Folkrádió

Hírarchívum

Ballada egy akkori és egy mostani táncházról

A Fonóban adtak találkozót egymásnak mindazok, a régi biharisok, akik már akkor is táncoltak, amikor maga a mozgalom első lépéseit tette volt valamikor a daliás ’70-es években. Volt egyszer, és még ma is van egy táncházmozgalom. Ennek meghatározó alakja, két, egykoron ugyancsak érdeklődő fiatalember, Halmos Béla és Sebő Ferenc. Amíg jó néhányan tépték a gitárt, és a drog, szex, rock and roll háromszögben határozták meg önönmagukat, s egyszersmind a világgal való elégedetlenségüket, addig ők csendben és észrevétlenül rátaláltak valamire.

gondola.hu, 2005. február 28.


Vers- és népdalvetélkedő a Bethlen-kollégiumban

A hétvégi nagyenyedi vetélkedő szervezője az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) – az Erdélyben élő unitárius és más felekezetű szabadelvű vallásos fiatalok szervezete –, amely 1900-ban alakult Kolozsvárott. A jelentős hagyományokhoz hűen, 1991-től újra létrehozták, s 2004-ben már közel 50 egyházközségi egyletben 1400-nál több tagja volt. A versmondó és népdaléneklő verseny, amelyet hagyományőrző jelleggel indítottak útnak, egyik legjelentősebb megnyilvánulásuk.

Szabadság, 2005. február 28.


Régi magyar tánczenék
Vasárnap indul a Jánosi Együttes hangversenysorozata

Idén ünnepli megalakulásának harmincadik évét a magyarországi táncházmozgalom alapítói közé tartozó Jánosi Együttes. Ám az autentikus népzenei források feltárásán és hiteles színpadra vitelén túl ez a formáció zenetörténeti kutatásaival, népi és műzenei rekonstrukcióival is kitűnik a sorból.

Magyar Nemzet, 2005. február 27.


Locsolóversíró verseny

A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum locsolóversíró pályázatot hirdet két kategóriában.

Szentendrei Szabadtéri Múzeum, 2005. február 27.


Argentínai magyarok Csíkban

Tizennégyezer kilométerrôl érkeztek vendégek az elmúlt napokban, magyarországi látogatás után, Erdélybe. A Regôs Néptáncegyüttes tagjai az erdélyi magyar kultúrával, hagyományokkal ismerkednek, miután távoli otthonukban sikerült megôrizniük nyelvüket, kultúrájukat. Az argentínai magyar közösségrôl, az utazás élményeirôl Bonapartianné Graul Beatrix-szel és fiával, Bonapartian Eduarddal, a Regôs Néptáncegyüttes vezetôjével beszélgettünk. Az argentínai magyarok éppen a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes vendégei voltak. Együtt próbált, táncolt a két csapat.

Romániai Magyar Szó, 2005. február 26.


Fúvósébresztő
Volt egyszer egy rezesbanda

Egy település hírnevét rezesbandája is öregbítheti. Ha egyáltalán van neki fúvószenekara. Csíkszentimrének csak volt, jelenleg nincs. Márpedig a falu idős nemzedéke ma is elevenen emlékszik a valamikori rezesekre. Ott fújták a szekeres lakodalmakon, a futballpályán, utolsó útjára kísérték az elhunytat, fiatal legények zenéltették végig magukat falu hosszán velük, majd választottjuk ablaka alatt éjjeli zenét fúvattak a zöld sapkásokkal. A banda vetélytársai, a vonósok – mert vonós hangszereken játszó zenekara is volt Csíkszentimrének – a valamikori, azóta lebontott Henter-kúriában szervezett bálokon húzták a talpalávalót.

Hargita Népe, 2005. február 26.


