Folkrádió

Hírarchívum

Senki nem ért semmit

A Csík Zenekar Senki nem ért semmit című lemeze nyerte a Magyar Hanglemezkiadók Fonogram díját 2007-ben a legjobb világzenei album kategóriában. Az 1992-ben alapított magyar Grammyként ismert díjat a Fonó gondozásában megjelent album nyerte, melyen sokféle összeállítás szólal meg az autentikus népzenétől, a tradicionális blues zenén keresztül a feldolgozott alternatív rock muzsikáig, a magyarországi román táncmuzsikától József Attila Bolyongok című verséig.

Fidelio, 2007. február 28.


A Hagyományok Háza népművészeti tábora a Bakony szívében, Városlődön
2007. július 16-22.

Olyan érdeklődőket várunk, akik szeretnék elmélyíteni kézműves, néptáncos, ének és/vagy népzenei ismereteiket, szeretnének megismerkedni a Bakony népművészetével. Családosok számára külön gyermekprogramokat szervezünk. Vendégünk a Téka együttes. A jelentkezés határideje: 2007. április 30.

Hagyományok Háza, 2007. február 28.


Ki nyeri a népzenei Megasztárt?

Milyen kárriert futhat be ma egy népdalénekes? Rúzsa Magdit ki nézte volna, ha nem Queent énekel a Megasztárban? A Duna Televízió népzenei tehetségkutatóján jártunk, és ezúttal nem vicceltük el. Több hónapja fut a Duna Televízió műsorán a Mentor - Magyar Csillagok című tehetségkutató sorozat. A kéthetente jelentkező műsorban a készítők művészetben, tudományban, sportban kiemelkedően tehetséges magyar fiatalokat mutatnak be, majd az adásban megpróbálnak találni olyan szervezeteket vagy magánszemélyeket, akik a fiatalok mentorai lennének. A segítség egyetlen hangszertől az infrastrukturális hozzájáruláson át a készpénzig bármilyen formában érkezhet. Nemrég merült föl az igény arra, hogy a népzenével külön is foglalkozzon a műsor.

Index, 2007. február 27.


Ballada táncban

A Barokk ballada című, zenéből és táncból építkező előadását tegnap a csíkszeredai közönségnek is bemutatta az Udvarhely Néptáncműhely. A székelyudvarhelyi néptánccsoport idei évadjának első darabja az Orza Cãlin koreográfus rendezte Barokk ballada, amely már címével is utal a zene és tánc kettősére. A barokk zene nagymesterétől, Johann Sebastian Bachtól kölcsönzött dallamokat Fodor Sándor Neti prímás muzsikája egészíti ki, és ezáltal nyújt sajátos színt az előadáshoz.

Hargita Népe, 2007. február 27.


Haranglábon fújják a nótát
Hagyományőrző néptánccsoport debütált szombaton a Küküllő-menti Haranglábon

Tőkés Lóránt unitárius lelkész a helyiekkel összefogva szervezte meg a Kosaras bált, amelyen a fiatalok saját falujuk táncanyagából összeállított koreográfiát adtak elő szüleiknek, nagyszüleiknek és a vendégeknek. Egy hónap alatt sikerült előadható formára csiszolni a tánctudásukat, a gyerekekben benne van a tánc, szüleiktől sokat tanultak, csak elő kell csalogatni belőlük. - tudtuk meg a néptáncoktatóként is működő tiszteletestől.

Új Magyar Szó, 2007. február 27.


Felállva ünnepli a közönség az Állami Népi Együttest

Tizenhárom esztendő után ismét az észak-amerikai kontinensen turnézik az Állami Népi Együttes. Mint arról egy hónappal ezelőtt, a társulat indulásakor hírt adtunk, az Egyesült Államokban és Kanadában több mint három hónapon keresztül járják a városokat, és mutatják be műsorukat. A társulattal sikerült telefonon kapcsolatot teremtenünk, de megkaptuk tőlük annak az úti naplónak a szövegét is, amelyet az együttes két táncosa, Jávor Katalin és Pápay-Kószó Daniella vezet.

Népszava, 2007. február 26.


Guinness rekordkísérlet

A cserkészet fennállásának 100. évében, Kodály Zoltán születésének 125. és halálának 40. évfordulóján az északkelet-magyarországi régió cserkészei Guinness rekordkísérletet hajtanak végre. A világrekord lényege, hogy a résztvevők 24 órán keresztül megállás nélkül magyar népdalokat énekeljenek.

2007. február 25.


Néprajzi könyvzápor
Tizenegy könyvét mutatja be a Kriza János Néprajzi Társaság

Marosvásárhelyen kezdődött csütörtökön délután az a rendhagyó erdélyi könyvbemutató-sorozat, amelyre a Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) vállalkozott – a körút következő állomása pénteken Csíkszereda lesz. A közel tizennyolc éves múltra visszatekintő kolozsvári szervezet tizenegy kiadványát kínálja ezen a hétvégén az olvasóknak.

