Folkrádió

Hírarchívum

Ma is folytatódik az Országos Népművészeti Fesztivál Martoson

Pénteken kezdődött Martoson a 43. Országos Népművészeti Fesztivál, melynek fő szervezője a Csemadok Komáromi Területi Választmánya. A nyitónapon a fesztivál kísérőrendezvényeire Hetényen, Naszvadon, Bajcson és Vágfüzesen több száz ember volt kíváncsi. Martoson izsai népviseleti fotókiállítás és színvonalas hangverseny csalogatta a rossz időben is a kultúrát választókat.

Felvidék Ma - felvidéki hírportál, 2009. május 31.


Országos néptáncfesztivál kezdődött Szolnokon

A háromnapos rendezvénysorozat ideje alatt a megőrzött dokumentumok segítségével felidézik a Tisza-parti városban 1964 óta megtartott táncos seregszemléket, és a versengés során tizennégy hazai együttes mutatja be produkcióját.

Kultúra.hu, 2009. május 31.


Ünnepi táncgála
A Vadvirág Hagyományápoló Kör a hétvégén hetedik alkalommal szervez néptáncfesztivált Adán

A Vadvirág táncosai az egyesület egy korábbi rendezvényén
2003-ban indította útjára az adai művelődési egyesület a Tavaszi Vadvirág Fesztivált, azzal a szándékkal, hogy viszonozza a meghívást azoknak a hazai és külföldi néptáncegyütteseknek, amelyeknél vendégszereplésen vettek részt énekesei, táncosai és zenészei. Egyben színvonalas néptáncos rendezvényt is szerettek volna szervezni Adán. Az elmúlt időszakban a fesztiválon bemutatkozó néptáncegyüttesek Ausztriából, Magyarországról és Erdélyből, a hazaiak pedig Péterrévéről, Magyarkanizsáról, Horgosról, Csókáról és Temerinből érkeztek.

Magyar Szó, 2009. május 30.


Almási István kötete a kolozsvári Kriza-társaságnál

Almási István néprajztudós kötetét mutatták be a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság székházában hétfőn este. A szerző, a jeles 19. századi dalgyűjtő, Almási Sámuel dédunokája 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Kolozsvári Folklór Intézet munkatársa volt, ahol főként erdélyi és moldvai magyar népzenekutatással, zenefolklorisztikával foglalkozott csaknem fél évszázadon át.

Krónika, 2009. május 28.


A népzenének ajánlva

Nem mindennapi könyvet és nem mindennapi népzenekutatót üdvözölhetett a közönség tegnapelőtt, a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság székházában. Almási István A népzene jegyében című könyve nagy teljesítmény az etnomuzikológia területén – hangzott el a méltatáson.

Új Magyar Szó, 2009. május 28.


„Táncolj kecske, ne állj meg, mer­ az Isten nem áld meg!”
Megjelent a Csürrentő együttes Tánczene című lemeze

Gödör, Fővárosi Művelődési Ház, fergeteges hangulat, hajnalig tartó táncházak, moldvai zene ősi lüktetése. Mindezekben megegyezik valami: a Csürrentő zenekar. Az újszerű, ám mégis hagyományos hangzás fellelkesít táncost és laikust egyaránt.

Népzene.hu, 2009. május 27.


Elkerülni a sztármagányt

Palya Bea az egyik legsokoldalúbb fiatal énekesnő, akinek sikerült újra divatba hoznia a tradicionális népzenét. Nagy sikerű koncertjein együtt rezdül vele a közönség, ami, ahogy mondja, a szeretve provokálás eredménye. A mindig mosolygós énekesnővel új lemezéről, az ösztönös, tiszta érzelmek vezérelte művészetről beszélgettünk.

Magyar Hírlap, 2009. május 26.


Tudás és érzékenység
Balogh Kálmán ötvenéves születésnapi koncertje a MűPában

Balogh Kálmán nagybátyja unszolására próbálta ki a cimbalmot tizenegy éves korában, és néhai Balogh Elemér, akinek emlékére az azóta világhírűvé vált unokaöccse egy rövid cimbalomkompozíciót is írt, nem is sejtette, hogy ezzel olyan lavinát indít el, amely alapjaiban határozza meg a magyar táncházmozgalom, a világzene, a népzenei alapon működő dzsessz, a klezmer és még számos cimbalmos zenei műfaj történetét.