Meghívó a nagyváradi Országos Táncháztalálkozóra

A Nagyváradi Táncház idén ünnepli fennállásának 15 születésnapját, mely alkalommal Országos Táncháztalálkozót hírdet és szervez. Szeretettel meghívunk hát benneteket 2005. március 4 – 6-án, a Partiumi Keresztény Egyetem székházába (Primăriei utca 27 szám), hogy velünk ünnepeljetek!

Nagyváradi Táncház Egyesület, 2005. február 25.


Néprajzi Múzeum Napja

Harmadik alkalommal rendezzük meg március 5-én a Néprajzi Múzeum Napját. 1872-ben e napon nevezték ki igazgató-őrré a Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárába Xántus Jánost, aki délkelet-ázsiai gyűjtésével megalapozta az önálló néprajzi gyűjteményt. A muzeológia hagyományosan ezt a napot tartja a Néprajzi Múzeum alapítási dátumának.
A Néprajzi Múzeum Napja rendezvény célja, hogy minél szélesebb réteget szólítson meg és csábítson be a múzeumba, keretet adjon a szakemberek és az érdeklődő látogatók találkozásának, lehetőséget nyújtson a tapasztalatok és ismeretek átadására, a vélemények kicserélésére.
A nap programjait ebben az évben a Terézváros és a Boldog / Képek című időszaki kiállításainkhoz szervezzük. Március 5-én a látogatás ingyenes és szeretettel várunk mindenkit: diákokat, tanárokat, gyűjtőket, szakembereket és érdeklődőket.

Néprajzi Múzeum, 2005. február 25.


MOLto Vivace: a Muzsikás és Obrovác az A 38-on

Rangos zenei sorozat a MOLto Vivace. Ugyanazon az estén egy magyar és egy közép-európai művész vagy együttes lép fel az A-38 Hajó színpadán. Szerdán igazán nagy sztárokkal találkozhattunk.

gondola.hu, 2005. február 25.


Húszéves a kolozsvári Bogáncs Néptáncegyüttes

Az elmúlt húsz évben összesen több mint nyolcszázan táncoltak a Bogáncs különbözõ együtteseiben, a most mûködõ öt csoport pedig együttvéve körülbelül 150 tagot számlál, óvodásoktól a felnõttekig – mondta el lapunknak Könczei Csongor, a Zurboló Néptáncegyüttes vezetõje. Számára a Bogáncs legfontosabb megvalósítása, hogy húsz éve megszakítás nélkül mûködik: így jelenleg Erdély legrégebbi magyar gyermek-néptáncegyüttese.

Krónika, 2005. február 25.


Kolozsvár
20 éves a Bogáncs

2005. március 1-5-e között a Bogáncs Néptáncegyüttes huszadik évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat mûsorából: március elsején a Tranzit Házban 17 órakor gyerektáncház és játszóház, 19 órától könyvbemutató, bemutatásra kerül Könczei Ádám – Könczei Csongor: Táncház. Írások az erdélyi táncház vonzáskörébôl címû kötete, melyet népzenekoncert és felnôtt táncház követ, muzsikál a Tarisznyás együttes, a magyarlapádi Piros Pántlikás zenekar és Albert Szilárd és zenekara.

Romániai Magyar Szó, 2005. február 24.


Húszéves a Bogáncs
Kolozsvár, 2005. március 1–5.

A kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum Bogáncs Néptáncegyüttese 1985-ben alakult, Tolna Éva magyar szakos tanárnő kezdeményezésére. Elsőrendű feladata az erdélyi népi kultúra ápolása, hogy az iskola diákjai megismerkedhessenek a népzenével és néptánccal, amely fontos része saját etnikus hagyományainknak.

Szabadság, 2005. február 23.


Argentínai táncegyüttes Erdélyben

Szombat este Portik Bakai Ádám remetei könyvtáros egy vasárnapi előadásra hívott meg Remetére. A csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Farsang Illés szekerén című előadását mutatják be, és velük együtt fellép egy argentínai magyar tánccsoport is – tette hozzá. Másnap délben a csoportot Gyilkostóra elkísérő Laczkó-Albert Elemér, Remete polgármestere csöngetett rám, hogy 10 perc múlva felvesznek a kisbuszra.