Krónika, 2007. február 23.


A néprajzi társaság legújabb kiadványai

A Kriza János Néprajzi Társaság legújabb kiadványainak bemutatójára kerül sor Csíkszeredában a Sapientia egyetem 3-as termében. Időpont: péntek 12 óra. A bemutatandó könyvek: Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 14.; Kallós Zoltán 80 éves; Lenyomatok 5.; Agrárörökség és specializáció a Kis-Küküllőmentén; Lukács Sándor ravai búcsúztatói 1930–1938 között; Dalol Szilágyi Ferenc. Szilágysámsoni népdalok és egyéb énekek; Századelő az udvartereken; Zene, vallás, identitás a moldvai magyar népéletben; Folklórszimbólumok (egyetemi jegyzet); Erdélyi népszokások (egyetemi jegyzet); A moldvai csángók bibliográfiája. A könyveket bemutatja: dr. Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke.

Hargita Népe, 2007. február 22.


Kétszáz gyerek, fiatal látogatja a nagyváradi táncházat

Felcsíki táncrendet mutatott be farsangi műsorában a nagyváradi Csillagocska néptánccsoport – a hét elején megrendezett eseményen zsúfolásig telt a református püspöki palota díszterme. A színpadon a csoport mintegy hatvan tagja ropta a táncot – azért ennyien, mert többen már nem is fértek volna el.

Krónika, 2007. február 22.


A Kárpát-medence táncos öröksége
Pedagógus továbbképzési rendszerében akkreditált képzés

Programunkat leginkább olyan gyakorlott táncot oktató pedagógusoknak ajánljuk, akik meglévő vagy hiányos tudásukat szeretnék bővíteni, kiegészíteni. A tanfolyam négy, kurzusonként változó tájegységet ölel fel, melynek megismertetése azonos tematika alapján történik.

A jelentkezés módja:
A jelentkezési lap visszaküldésével 2007. február 23.

Hagyományok Háza, 2007. február 21.


Népzene szak - előkészítő képzés

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem a 2007/08-as tanévre NÉPZENE SZAKRA felvételiző hallgatók részére előkészítő képzést indít. A képzés szombat délelőttönként 10-14 óra között, 2 részből tevődik össze: 10-12 óráig általános szolfézs, zeneelmélet, 12-14 óráig népzeneelmélet. Jelentkezési határidő: 2007. március 30.

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 2007. február 20.


Pályázati felhívás A NÉPMŰVÉSZET IFJÚ MESTERE cím elnyerésére

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium ösztönözni kívánja a fiatalok népművészeti előadói, tudományos és alkotótevékenységét; a magyar nemzeti és a magyarországi nemzetiségi hagyományok ápolását, továbbéltetését. Ezen szándéka kifejezéseként az érintett szakmai szervezetekkel és állami intézményekkel egyetértésben minden évben pályázatot ír ki a „Népművészet Ifjú Mestere” cím elnyerésére.

Hagyományok Háza, 2007. február 20.


Szarkalábas Heltai-farsang

A Heltai Alapítvány és a Szarkaláb Néptáncegyüttes ma 21 órai kezdettel szervezi meg a Heltai Táncház-sorozat újabb eseményét, a Farsangtemetés a Heltainál elnevezésû hagyományteremtõ ünnepi mulatságot. Céljuk, hogy a nagyvárosiak életében is megjelenítsék a Kárpát-medence szerte annyira elterjedt farsangtemetés néhány mozzanatát. A már megszokott táncházat Illés temetése, a halottasmenet fogja megszakítani, amit természetesen a zord telet jelképezõ szalmabábu elégetése, a temetés utáni vigadalom követ majd (farsangi pánkó és forralt bor kíséretében).

Új Magyar Szó, 2007. február 20.


Buli a szülőknek is
A harmincéves táncházat ünnepelték szombaton Kolozsváron.

Kétszintes mulatsággá alakult estére a kolozsvári táncház 30 éves születésnapjára szervezett szombati ünnepség a Tranzit Házban. A zsúfolt földszinten egymást váltották a zenekarok, a pihenőjük idején pedig az emeleti kávézóban biztatták őket muzsikálásra a kötetlenebb mulatságot választó táncházasok. Sokan és sok helyről érkeztek az évfordulóra: a fiatalabbak – huszonévesek és hamincasok – apró gyermekekkel, az idősebbek már felnőtt fiaikkal, lányaikkal jöttek el.

Krónika, 2007. február 19.


