekasztal beszélgetésre került sor, ahol személyes útmutatást kaptak a mentoroktól, mit hogyan lehetne még jobban csinálni. Melyik zenekarnak, milyen muzsika áll jól, és hogyan tudnák útjukat egyengetni a Hagyományok Háza Hálózat segítsége által. Számos kérdésre érkezett válasz, így nyugodtan leszögezhető, az I. Kárpátaljai Táncházzenészek Találkozója több mint sikeres volt. A több mint két évtizede zajló tehetséggondozás és utánpótlás nevelés következő állomásaként a szervezők útjukra bocsátották az önállósodó zenei csoportokat, hogy Kárpátalja nevét öregbítsék tevékenységükkel. Pál Lajos, Pál Katalin, Pál István Szalonna és társaik kezdeményezése eredményes a hagyományápolásban, akik életművükkel vallják, a népi kultúra megőrzése identitásőrzést jelent és a magyarság megmaradásának záloga.

Bodnár Diána

Kárpátinfo, 2017. július 13.