Hargita Népe, 2005. február 23.


A középkor kedvenc hangszere volt: a nyenyerő nyenyere

Egy hangszer születéséről, vagy inkább létéről mesél a nyugalmazott múzeumigazgató, Trogmayer Ottó. Egy hangszertörténeti kiállítás és a Gellért-legenda gondolkoztatta el a régészt arról, hogy vajon mi is lehetett az a duruzsolás, amely a magyarok szimfóniája lett.

Magyar Rádió Online, 2005. február 22.


Játszóházvezetői képzés

Játszóházvezetői tanfolyamot tartanak elsősorban pedagógusoknak a Kolozs megyei Válaszúton a február 25.–június 5. közötti időszakban – a Kallós Zoltán Alapítvány szervezésében, az Apáczai Közalapítvány támogatásával. A tanfolyam hétvégeken zajlik majd: pénteken 16.00 órától lesz elméleti előadás, szombaton és vasárnap reggel 9-től gyakorlat.

Hargita Népe, 2005. február 22.


Bemutatkozott Marosvásárhelyen a Romafest Cigányegyüttes

Nagyszámú közönség elôtt, fergeteges sikerrel dobbantott csütörtökön a Marosvásárhelyrôl és környékérôl (Régenbôl, Sárpatakról, Gernyeszegrôl) verbuválódott új roma tánccsoport, amely a Maros Együttes bemelegítô táncait követôen, rendkívüli elôadás keretében mutatkozott be a Nemzeti Színházban. Györfi Zoltán mûsorvezetô elmondta: fôpróbáját láttuk annak a turnénak, amelyet japán producerük, Masunaga Tetsuo szervez hazájában és a világ más országaiban.

Népújság, 2005. február 19.


Negyvenkét év a népdal bűvöletében
Nyugdíjasként Székelyudvarhelyen

A 64 éves, székelyudvarhelyi Pál Rozália népdalénekes nyugdíjasként is tevékeny, mozgalmas életet folytat a helyi Nyugdíjas Önsegélyző Pénztár kulturális csoportjában. Számára a család és az ének szeretete jelenti az életet.

Udvarhelyi Híradó, 2005. február 18.


Bécsi Magyar Kulturegyesület népzene-, ének-, néptáncoktatást szervez

Institut für Volksmusikforschung und Ethnomusikologie és a Bécsi Magyar Kulturegyesület Délibáb szervezésében magyar népzene-, ének-, néptáncoktatás.

Folklista, 2005. február 18.


Farsang Illés szekerén

Nagyszerű táncos farsangi műsort – Farsang Illés szekerén – láthattunk a Művelődési Ház színpadán kedden 19 órától a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes előadásában. Színes, jól átgondolt, pontos repertoár szerint bukkantak elő és tűntek el a színpadról mind a táncosok, mind pedig a kiegészítők.

Udvarhelyi Híradó, 2005. február 17.


Népzenei vetélkedő

A Kallós Zoltán Alapítvány országos népzenei vetélkedőt szervez Kolozsváron március 19–20-án 15–24 éves népdalénekesek, népi hangszeresek és együttesek számára. Jelentkezési határidő: 2005. március 1.

Hargita Népe, 2005. február 16.


Újból csengett a dal Szentegyházán

A szombaton tartott Homoród menti népdalvetélkedő már hetedik a sorban. A szentegyházi Gyermekfilharmónia Alapítvány és a Gábor Áron Művelődési Ház közös rendezvényét pénteken népzenei kollokvium előzte meg, ez alkalommal Haáz Sándor zenetanár bemutatta a múlt évi verseny anyagából összeállított, még nyomdaszagú VI. Törpe Daloskönyvet. Főként pedagógusok, tanítók és zenetanárok érkeztek Szentegyházára, hogy részt vegyenek a magyar népdallal kapcsolatos szakmai programon. Haáz Sándor a népdalok szöveg, illetve dallam szerinti csoportosításáról tartott közös éneklésekkel tarkított előadást.