Az anyanyelvért, a megmaradásért – a XI. Csángó bál

Ha bál, akkor zene és tánc, jókedv és némi mámor, másnap pedig lehetőleg hosszú alvás és ébredés után némi másnaposság… Nyilván nem lehetett ez másként a szombat estétől vasárnap hajnalig a Petőfi Csarnokban megrendezett XI. Csángó bálon sem, ahol jóféle pálinkával és omlós kaláccsal fogadták az érkezőt. A házigazdák, a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális és Közhasznú Egyesület a legjobb hagyományőrző zenészek, énekesek és táncosok bevonásával állították össze a műsort, szervezték meg az azt követő táncházat s a kísérő programot.

Magyar Nemzet, 2007. február 19.


A táncra perdülő falu

Mezőpanitot nevezhetném akár Székelypanitnak is, ha nem volna elég jó a régi neve, hiszen mindenki tudja, hogy ezt a pompás közösséget, aki lakja, nem tudta beszippantani sem a szocializmus, sem a közeli megyeszékhely; minden anyagi és szellemi romlás ellenére is megőrizte hitét a jóban, küzdőképességét, konok ragaszkodását magyarságához – folklórját pedig úgyszólván a tizenkettedik órában sikerült (hála értelmiségijeinek, pedagógusainak) visszahozni a tetszhalálból. Annak immár csaknem húsz esztendeje. A hét végén, farsang farkán rendkívül látványos táncünnep keretében mutatta be legszebb táncait három derék nemzedék, a zárószámban együtt ropták a pöttöm legénykék a vizitás korú legényekkel és a házasokkal, szebb korúakkal, a 76 éves Sikó Jóska bácsival és ősz hajú barátaival, a paniti csárdást, s a későbbi táncházi mulatságra is futotta erejükből.

Népújság, 2007. február 19.


Közösségépítés nélkül veszélyben a táncház

Hétvégén ünnepelte harmincadik évfordulóját a kolozsvári táncház. [...] A kerekasztal-beszélgetést Pávai István népzenekutató gondolatai indították el, aki hangsúlyozta: a kolozsvári táncház sikerében kulcsfontosságú volt a város elhelyezkedése, lévén, hogy ebben a zónában, a magyar falvak jelentős részében még meglehetősen eleven volt a népzene, a néptánc. Ez nemcsak gyűjtésre adott lehetőséget, hanem arra is, hogy akik táncolni, zenélni szerettek volna, tanulhassanak, azoktól, akik a falujukban sajátították el a muzsikálást. Pávai, illetve a többi jelenlévő a táncház jelenlegi, perifériára szorult helyzetét több indokkal is magyarázta, amelyek között a zenészek hiánya, a népi kultúrára fordított támogatás csekély mértéke, a külföldi könnyűzene térhódítása, a népzenei oktatás hiánya csak néhány ok.

Szabadság, 2007. február 19.


Harminc éve kezdődött

Egy találkozásra, egy éjszakányi együtt szórakozásra gyűltek össze szombaton az egykori és mai kolozsvári táncházasok. A harminc évvel ezelőtti indulás óta folyamatosan van néptáncos közösség Kolozsváron, még ha a táncház megszervezése sokszor megoldhatatlannak tűnő akadályokba ütközött. A Tranzit Caféban majdnem a teljes harminc évvel ezelőtti generáció gyűlt össze, régi összemosolygásokra emlékezni és kideríteni, vajon miért nincs ma táncház Kolozsváron, a mozgalom erdélyi vonalának kiindulópontjában.

Új Magyar Szó, 2007. február 18.


Vőlegénysirató és tyúklopás
Tizenegyedik alkalommal rendezik meg az idén a budapesti csángó bált

Furulyazenétől lesz hangos holnap este Budapest. Az évente megrendezett csángó bálon moldvai és gyimesi hagyományőrzők mellett magyar revival zenekarok teremtenek ünnepi hangulatot. A megidézett népi szokások, dalok és táncok sora ezúttal a lakodalom témája köré csoportosul. A hajnalig tartó táncos mulatság sikeréért remek zenekarok kezeskednek, de a képzőművészet kedvelőit is izgalmas tárlatok várják a Petőfi Csarnokban.

Magyar Nemzet, 2007. február 16.


Táncszvit kétszer

A Művészetek Palotája Symphonia Hungarorum – Magyar Szimfonikus Körkép sorozatának alapgondolatát a hangversenyterem hivatalos nyitása előtti bejátszások adták, amelyen az ország zenekarainak színe-java adta egymásnak a kilincset. A sorozatot azóta minden évben megrendezik. Vasárnap ennek keretében Ligeti András vezényletével a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara lép fel neves népzenészekkel – Sebestyén Mártával, a Muzsikás együttessel, Havasréti Pállal, Lányi Györggyel, Juhász Zoltánnal és Szeverényi Ilonával –, hogy bemutassák a népzene klasszikus zenére tett hatását. A műsorban három mű szerepel: Bartók Táncszvitje, Dubrovay László Versenymű magyar népi hangszerekre és zenekarra, valamint Kodály Felszállott a páva – változatok magyar népdalra című alkotása.

