Folkrádió

Ahol több generáció táncolt már

Zólya Zoltán 1980-ban lett a tusnádfürdői kultúrház szakirányítója. Mint mondta, az ifjúság nevelésével és a néphagyomány őrzésével bízták meg.

„A feleségem is Tusnádfürdőn dolgozott. Mondták, hogy táncol a Hargita együttesben egy hölgy, és mivel én zenész voltam, nem volt olyan nagy a tánctudásom, elhívtam táncolni az akkori tánccsoportba. Az elmúlt 36 év alatt soha nem táncoltunk együtt színpadon, de igyekeztünk önzetlenül átadni tudásunkat a fiataloknak. A rendszerváltás után szüreti mulatságot rendeztek a fiatalok, és felkértek, hogy pár mozdulatot mutassunk meg. Végül egy összeforrott csapat vált belőlük, velük indítottuk el az együttest. Most már az akkori tagok gyerekei is felnőttek, akik szintén táncosaink voltak, és már nem is tudjuk, hogy hányadik generációval foglalkozunk. Ennek jegyében ebben az évben a helyi önkormányzat Tusnádfürdőért díjjal tüntette ki a családunkat” –
mesélte Zólya Zoltán.

Felesége, Ilona hozzátette, a tusnádfürdői csoport volt az első Alcsíkon, ahol szakoktatót kértek fel a táncok tanítására. Ugyanakkor igyekeztek több tájegység viseletét beszerezni, megvarratni az együttes számára.

„Amit a falunapokon való fellépésekből kaptunk, azt befektettük. Megvettük a ruhákhoz szükséges anyagot a közös pénzből, a varratást minden táncos fizette. A hátránya az volt, hogy a ruhák a táncosoknál maradtak, de az előnye, hogy a következő generációknak szívesen odaadják, vigyáznak rájuk. Majdnem mindenféle viseletünk van – vajdaszentiványi, mezőségi, szilágysági, felcsíki, küküllőmenti – , férficsizma, női csizma, stb.”

Fellépések sora A néptáncegyüttes a Pro-Cultura Alapítványból kiválva, 1999-ben alakult. Azóta számtalan fellépést tudnak maguk mögött. Szerepeltek többek között a zombai székely világtalálkozón 2000-ben, 2003-ban a néptáncosok országos bemutatóján minősített együttesnek nyilvánították, és még ugyanebben az évben érdemoklevelet kaptak az országos ifjúsági hatóságtól. 2011-ben részt vettek Budapesten a Krepuska Géza-emlékév keretében szervezett egyik rendezvényen, rendszeres résztvevői a csíkszeredai Csűrdöngölőnek, az Ezer Székely Leány Napja találkozóinak, és évente megszervezik az Alcsíki Néptánctalálkozót. Gyakran szerveznek táborokat is, a múlt héten Tusnádfürdőn táboroztak közösen a gyöngyvirágosok az orosházi néptánccsoporttal. Farkas Ágnes Aranygyöngyös táncos és Móricz Bence Aranysarkantyús táncos délelőttönként jobbágytelki táncokat tanított a résztvevőknek, délután kézműves foglalkozásokat tartottak és a környékre kirándultak a fiatalok. Az együttes vezetői büszkén mesélték, hogy neveltjeikből többen is hivatásos néptáncosok lettek, például Szabó László, aki a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes tánckarvezetője, vagy Melles Endre, aki a Háromszék Táncegyüttes tánckarvezetője, és aki több jelentős magyarországi és erdélyi vetélkedőn vett részt.

Gyöngyvirág néptáncegyüttes Három csoport Jelenleg három csoport is működik Tusnádfürdőn, az Aprócskák, amelybe az óvodáskorúak és a kisiskolások járnak, a Gyöngyvirág (V-XII. osztályosok), valamint az Őszirózsa, amelynek keretében a 45 és 75 év közöttiek ropják a táncot. A csoportokat Zólya Piroska, Zólya Zsombor, György Piroska, Péter László, Hánzi Tímea, János Gabriella, André Csaba oktatja. A táncosok mellett zenekar is működik, a Cándra tagjai is valamikor gyöngyvirágos táncosok voltak: Böjte Csaba hegedűn, Ráduly Levente brácsán, Zólya Zsombor bőgőn játszik. Az Aprócskák tagjai Andor Csaba, András Rita, Bíró Imre, Butyka Eszter, Csató Szilárd, Dima Róbert, Erőss Benjámin, Görbe Anett, Korodi Levente, Kovács Kincső, Kovács Johanna, Köne Tímea, Maksai Katalin, Márton Xénia, Pánczél Tamás, Petki Mónika, Sándor Hunor, Simon Alpár, Sinka Szabolcs, Suciu Ivett, Száfta Orsolya, Szőcs Brigitta, Takó Ilona, Takó Magdolna, Tompos Tünde, Tóth Izabella, Vaslabán Anita, Vaslabán Tibor, Vitos Melinda Közösségi életre nevelték Zólya Zoltán úgy véli, hogy az egyik legfontosabb, amit a néptáncegyüttes nyújtani tud, hogy a fiatalok itt megkapják azt, amit máshol már nem nagyon.

„Egy fürdővárosban vagyunk, ahová többféle vidékről költöztek. Sok a szórakozási lehetőség és egy fiatal nagyon könnyen tévútra léphet. Büszkék vagyunk arra, hogy azok a gyerekek, akik a kezünk alatt nőttek fel, többnyire főiskolát vagy egyetemet végeztek. Azt jelenti, hogy egy közösségi életre való nevelést is adtunk ezeknek a gyerekeknek. Jó szívvel járnak vissza és emlékeznek a gyöngyvirágos időszakukra. Ez egy szabad foglalkozás, mindamellett, hogy a nemzeti kultúránkat megőrizzük. A gyereknek pluszba kell adni valamit, mert egész nap a számítógép mellett nem lehet ülni – hangsúlyozta.

Melles Mária, Tusnádfürdő alpolgármestere és mint egykori gyöngyvirágos néptáncos, a csoport adminisztrációs ügyeivel foglalkozik.

„Nagyon sokat nevelt és tanított engem ez a tánccsoport, ha visszanézek az elmúlt húsz évre. Úgy gondolom, minden városvezetőnek majdhogynem elsődleges fontosságú tevékenység kellene ez legyen, ösztönözve a helyi fiatalokat, helyi kultúrával foglalkozó személyeket, hogy foglalkozzanak gyerekekkel, tanítsanak néptáncot, mivel nekünk, kisebbségben élőknek nagyon fontos. Ne engedjük, hogy településünkön ne legyen néptánccsoport, és ne oktassák a gyerekeket népdalainkra, néptáncainkra

– hangsúlyozta.

A Gyöngyvirág tagjai András Krisztina, Bálint Enikő, Bálint Zsolt, Balog Levente, Balog Renáta, Bíró Tihamér, Borbély Orsolya, Deák Boglárka, Dósa Andrea, Dragan Melinda, Gál-Someşan Evelin, Járy Gabriella, Kercsó Andrea, Keresztes Anita, Kovács Kamilla, Kovács Zsolt, Makkay Kriszta, Miklós Tamás, Nagy Roland, Póra Antal, Sántha Alexa, Simion Kata, Száfta Andrea, Urkon Ervin, Urkon Krisztina, Venter Lóránd, Zólya Anna.

Péter Beáta

Székelyhon.ro, 2017. augusztus 8.