Udvarhelyi Híradó, 2005. február 15.


Homoródmenti népdalvetélkedő

Hetedik alkalommal szervezték meg Szentegyházán a homoródmenti népdalvetélkedőt. A kétnapos rendezvény nyitányaként pénteken népzenei kollokviumot szerveztek a vetélkedőre versenyzőt felkészítő zenetanárok számára.

Hargita Népe, 2005. február 14.


Útkereső táncszövetség

Nem kevesebbre vállalkoztak a homoródfürdői Szőcs-tanyán összegyűlt néptáncosok, mint új életre kelteni a tizenöt évvel ezelőtt létrehívott erdélyi magyar néptáncszövetséget. A szervezetet az egyesületi törvény alapján jegyezték be újra; tagsága, anyagi bázisa és szakmai tekintélye reményt ad arra, hogy betölthesse hivatását: éltesse az erdélyi magyar néptáncmozgalmat.

Hargita Népe, 2005. február 14.


Vetélkedõ homoródmenti népdalokkal

Szentegyházasfalu adott otthont a hétvégén a Homoródmenti népdalvetélkedõnek. A három kategóriában – gyermek, középkorú és idõs korosztály – zajló versenyen az eddigieknél kevesebb részvevõ miatt idén csak két kategóriában ítélt oda díjat a szakmai zsûri. A gyermekek csoportjának gyõztese a szentegyházasfalui Tamás Lõrinc és Elekes Mónika, a felnõttek elsõ díjasa a lövétei Gábos István lett. A versenyt a népdalok osztályozási rendszerérõl szóló népzenei kollokvium elõzte meg, amelyen számos hazai szakember vett részt.

Krónika, 2005. február 14.


Néprajzi tanfolyam

Megkezdôdtek a beiratkozások a marosvásárhelyi Népi Egyetem újraakkreditált magyar néprajzi tanfolyamára. A 80 órás tanfolyam március 5- én kezdôdik és 5 hónap múlva hivatalos állami oklevelet biztosít a végzôsöknek. A tanfolyam tárgya a magyar ôstörténet és az anyagi, társadalmi néprajz és folklór.

Népújság, 2005. február 11.


Székelyudvarhely
Farsangi táncház a Néptáncműhelynél

Rendhagyó csütörtöki táncházra készülnek az Udvarhely Néptáncműhely tagjai. Február 10-én 19 órától, a gyermektáncházat követően a Művelődési Ház alagsorában, a Néptáncműhely próbatermében farsangolással egybekötött zenés-táncos estet ígérnek a szervezők.

Udvarhelyi Híradó, 2005. február 9.


Csíkszereda
A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes újabb fellépése
Farsangi bemutató húshagyókedden

Farsang Illés szekerén címmel mutatta be Csíkszeredában a farsang utolsó napján, húshagyókedden legújabb mûsorát a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. Csíkszereda önkormányzata által fenntartott hivatásos együttes legújabb produkciójáról András Mihály, az együttes vezetôje az MTI-nek elmondta: „Vidám mûsort kínálunk a közönségnek, bemutatva az ünnepeinkben fellelhetô derût, jókedvet”.

Romániai Magyar Szó, 2005. február 9.


Budapest
Jóestét Mária – Csángó madonnák

Kóka Rozália a népmûvészet mestere, elôadómûvész és Petrás Mária csángó népi énekes, keramikusmûvész közös elôadást tartottak a pesti Magyarok Házában február 7-én, a Budapesti Székely Kör szervezésében. A bukovinai székelyek és a csángómagyarok sorsát elevenítették meg énekben, mesében, imádságban, mondákban és igaz történetekben. Nagy volt az érdeklôdés, telt ház fogadta a két mûvészt.