Magyar Nemzet, 2007. február 16.


Harminc éve, csütörtökön
Táncházas évforduló Kolozsváron

Az első táncházat 1977 februárjában tartották Kolozsváron, a bábszínházban. Hogy pontosan hányadikán, nem sikerült kideríteni, csak arra emlékeznek biztosan a jelenlevők, hogy csütörtöki napon történt – mondta el lapunknak Könczei Csongor néprajzkutató, a hétvégi évfordulós ünnepség szervezője. 30 éves a kolozsvári táncház címmel szombaton számos rendezvény várja az érdeklődőket, régi és mai táncházasokat a Tranzit Házban.

Krónika, 2007. február 16.


A népzene hatása a klasszikus zenére - A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara a Müpában

A zenekart ezen az estén Ligeti András, a Magyar Telekom Szimfonikus Zenekar és a Taipei Szimfonikus Zenekar zeneigazgatója vezényli. A Táncszvitben Bartók szinte végigvezet azokon a tájakon, amelyeken gyűjtôúton járt. Magyar, román, arab ihletésű szakaszok váltják egymást - anélkül, hogy egyetlen valódi népi melódia is megszólalna -, de a vázlatok között egy szlovákos tétel terve is felbukkan. Mindezeket egy állandóan visszatérô, verbunkos jellegű téma kapcsolja össze.

MTV Híradó, 2007. február 15.


A válaszúti Kallós szórványkollégium farsangi jótékonysági mulatsága Pestújhelyen

A 1989-es fordulat után a híres néprajzkutató, Kallós Zoltán, visszapereli törvénytelenül elkobzott kis családi birtokát, ahol 1992-ben létrehozta a Kallós Zoltán Alapítványt. A Kallós Alapítvány célja: összegyűjteni, megőrizni és továbbadni a magyar népi szellemi és tárgyi javakat egyaránt. Ezek népszerűsítése a jővő nemzedékének elsőrendű feladat, mert hiszen a neves néprajzos szavaival élve: addig vagyunk magyarok, amíg magyarul énekelünk és táncolunk, amíg magyar szellemi javainkból táplálkozunk.

Budapest XV. ker. weblap, 2007. február 15.


Ismét csángó bál Budapesten
Nehezebb anyagi körülmények · Idén a menyekező szokásait mutatják be

Idén tizenegyedik alkalommal gyűlnek össze a csángó muzsika és tánc szerelmesei Budapesten. A lakodalom témája köré felépített XI. Csángó bálról, amelyen a Gyimesből, Moldvából érkezett előadók mellett hazai revival zenekarok is fellépnek, a szervezőt és egy személyben a színpadi műsor egyik szerkesztőjét, Nagy Bercelt kérdeztük.

Magyar Nemzet, 2007. február 14.


Alfalvi hangszerkészítők

A nagyközségben hosszú ideig Nagy Imre bácsi volt az egyedüli, aki citerákat készített. Előtte se sokan töltötték az időt ilyen foglalatossággal. Pedig minden asztalos tudna citerát készíteni, mondta annak idején a csomafalvi Csíki János, csakhogy oda lélek is kell.

Hargita Népe, 2007. február 14.


XXVI. Jubileumi Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár

A Táncház Egyesület kiemelt feladata az évenkénti Táncháztalálkozó – mint a népművészeti műfajok és mozgalmak évi nagy seregszemléjének – megvalósítása. A következő, immár huszonhatodik, alkalomra 2007. március 31. és április 1-jén kerül sor, közel 2500 közreműködővel. A Táncháztalálkozó a Budapesti Tavaszi Fesztivál záróeseménye lesz, amely egyben a fesztivál egyik legkiemelkedőbb és a legnagyobb érdeklődésre számot tartó rendezvénye is.

Fidelio, 2007. február 14.


2%-os támogatás!
Válaszúti Szórványközpont

Kérjük mindazon román állampolgárokat, akik a Kallós Zoltán Alapítvány és a válaszúti szórványközpont munkáját pozitívan értékelik, hogy támogassák jövedelemadójuk 2%-ával céljaink megvalósulását!

Kallós Zoltán Alapítvány, 2007. február 14.


Moldvai csángó táncház Bukarestben

2007. január 26-án, pénteken Bukarest egyik előkelő vendéglőjében, a Hanul lui Manuc-ban található Festival 39 étteremben moldvai csángó táncházzal várták a fővárosi vendégeket. A hagyományos csángó ételeket népviseletbe öltözött pincérek szolgálták fel, volt finom galuska, pitán, savanyú leves, édes kalács (cozonac), szilvapálinka és más finomságok Moldvából. Az MCSMSZ két munkatársa segített az ételek elkészítésében, így ezek valóban a hagyományos recept szerint készültek.

Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, 2007. február 13.


A Táncház – Népzene 2007 pályázat eredménye

A Hagyományok Háza Népművészeti Műhelye a Magyar Művelődési Intézet „Táncháztalálkozó” sorozatának folytatójaként hatodszor írt ki lemezpályázatot hivatásos és műkedvelő népzenei együttesek, hangszeres és énekes szólisták, illetve énekegyüttesek részére. A felhívás célja, hogy a népzenei mozgalom különféle előadóinak színvonalas produkciói egy igényes válogatás keretében CD-lemezen megjelenhessenek.

Hagyományok Háza, 2007. február 13.


Hagyományőrzők évfordulója Mezőpanitban

Háromnapos rendezvénnyel emlékeznek a hét végén Mezőpanitban a 15 éve elkezdett hagyományőrző tevékenységre, amelynek keretében tíz éve rendszeres táncoktatás folyik és öt éve gyerekjátékkör biztosítja az utánpótlást. A Fújja a szél a paniti hegyet február 16-án kezdődik az általános iskolában rendezett kiállítással, szombaton 14 órától a művelődési ház lesz a színhelye a műsoros előadásnak, vasárnap 15 órától az iskolában tartják a visszapillantót.

Népújság, 2007. február 13.


Farsangok Hargita megyében és Sóvidéken

Hargita megyei hagyományőrző együttesek, mindig egy-egy község vagy falu vendéglátását élvezve immár tizenötödször tartanak február 17-én közös farsangtemetést Gyergyószárhegyen a Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében. Február 21-én Parajd kultúrotthonában álarcos bálra, február 25-én, Hamvazószerdán az alsósófalvi kultúrotthon hagyományos szalmabábu-égetés és felvonulás lesz.

Új Magyar Szó, 2007. február 13.


Csángó bál, esztergomi támogatással

Negyedmillió forintos támogatást nyújt Esztergom városa a Kisebbségekért-Pro Minoritate Alapítványnak a 2007-es Csángó Bál megrendezéséhez. A bált a hétvégén 14. alkalommal rendezi meg az alapítvány.

OrientPress Hírügynökség, 2007. február 12.


Életszikra Sztánán

Kós Károly építész-polihisztor 1914-es farsangi bálja óta minden télvégén ismét összeül a falunépe a híres, alig 200 fős Kalotaszegi településen, Sztánán. A hétvégén hetedjére megszervezett farsangi bál mellett összetett programban próbálnak új életet lehelni az elöregedő településbe.

Új Magyar Szó, 2007. február 12.


Harmadszorra Óbecsén
XXI. Durindó június 1-én és 2-án, majd XLIV. Gyöngyösbokréta június 3-án

A házigazda városban már megkezdődtek az előkészületek
Versec után Óbecse lesz idén legnagyobb népzenei és néptánc rendezvényünk, a sorrendben XXXI. Durindó és a XLIV. Gyöngyösbokréta házigazdája. A Tiszaparti város a néptáncosokat immár harmadszor fogadja, először 1978-ban, majd 1981-ben. A Durindó viszont Óbecsén először kerül megrendezésre.

Magyar Szó, 2007. február 10.


A csángómagyar kultúra őrzője

Nyisztor Ilona a Románia területén élő moldvai csángómagyarok egyik legismertebb énekese. A kivételes tehetségű és hangú előadó repertoárját szüleitől, nagyszüleitől és a még élő falusi öregektől tanulta. Foglalkozása óvónő, de emellett tánccsoportokat, énekkarokat szervez és vezet, népdalokat gyűjt és hangversenyeket ad otthon és külföldön egyaránt. Több önálló lemeze jelent meg, rendszeres vendége a nagy magyarországi fesztiváloknak.

www.devaigyerekek.hu, 2007. február 10.


A Népművészeti Kollégium pályázati felhívásai

1. A nemzetközi, országos és regionális, 2007. szeptember 1. és 2008. április 15. között megvalósuló rendezvények, konferenciák, fesztiválok és kiállítások megrendezésére.
2. Az élő népművészet (néptánc, népzene, tárgyalkotó népművészet, stb.) országos és regionális hatókörű továbbképzéseinek támogatására, valamint népművészeti szaktáborok és rendszeres táncházak programjainak megvalósítására.
3. Tengertánc program: Nemzetközi kapcsolatok megvalósítására

Nemzeti Kulturális Alap, 2007. február 10.


