Folkrádió

20 éves a Fonó Zenekar

Különleges koncertekkel ünnepli huszadik születésnapját a Fonó Zenekar a Pesti Vigadóban. A népzenei csapat október 8-án Vadbarokk című műsorát játssza el, három nappal később Atyai ág címmel a keleti kulturális rokonságot középpontba állító produkciót adja elő.

Agócs Gergely, a zenekar frontembere az MTI-nek elmondta, hogy 1997-ben kezdett dolgozni kutatói ösztöndíjjal az MTA Zenetudományi Intézetében. A Fonó Zenekar megalakulásakor úgy gondoltuk, hogy a népzene ügyét akkor tudjuk igazán hatékonyan szolgálni, ha azzal nemcsak előadóként, hanem kutatóként vagy később oktatóként is foglalkozunk - fogalmazott.

Az együttes a magyarság, illetve a Kárpát-medencében élő szomszédnépek hangszeres és vokális népzenei hagyományait ápolja. Tagjai (Navratil Andrea - ének; Agócs Gergely - ének, tárogató, magyar duda, furulyák, koboz; Gombai Tamás - hegedű; Pál István Szalonna - hegedű; D. Tóth Sándor - brácsa, tekerő, ütőgardon, koboz; Tárkány-Kovács Bálint - cimbalom; Kürtösi Zsolt - bőgő, cselló, harmonika) Magyarország különböző régióiból, a Felvidék és Kárpátalja magyarlakta területeiről származó muzsikusok.

Az elmúlt két évtizedben számos szokatlan produkciót hoztak létre, ilyen volt a francia Ensemble Justiniana operatársulattal közösen megvalósított Barbe Bleue projekt vagy a 2012-es Vadbarokk című lemez, amelynek felvételein Kodály Zoltán egyik megállapítását továbbgondolva a magyar népzene és a 17-18. század európai műzenéjének kapcsolatrendszerét vizsgálták meg. A műsort október 8-án adják elő a Pesti Vigadóban.

A késői barokk vonós formációi kizárólag a Kárpát-medencében szervesültek a folklórban. A barokk zenei kifejezésmódjait a későbbi korok műzenéje, a klasszicizmus és a romantika művészeti áramlatai mindenhol kiszorították, azok egy része viszont nálunk a hagyományban folklorizálódva élt tovább. A magyar mellett az erdélyi román, a szlovák és a ruszin hagyományban is megjelenik, hogy a népzenét a hegedű, a brácsa, a bőgő, a cimbalom és a fafúvósok együtt szolgáltatják. Ezt az értéket, valamint a népzene és a barokk közötti sok egyéb, apró párhuzamot akartuk megmutatni a Vadbarokk-kal, meg azt, hogy térségünk zenei műveltségében is milyen kiválóan integrálódott az európai népek szövetébe - szögezte le Agócs Gergely.

Október 11-én Atyai ág címmel a Fonó Zenekar - szintén a Pesti Vigadóban - Agócs Gergelynek az Orosz Föderáció észak-kaukázusi térségében végzett népzenegyűjtő útjai eredményeit tárja a közönség elé.

Idestova tizennyolc éve kezdtem el azt a kutatómunkát, amely szintén Kodályhoz kapcsolódik: A magyar népzene című írásában a magyar népdalok rokonságát egyértelműen a nagy eurázsiai füves pusztán, illetve az azt övező területek ugor és türk népeinek népzenéjében állapítja meg. Kodály annak idején elküldte tanítványait a feltételezett őshaza területére, a Volga-Káma vidékére, hogy dokumentálják az ott élő népek népzenei dallamrepertoárját. Vikár László és Bereczki Gábor gyűjtéseik nyomán több publikációban megállapították, hogy a térségben azok a finnugor népcsoportok énekelnek a magyar népzene szerkezetéhez hasonló dallamokat, amelyek kapcsolatban állnak az ottani türk népekkel - mondta Agócs Gergely.

Hozzátette: nincs oka kételkedni a magyar vezérek szavában, akik 950 táján arról tájékoztatták a bizánci császárt, hogy a honfoglalás a kazárok területeiről indult el. Ezért az egykori Kazár Kaganátus térségébe, a Volga, a Kaspi-tenger, a Kaukázus, a Fekete-tenger és a Don között elterülő régiókba indult el gyűjteni.

A magyar tudósok másfél évszázados török-finnugor vitája során, néhány turkológus nyelvészt leszámítva senki nem gyűjtött ezen a területen, holott Kodály a rendelkezésére álló nagyon kevés információ alapján helyesen tájolta be, mely irányokban lehet kitapintani a magyar népzene kapcsolatrendszerét. Amit e területeken tapasztaltam, az Kodály nogaj-tatárokat is emlegető, óvatosan megfogalmazódott, mégis egyértelmű feltételezését támasztja alá: a Kaukázus északi előterében élő karacsájok, balkárok, kumukok és nogajok népzenéjében meglepően nagy arányban találhatók a magyar népzenéből is ismert dallamtípusok - fejtette ki Agócs Gergely.

Az október 11-i koncerten ezeket mutatja meg a Fonó Zenekar, az esten színpadra lépnek a térség hagyományőrző mesterei, köztük a nogaj Arszlanbek Szultanbekov és a balkár Kashkhatau falu Taulula nevű férfikara. A tervek szerint a koncertet rögzítik és anyagát lemezen is megjelentetik.

Agócs Gergely elmondta az MTI-nek, hogy eddig mintegy kétezer dallamot sikerült ebben a térségben összegyűjtenie, de további utakat tervez például olyan kumuk és nogaj falvakba, ahol még nem jártak magyar kutatók.

MTI, 2017. október 3.