Romániai Magyar Szó, 2005. február 9.


BEMUTATÓ A SZÉKELY NEMZETI EGYÜTTESNÉL
Rövidre zárni az időt

Meg kell tanulnunk újból ünnepelni, újra meg kell tanulni viszonyulni az ünnepek szentségéhez – vallja Orza Cãlin, a Farsang Illés szekerén című produkció rendező-koreográfusa. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes tegnap este mutatta be legújabb műsorát.

Hargita Népe, 2005. február 9.


Közgyűlés előtt a Romániai Magyar Táncszövetség
Új néptánc-időszámítás

Megújult néven, módosított statútummal és új vezetőséggel folytatja működését a Romániai Magyar Táncszövetség. A szövetség 15 évvel ezelőtt alakult, de tagjai elégedetlenek voltak a tevékenységével, ezért kezdeményezték a megújulást. Deák Gyula Levente, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes igazgatója, az egyesület elnöke a Krónikának elmondta, hogy a régi szövetség csak egy szűk kör érdekeit képviselte, nem együttesek, csak magánszemélyek voltak a tagjai, és nem országos jellegű munkát végeztek. Ezért döntöttek az újítás, változtatás mellett.

Krónika, 2005. február 8.


Kincses múltunk őrzői a népmesék

Az örökül kapott történelem, a bukovinai székelység hányattatása faragta Kóka Rozáliát népe múltját kutató és őrző népművelővé, mesemondóvá.

2005. február 7.


A moldvai csángók mégis eljöttek hozzánk, úrrá lettek az elutasítás ütötte fájdalmukon

Minden eddiginél nagyobb érdeklődés előzte meg az idei csángóbált. A kilencedszerre megrendezett találkozón jóformán mozdulni sem lehetett a nagy tömegben. Az eseményen a Magyarországon élő csángók többsége is részt vett, de sokan érkeztek a Kárpátokon túlról is.

Magyar Nemzet, 2005. február 7.


Boricától a harsogtatásig
Csángó Bál Budapesten: a farsangi szezon fontos ünnepe

„Vetessen le engemet es!” – gyűltek körém a tíz-tizenkét éves gyerekek, és népviseletbe öltözve, furulyával a kezükben pózoltak a Krónikának a fellépés előtti, próba utáni holtidőben. A már hagyományossá vált, 9. budapesti Csángó Bál fellépői a szombat este hétkor kezdődő színpadi műsor bemutatója előtt már jó néhány órával lázasan készülődtek. A háromezer férőhelyes Petőfi Csarnok színültig telt a csángó zene és kultúra iránt érdeklődő magyarországi és külföldi közönséggel.

Krónika, 2005. február 7.


Világot járt a Maros Magyar Néptáncegyüttessel

A jelenleg Udvarhelyen nyugdíjasként elő, de korondi származású Tófalvi Sándor az egykori nagy hírű Maros Magyar Néptáncegyüttes táncosa volt. Gyerekkorában szülei hallani sem akartak arról, hogy fiuk táncos legyen, a felvételire is titokban kellett elmennie. És mint minden sokáig dédelgetett álom, ez is valóra vált, méghozzá nem is akárhogyan. Lapunknak arról mesélt, miként lett táncos, miként sikerült bejutnia az egykor világhírűnek is nevezhető együttesbe.

Udvarhelyi Híradó, 2005. február 7.


Csíkszereda
Farsang Illés szekerén

Bemutatóra várja a népi hagyományok kedvelõit a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. Húshagyókedden – február 8-án – a székely táncosok Farsang Illés szekerén címmel új produkciójukat mutatják be este hét órától a Szakszervezetek Mûvelõdési Házában. Az új mûsor a két elem, a tûz és a víz kettõsségét, a böjt mértékletessége és a farsang féktelensége közötti kontrasztot mutatja be rituális táncok, a magyarság régi hitvilágából merített jelképek felvonultatásával. A mûsort a Szarvasrege alkotója, Orza Cãlin rendezte, õ jegyzi a koreográfiát, és Szalay Zoltánnal együtt az elõadás zenei szerkesztõje is.