A Barozdára emlélkezett az UCLA Magyar Klub Népdalköre

Nagy szerencsém volt, hogy akkor gyerekeskedhettem Erdélyben, amikor a csíkszeredai Barozda együttes Erdély-szerte elindította a táncházmozgalmat. Bokor Imre, Simó József, Györfi Erzsike és Pávai István nagyon sok embernek meghatározta az életét: nemcsak népzenét játszottak, de régi zenét élesztettek fel, Balassi-verseknek adtak új dallamot és előadásmódot. Abban az időben minden gyermek kívülről tudott megszámlálhatatlan Balassi-strófát, mert a dallamok segítségével 16. századi szöveget is könnyű volt megjegyezni. Szerettük, csodáltuk őket gyerekfővel is, olyanok akartunk lenni, mint ők, mert a példájuk ragadós volt.

Amerikai Magyar Hírlap, 2007. február 9.


Téltemetés busókkal és szeged-szőregiekkel

Ideje észbe kapniuk a mulatós kedvűeknek, hiszen hamarosan kezdődik a nagyböjt, amely véget vet a mindig túl rövidnek tűnő farsangi időszaknak. Ilyenkor országszerte felelevenítik a népi hagyományokat, és hangulatos múltidéző rendezvényeken öltöztetik díszbe a környéket.

Magyar Nemzet, 2007. február 9.


Erdélyország az én hazám
Budapesten láthatjuk a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttest

A sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes lép fel holnap este hét órakor a Művészetek Palotája Fesztivál Színházában, ahol két táncszínházi produkciójukat mutatják be Erdélyország az én hazám és Sorsfordulók címmel. Az utóbbiban a népdalénekesként is ismert népszerű erdélyi színésznőt, Panek Katit hallhatjuk az ősanya főszerepében.

Magyar Nemzet, 2007. február 9.


XXII. Szólj, síp, szólj! népzenei vetélkedő
Pályázati felhívás

A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének népzenei szakosztálya és az Újvidéki Rádió huszonkettedik alkalommal hirdeti meg az általános iskolások népzenei vetélkedőjét. A jelentkezők különböző kategóriákban és korcsoportokban versenyezhetnek. 3-5 perces műsorral léphetnek föl, a csoportok létszáma nem haladhatja meg a tizenötöt. A táncházi zenekarok mintájára alakult együtteseknél az átlagéletkor számit.

Vajdasági Magyar Folklórközpont, 2007. február 9.


Magyar tánciskola 1-2

Az Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes 2002-ben történt felépítési szerkezetváltása óta ez az a két műsor, mely egész terjedelmében betekintést nyújt a Kárpát-medence magyar és más nemzetiségeinek hagyományos tánc-, ének-, zene- és viseletkultúrájába. A két műsor pozsonyi ősbemutatója rövid időeltéréssel (2004, 2006) követte egymást. Igaz, mindkét előadást önálló esti műsorként láttuk (Magyar tánciskola, Tánciskola 2.), de időtartamuk és a feltárt témakincs okán a két produkció együtt akár egy nagy műsoros est előadását is képezhetné.

Új Szó, 2007. február 9.


Folklendület

Azt gondolná az ember, hogy az évek óta tartó lemezipari recesszió a legsúlyosabban a rétegműfajok képviselőit érinti. Pedig ez csak részben igaz. A hazai nép- és világzenei piac például változatlanul szembemegy a trenddel, évről évre bővül a kínálat, és továbbra is növekednek az eladások. Persze csak önmagukhoz képest, hisz ezen a területen a legkeresettebb kiadványokból sem fogy egy-kétezer példánynál több.

Népszabadság, 2007. február 9.


Jövő héten újra Csángó Bál

A moldvai és a gyimesi csángó magyarok régies és páratlanul gazdag népművészetével és hagyományaival ismerkedhet meg a hazai és a nemzetközi közönség az immár tizenegyedik alkalommal február 17-én Budapesten, a Petőfi Csarnokban megrendezendő Csángó Bálon - közölte Nagy Bercel a szervezők képviseletében.

Echo TV, 2007. február 9.


Tavaszra készen a művészegyüttes új székháza

Írtunk már róla: újjászületik Marosvásárhelyen az egykori, kövesdombi Unirea mozi épülete, és ismét a művészet szolgálatába áll: filmművészet helyett a táncművészetébe. A Maros Művészegyüttes hosszú idő óta tartó teremgondjai pedig végre megoldódnak, a Maros Megyei Tanács úgy határozott: az eléggé leromlott állapotú épület válik az együttes székhelyévé, nyilván a teljes körű felújítás és átalakítás után. A munkálatok gőzerővel folynak, hamarosan beköltözhet az együttes, a részletekről Iosif Boanta igazgató mesélt.

Népújság, 2007. február 8.


Farsangi forgás Sztánán

A VII. sztánai hagyományőrző farsangot szervezi meg hétvégén a sztánai református egyházközség, a budapesti Sztánai Műhellyel és a Szentimrei Alapítvánnyal közösen. A február 9-én pénteken este 7-kor kezdődő programban pénteken fotókiállítás nyílik A közösségi ház építése – 2006 címmel. A sztánai gyermekek Devecseri László: A csodatévő fakéreg farsangi műsorával lépnek fel, és a kolozsvári Szarkaláb Néptáncegyüttes pörög-forog majd.