Magyar Nemzet, 2009. május 25.


Táncházzal búcsúzik a Kalamajka

Búcsúzik a Kalamajka, amelynek egykori legendás „Molnár utcai” táncházai egy ideje az Aranytízben folynak. Nem szűnnek ugyan meg, de a jövőben már nem tartanak heti rendszerességgel táncházat. A szombat estéket fiatalabb zenészek veszik át. A népnyelvben egyszerűen csak „Molnár utcaként” aposztrofált intézmény 33 éve minden szombaton megrendezte a mulatságokat, ebből 31 évet a Kalamajka muzsikált végig (Fábián Éva, Halmos Béla, Dövényi Péter, Nagymarosy András, illetve a régi tagok: Berán István, Hajdú Péter, Sipos János, Székely Levente, Petrovits Tamás). Az utolsó táncházat ma tartják az Aranytízben, ahol a közönség megismerheti azokat, akik átveszik a stafétabotot.

Magyar Nemzet, 2009. május 23.


Búcsúzik a Kalamajka zenekar
2009. május 23.

Ez a pillanat is eljött, pedig nem terveztük… Amikor tíz évvel ezelőtt együtt énekeltük a lemezünkön, hogy „Ez az utca Molnár utca, Molnár utca / Cimbalommal van kirakva, van kirakva. / Valahányszor végigmegyek rajta, / Ott játszik a Kalamajka” , akkor úgy gondoltuk, hogy ez örökké tart. Aztán sok minden megváltozott: a Molnár-utcából Aranytíz lett, Petrovits Tamás, a cimbalmos azóta a mennyei táncházban muzsikál és a zenekar többi tagja is lassan már-már ugyanannyit fordul meg az SZTK-ban, mint a táncházakban. Amire oly büszkék voltunk, hogy mi vagyunk a legnagyobb összsúlyú táncházi zenekar, már a múlté, de éveink összeadott számát tekintve bizony még mindig mi vagyunk a listavezetők.

2009. május 23.


A hatvanéves Honvéd Együttes gálaesttel ünnepel
Ne számítson a tánc mostohagyereknek

Hatvanéves a Honvéd Együttes, amelynek három tagozata, énekkara, tánckara és színházi társulata működik. Ma és holnap a Nemzeti Táncszínházban látható az ünnepi gálaelőadás. Novák Ferenc koreográfus, akinek nevéhez évtizedekig kötődött az együttes munkája, megkeresésünkre azt mondja, úgy alakult a helyzet, hogy ő nem vesz részt a jubileumi előadáson. Nyugdíjasként nem vonták be a műsor összeállításába.

Népszava, 2009. május 22.


Néptánctalálkozó Csíkszenttamáson

Második alkalommal szervezik meg a csíkszenttamási Szent Anna-fürdőnél a Felcsíkiak Tánctalálkozóját, melyen tizenegy település tánccsoportjai vesznek részt. Vasárnap 11 órától misét tartanak a helyi templomban, ezt követően vonulnak a táncosok a Szent Anna-fürdőhöz. A csoportok 14 órától lépnek fel, majd a szereplésüket követően bált tartanak.

Csíki Hírlap, 2009. május 21.


Gyermektáncosok adnak ízelítőt a közös örökségből

Három megye tizennyolc csoportja lép fel május 23-án, szombaton 10 órától Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Házban. Az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület régiós megmérettetésén - amelyet a Nemzeti Kulturális Alap népművészeti kuratóriuma támogatott -, Baranya, Somogy és Tolna legjobbjai adják elő koreográfiáikat a közönségnek, illetve a szakmai zsűrinek.

Tolnai Népújság, 2009. május 20.


Pécsi Folknapok – huszadszor!

Huszadik alkalommal kerül megrendezésre a Pécsi Folknapok – Nemzetközi Népzenei Fesztivál a jövő hétvégén. Az idei program a kiváló hazai és külföldi fellépők autentikus népzenei és világzenei koncertjei mellett vallási témájú produkciókkal is várja a hallgatóságot.

gondola.hu, 2009. május 19.