Krónika, 2005. február 7.


Horgos lesz a házigazda
Megalakult az idei Gyöngyösbokréta és Durindó szervezőbizottsága

Az idén a horgosi Bartók Béla Közművelődési Egyesület látja vendégül legrangosabb néptánc- és népzenei szemlénket: a Gyöngyösbokrétát és a Durindót. Az egyesület vezetői felkérték a magyarkanizsai helyi önkormányzatot, hogy segítsen ennek a tartományi szintű rendezvénynek a lebonyolításában.

Új Szó, 2005. február 5.


Újra áll ma a csángó bál a Petőfi Csarnokban
Csillogó tekintetű, katrincás asszonyok és lányok

Csillogó tekintetű, katrincás asszonyok és lányok, egymásba kapaszkodó, táncoló férfiak, izzadt zenészek és furcsa, torokszorító ősi dallamok (és persze botladozó falábaim). Ezek az első csángó bálom emlékei, még azokból az időkből, mikor csak kevesen tudtak a pesti csángó bálról, s még kevesebben a Moldvában élő csángókról. Ma este hét órakor kilencedik alkalommal nyitja meg kapuit a csángó bál a Petőfi Csarnokban.

Magyar Hírlap, 2005. február 5.


Csángó bál a Petőfi Csarnokban

Szombaton este csángó bált tartanak a Petőfi Csarnokban. A Moldvahon Csángó Kulturális Közhasznú Egyesület és a Kisebbségekért Pro Minoritatae Alapítvány közös rendezvényén mindenki táncolhat virradatig. Ebből az alkalomból a Magyar Rádió munkatársa Benke Grácián muzsikussal és Nagy Bercel szervezővel beszélgetett.

Magyar Rádió Online, 2005. február 4.


Gyergyószentmiklós
Farsangtemetés

A Mûvelôdési Központ, az Etnographia Gyergyóiensis Alapítvány, az EKE, valamint az Ipartestület férfikórusa február 4-6 között a farsangtemetéshez kapcsolódó rendezvénysorozatot szervez, amely pénteken délután 5 órakor a már említett Álarckiállítással kezdôdik, a mûvelôdési ház 40-es termében, amit ugyanitt gyermekeknek szervezett farsangi buli követ, majd este a civil szervezetek farsangi báljának ad otthont a Muskátli vendéglô.

Romániai Magyar Szó, 2005. február 4.


VII. Homoródmenti Népdalvetélkedő

2005. február 11. és 12-én kerül megrendezésre Szentegyházán a VII. Homoródmenti Népdalvetélkedô a Gyerekfilharmónia Alapítvány szervezésében. A Homoródmenti Népdalvetélkedôt 1999 óta rendezik meg, népdalénekes verseny, amelyre a Kishomoród-mente falvaiból - Homoródszentpálról, Homoródújfaluból, Oklándból, Karácsonyfalváról, Almásról, Lövétérôl, Szentkeresztbányáról, Szentegyházasfaluból és Kápolnásfaluból - hívják a résztvevôket.

Romániai Magyar Szó, 2005. február 4.


FEBRUÁR 3.
BALÁZS NAPJA

A szent legendája alapján mindenfajta torokbetegség gyógyítójának tartották. E napon volt szokásban az ún. Balázs-áldás vagy balázsolás, amikor a katolikus pap a gyermek álla alá két gyertyát tesz keresztbe és imát mond. Almát is szenteltek ilyenkor, abban a hitben, hogy a torokfájás ellen alkalmas gyógyszer.

Magyar Néprajz, 2005. február 3.