Új Magyar Szó, 2007. február 8.


Telt házas diadalmenet

Fél életének műveivel ünnepelt hétfőn Sebő Ferenc. A születésnapost egykori zenésztársai, ifjú kollégák és a Magyar Állami Népi Együttes táncosai köszöntötték, teljes képet adva az előadó munkásságáról. Az est, Sebő nélkülözhetetlen egyéniségének hála éjfélre telt házas diadalmenetté nőtte ki magát.

Magyar Nemzet, 2007. február 7.


Bartókot is megszivatták - Sebő Ferenc a Quartnak
2. rész

Sebő Ferenc népzenekutató és versfeldolgozó zenész nagyinterjúnk második részében a gyűjtés értelméről, a magyar népzenét ért hatásokról és a kortársakról: az Illés zenekarról, a Kalákáról és Cseh Tamásról beszél. Az is kiderül, hogy ma melyik a legtrendibb népzenei irányzat.

Quart, 2007. február 7.


Olyan tombolást én még életemben nem láttam - Sebő Ferenc a Quartnak
1. rész

A 70-es években indult néptánc-mozgalom atyja és motorja, a Sebő együttes vezetője, az egyik legjobb magyar versfeldolgozáslemez készítője, az építész végzettségű Sebő Ferenc 60. születésnapját ünnepli - ma a Művészetek Palotájában játszik öreg és fiatal zenésztársaival. Most a Hagyományok Házának szakmai igazgatója, népzenei témájú könyvek és lemezek kiadását felügyeli. Nagy hatású zenekutató, de alkotó is - ritka az, hogy valaki mind a két területen ilyen energiával van jelen. Szerkesztőségünk egy tagja ráadásul neki köszönheti a zenei pályán való elindulását. Nagyinterjúnkat két részben közöljük.

Quart, 2007. február 7.


Népzene, hagyomány, énekelt versek

Sebő Ferenc építészmérnök. Sebő Ferenc muzsikus, a táncház-mozgalom egyik elindítója. Sebő Ferenc zenetörténész, tanár, kutató, a hagyományőrzés állhatatos munkása. Sebő Ferenc intézmény. Most hatvan éves – s ez alkalomból Orbán Eszter beszélgetett vele.

Fidelio, 2007. február 7.


Farsangbúcsúztató

Február 17-én, szombaton immár 15. alkalommal búcsúznak Cibere vajdától és Konc királytól népi hagyományőrző együtteseink Gyergyószárhegyen, a farsangtemetés színhelyén. Az idei farsangbúcsúztató ünnepségen részt vevő hagyományőrző csoportok jószerint ugyanazok, mint az előző esztendőkben: Alsósófalva, Csíkcsicsó, Csíkszentkirály, Csíkszentsimon, Csíkmenaság, Csíkcsobotfalva, Csíkborzsova, Kászonaltíz, Csíkszentdomokos, Gyergyóditró, Gyergyóremete, Szentegyháza és a házigazda Gyergyószárhegy mókázói szórakoztatják közönségüket. A meghívottak között szerepel a Cika Néptáncegyüttes is.

Hargita Népe, 2007. február 7.


30 ÉVES A KOLOZSVÁRI TÁNCHÁZ

Kolozsváron 1977 februárjában, a bábszínház próbatermében tartották az első táncházat. Erre az eseményre emlékezünk egy egynapos rendezvény keretében 2007. február 17-én, szombaton, a kolozsvári Tranzit Házban (Malom / Bariţiu utca 16. szám). Az eseménnyel nemcsak a kezdet, hanem az elmúlt 30 év megünneplésére teszünk kísérletet, meghívva mindazokat, akik valaha muzsikáltak, táncot tanítottak vagy szervezték, aktívan támogatták a „mindenkori” kolozsvári táncházat, legyen szó annak bármelyik helyszínéről is (Monostori úti Művelődési Otthon, Vasas Klub, Diákház, Német Fórum, Heltai vagy Tranzit Ház).

Néptánc.ro, 2007. február 7.


Multimédiás tekerőlant-diszkó: Sebő 60

Filmekkel, diavetítéssel, meseolvasással és táncosokkal megspékelt, nettó 3 és fél órás, teltházas koncertet adott Sebő Ferenc és a kibővített (Palya Bea, Bognár Szilvia, Sebestyén Márta + 6 másik zenész) Sebő Együttes a MűPában. Panorámakép az európai zenékről, holt költők panoptikuma és tudományos ismeretterjesztés. Egy picit hosszú volt, de nagyon élvezetes.

Quart, 2007. február 6.