Színpadon a Partium eltáncolt históriája

A történelmi Partium népeinek táncát, énekét valamint viszontagságos históriáját elevenítette fel a Nagyvárad Táncegyüttes a Határtalan Partium című péntek este bemutatott előadásán. A négy részre szakított, de valamikor egységes egészet alkotott Partium gazdag népi kultúrával rendelkezett a történelem viharos évszázadain át. Ennek ellenére mára ez feledésbe merült, ezt igazolja az is, hogy a régió nemzetiségeinek táncait eddig egy tánccsoport sem szerkesztette műsorba.

Nagyváradi Táncház Egyesület, 2009. május 19.


PANKKK első lemezes pályázat
Határidő: 2009. június 22.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium pályázati kiírása a hazai könnyűzenei előadók első lemezeinek támogatására. A támogatás célja:
kiadott nagylemezzel nem rendelkező hazai zenekarok első lemezeinek részfinanszírozása. A támogatható albumok minden esetben legalább 40 perc terjedelműek, tehát nagylemez kategóriába soroltak. A támogatott albumok online és fizikai úton is terjeszthetőek. Támogatott műfajok: pop, rock, blues, jazz, elektro, metal, népzene, világzene és ezek tetszőleges fúziói.

Oktatási és Kulturális Minisztérium, 2009. május 18.


Tengertánc pályázat
Beadási határidő: 2009. június 13.

Az OKM Új tudás - műveltséget mindenkinek program keretében pályázatot hirdet a népi kultúra értékeinek megtartása, a népművészet XXI. századi továbbéltetése érdekében Tengertánc elnevezéssel. A pályázat célja: A népi kultúra értékeinek megtartása, a népművészet továbbéltetése a XXI. század embere számára. A népművészet előadói, a hagyományőrző, vagy a hagyományos népi kézművesség, illetve a honismeret területén tevékenykedő magyarországi helyi, megyei, regionális közösségek és az országos ernyőszervezeteik aktivitásának fokozása, lehetőségeik szélesítése és fejlesztése.

Oktatási és Kulturális Minisztérium, 2009. május 18.


A Sóvidék örökmozgója
Laji bá’ még egyszer megmutatta

Pénteken tartották a negyedik népzene- és néptánc-találkozót, a Maros Művészegyüttes és a Folk Dancing and Musik Egyesület szervezésében, a Maros Művészegyüttes kövesdombi székházában. A táncosokat, a vendégeket meg a népes közönséget Barabási Attila-Csaba tagozatigazgató üdvözölte. [...] A ’70-es évek elején megjelenő néptánc-reneszánszt a profi szellem váltotta fel, vélekedett 1985-ben Lőrincz Lajos. Az anyagi érdek, önmutogatás, versengő csoportosulások, a jó zenekarok és jó táncosok sztárolása következett be, a néptánctanulás és tanítás helyett.

Népújság, 2009. május 18.


Kodály Zoltán szellemi hagyatékáról a köznapokon

Kulturális életünkben szinte szokássá vált, hogy hírességeinkről, a népzenekutatás nagyjairól csak évfordulók alkalmával emlékezünk.
A legutóbbi Kodály-évforduló alkalmával, 2007-ben a Lilium Aurum pedagógiai folyóiratában, a Katedrában országos ifjúsági vetélkedőt hirdetett. Annak ellenére, hogy engem neveztek ki a vetélkedő fővédnökének, sajnos nem tudtam kellőképpen befolyásolni a vetélkedő tartalmát. A vetélkedő résztvevői az elméleti kérdésekre többnyire helyes válaszokat adtak, de amikor a népdalok éneklésére került a sor, kiderült, hogy alig akadt olyan résztvevő, aki tisztán el tudta volna énekelni a kiválasztott népdalokat.

Új Szó, 2009. május 18.


A népzene, néptánc ereje

Perenye (pg) - Szombaton rendezték meg a művelődési házban a második perenyei népzenei találkozót, amelyre számos közeli település művészeti egyesületei jöttek el. Zsúfolásig megtelt szombat délután négy órára a helyi kultúrház a környékbéli amatőr népi együttesek tagjaival. Az udvaron pörkölt főtt, mérték a bort, benn közben rázendített a házigazda Perenyei Férfi Népdalkör.

Vas Népe, 2009. május 18.