Fapofák a farsang farkán

Holnap lesz Mohácson a busójárás, és bár biztosak lehetünk abban, hogy ebben az évben sem ússzuk meg az előre megfontolt szándékkal, nyereségvágyból jövő zsírkő Buddhát, foszforeszkáló, csőrikés kispárnát, azért a hagyományos mohácsi ünnep értékeket is kínál bőven.

Népszabadság, 2005. február 3.


Új alapítványi főiskola indul
Kortárstánc-képzés új formában, a társművészetekkel szoros kapcsolatban

Új főiskola kezdi meg működését a 2005–2006-os tanévben Angelus Iván vezetésével. A Budapest Kortárstánc Főiskola a hazai felsőfokú kortárstánc-képzés hiányát kívánja orvosolni egy 25 éve fejlődő műhely szerves részeként. Az új intézmény oktatói lesznek többek között Angelus Iván táncművész, Beke László művészettörténész, Farkas Zoltán Batyu (néptánc), Mérei Zsuzsa és Vekerdy Tamás pszichológusok.

Magyar Nemzet, 2005. február 2.


Csángó bál a Pecsában

Ismét megrendezik a hagyományos farsangi csángó bált a Petőfi Csarnokban. A február 5-én, este hét órakor kezdődő eseményt a Kisebbségekért Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Kht. szervezi, a nagyszabású találkozó fővédnökségét Mádl Ferenc köztársasági elnök vállalta.

Magyar Nemzet, 2005. február 2.


FEBRUÁR 2.
GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY NAPJA

Mint az ünnep neve is elárulja, ilyenkor szoktak gyertyát szenteltetni a katolikus falvakban. A hagyományos, magyar paraszti társadalomban a szentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkísérte az embereket. Keresztelésig az újszülött mellett világított, hogy a „pogánykát” ki ne cseréljék a gonosz, rossz szellemek. Amikor a fiatal anya először ment a templomba az ún. egyházkelőre vagy avatásra, szintén szentelt gyertyát vitt a kezében.

Magyar Néprajz, 2005. február 2.


Az értékeket tovább kell adni
Dobszay László zenetörténész hetvenéves

Bár Kodály hívására már tizenkét évesen elkezdte a Zenemûvészeti Fõiskolát, és az érettségi bizonyítványa mellé a zeneszerzõi diplomáját is megkapta, õ mégis inkább tanítani akart.

Népszabadság, 2005. február 2.


Könczei Csongor: Fodor Sándor Netti

2004. október 22-én, péntek kora délután a kisbácsi temetőbe tartó, több száz fős gyászmenetben felötlött emlékezetemben egy 1995 novemberében, a mérai Berki Ferenc Árus cigánymuzsikus temetésén Netti Sanyi bácsi szájából elhangzott kérdés: „Engem ki fog kikísérni, ha mindegyikünk elmegy?” Elnézve, de főleg hallgatva a halottaskocsit kísérő, kolozsvári vendéglőkben muzsikáló cigányzenészeket, rádöbbenthettem a kérdés jogosságára: a hagyományos kalotaszegi hangszeres népzene utolsó nagy prímását a saját mércéjével mérve már nem volt ki kikísérje a temetőbe…

Művelődés, 2005. február 1.


Elhunyt id. Sára Ferenc

Életének 68. esztendejében elhunyt Sára Ferenc népművész, ének-zene tanár, népművelő. Temetése február 1-én, kedden a turai temetőben lesz.

Hagyományok Háza, 2005. február 1.


Fotópályázat a háromszéki farsangról

A Kovászna Megyei Művelődési Központ 2005-öt az ünnepi népszokások évévé nyilvánította. Ennek keretében farsangi fotópályázatot hirdet. Pályázni ez évben készülő, háromszéki farsangi népszokásokat megörökítő fényképekkel lehet. Határidő: 2005. 02. 21.

Pályázati Figyelő, 2005. február 1.