Több mint koncert: Sebő Ferenc 60 éves

Anyám kérésére hétkor találkoztunk az előcsarnokban, le ne csússzuk a félnyolcas kezdést. Ő csinosan érkezik, mint mindig, ha színházba vagy hangversenyre megyünk, én aznapi ruhámban. Ő Sebő korosztálya, én Rúzsa Magdié. A koncerten vendégeskedő Sebestyén Márta meséli is: úgy hallgatta és énekelte gyerekként Sebő feldolgozásait, ahogyan “a mai fiatalok” a megasztáros dalokat.

Népszabadság, 2007. február 6.


Nagy Népmese Rajzpályázat
Beküldési határidő: 2007. március 12.

Az Életfa Kulturális Alapítvány és Békés Megyei Művelődési Központ és Kézműves Szakiskola rajzpályázatra hívja azokat a gyerekeket és fiatalokat, akik szeretik a népmeséket és szeretnének alkotó módon részt venni a MeSe VáR honlap meséinek illusztrálásában.

Népmese.hu, 2007. február 6.


Erdélyország az én hazám, Sorsfordulók
Jön a Háromszék Táncegyüttes

Február 10-én A Művészetek Palotájában lép a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes. Két produkciójukat láthatjuk a Fesztivál Színházban: az Erdélyország az én hazám és a Sorsfordulók címűeket. A Háromszék Táncegyüttes 1990-ben alakult Sepsiszentgyörgyön. Célkitűzése az erdélyi népzene- és néptánckultúra gyűjtése, megőrzése és továbbadása, művészi értékű színpadi bemutatása, olyan bemutatók és előadások létrehozása, amelyek méltón képviselik az erdélyi magyar néptáncművészetet. Ugyanakkor szeretne hozzájárulni az Erdélyben élő etnikumok népzenéjének és néptáncművészetének hiteles megismertetéséhez.

MTV Híradó, 2007. február 5.


Sebő országa, Sebő Ferenc hatvan éves

Az együgyűségtől, pedig, menekülni kell. És ez nem könnyű feladat. Az együgyűség konok. Minden szorításból, résből kibújik és még kínosabb lesz az ismételt jelenléte. Mert ravasz az együgyűség. Egyedül könnyebb (tán) megbirkózni vele. Az ember, tanul, munkálkodik, nota bene: alkot, gondolkodik, olvas, vitázik, utána néz a dolgoknak.

Bumm.sk, 2007. február 4.


A néptánc az európai kultúra maradéka

Hatvanadik születésnapját ünnepli hétfőn Sebő Ferenc a Művészetek Palotájában egy nagyszabású koncerttel. Cikkünk arra az eleve teljesíthetetlen feladatra vállalkozik, hogy számba vegyük némiképp az eltelt az időt. Vagy legalább beszélgessünk a népzenéről - amit nem is így kell nevezni...

Népszava, 2007. február 4.


Anyanyelvápolás: generációk tudása
Beszélgetés Nyisztor Ilona csángó népdalénekessel

Pusztina csángómagyar falu, ahol mindenki beszéli a magyar nyelvet. Van egy nagy templomunk, az egyetlen Moldovában, amelynek Szent István a védőszentje. Mi a családban magyarul beszéltünk – az egész faluban ez így volt –, csak az iskolában beszéltünk románul. A gyermekekkel egymás között is csak magyarul beszéltünk, játszottunk. Mikor aztán a faluból el kellett mennem továbbtanulni, sajnos már csak akkor beszéltem magyarul, amikor hazajöttem.

Krónika, 2007. február 2.


Farsangolás délszláv zenére

Beléptünk a farsangi bálok idejébe, ez látszik a hétvégi kínálaton is: ma este Dupla Balkán címmel rendez Balkán-farsangot a Fonó Budai Zeneház a Dilber és a Zora zenekarokkal. A Dilber még nagyon friss formáció, talán ezért ismerik kevesebben, muzsikusai azonban több évtizedes délszláv népzenei múltra tekinthetnek vissza (a Dilber szó gyönyörű nőt, szeretőt jelent). A Zora tagjai régóta együtt zenélnek, a balkáni népzene rajongói között rendkívül népszerűek. Holnap csángó farsang lesz ugyanitt a Tatrossal, a Szigonnyal, a Dresch – Ábrahám – Bede trióval, valamint a Fabatkával.

Magyar Nemzet, 2007. február 2.


Leendő népdalénekesre virult a hajnal

Csíkszeredai diáklány, András Orsolya lett a január 26–28. között Szatmárnémetiben lezajlott Hajnal akar lenni rangos népdaléneklési verseny első helyezettje. A KÓTA Arany Páva-díjával, számos különdíjjal és a szakma abszolút elismerésével hazatért Orsolya eredményéről mind iskolája, mind édesapja büszkén vélekedik.

Hargita Népe, 2007. február 2.