Néptáncosok fesztiválja

Ifjú néptáncosok százai mérték össze tudásukat a hétvégén. Hajdúnánáson rendezték meg az Észak-alföldi Regionális Gyermek Néptánc Fesztivált. Versengés zajlik tulajdonképpen, de kultúrák is találkoznak, a néptáncnak a kultúrája. A felnövekvő nemzedék mutatja be, miként örökíti át azokat az ismereteket, amelyet őseitől kapott. Identitás megőrzés a kulturális éltünknek a legfontosabb pontja most – hangoztatta Cs. Tóth János, a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ igazgatója.

Debrecen Televízió, 2009. május 17.


A parasztromantika már a múlté

Az igényesség, az ízlés és a szakértelem egységének kell érvényesülnie a hagyományőrzés terén. Ezt emelte ki a nemrégiben létrehozott Idegenforgalmi és Kulturális Vidéki-Falusi Érdekképviseleti Ernyőhálózat rendezvényszervező bizottságának elnöke, mint a legfontosabb működési elvet a szóban forgó területen.

Gazdasági Rádió, 2009. május 16.


Szombat esti néptánc-gála

Május 16-án, szombaton 19 órai kezdettel mutatja be a Kecskemét Táncegyüttes új műsorát az Erdei Ferenc Kulturális Központban. Az est vendége a szíriai OMAYA Táncegyüttes lesz – kiknek jóvoltából hangulatos ízelítőt kapunk az arab ország egzotikus népi kultúrájából.

Kecskeméti Lapok, 2009. május 15.


Zenei fesztivál Kolozsváron

Háromnapos zenei fesztiválnak ad otthont a Kolozsvári Állami Magyar Opera május 22-étől. Selmeczi György zeneszerző, karmester, a fesztivál szervezője az operában tartott sajtótájékoztatón elmondta: a fesztivál része az opera hosszú évek óta tartó missziós munkájának, amely a művészettörténeti hagyomány „fehér foltjainak” eltüntetését tűzte ki célul.

Krónika, 2009. május 14.


TáncFórum – jogi szervezet

A szlovákiai magyar néptáncosok szakmai képviseletét évek óta sikeresen ellátó informális szervezet 2009. május 8-án, Dunaszerdahelyen jogi szervezetté alakult. Az alapítók TáncFórum – Szlovákiai Magyar Táncosok Szakmai Egyesülete néven kezdeményezték a szervezet bejegyzését. A TáncFórum a készülő többnyelvű honlapjával információs támogatást szándékszik nyújtani a belépő együtteseknek és a felvidéki néptánc-mozgalom iránt érdeklődő valamennyi honlap-látogatónak.

Új Szó, 2009. május 14.


Visszavonul a Kalamajka

A Kalamajka együttes bejelentette visszavonulását, egészen
pontosan fogalmazva a jövőben már nem fog heti rendszerességgel
táncházat tartani. Az Aranytíz táncháza (jogelőd Molnár utca) 33 éves. A 37 éves táncházmozgalom legöregebb, folyamatosan működő táncháza a mienk. Ebből 31 évet a Kalamajka neve fémjelzett (Fábián Éva - énekes, dr. Halmos Béla - prímás, dr. Dövényi Péter - kontrás, dr. Nagymarosy András - bőgős.

Folklista, 2009. május 13.


Évadzáró Sebő Klub

A Sebő Klubbal az együttes visszatért a gyökerekhez: a táncházmozgalom egyik szülőhelye ugyanis a Bem rakpart volt. A Budavári Művelődési Házban 2008 szeptembere óta tartott klubesteken a Magyar Zeneművészeti Egyetem népzene szakos hallgatói állandó vendégmuzsikusok, emellett Sebőék az első kerületben lakó művészekkel is együttmuzsikálnak. Így érdekes formációk szoktak kialakulni, amikor például a zenekarba beáll még két tamburás, vagy épp a magyar táncház szünetében délszláv muzsika szól. Szombaton a vendégeknek Csatai László Csidu tanítja majd a táncokat, de az este folyamán hallhatók lesznek megzenésített versek is, sőt, vendégként érkezik a Grammy-díjas népdalénekes, Sebestyén Márta is.

Fidelio, 2009. május 12.


Magyar népzenei kurzus Észtországban
A napokban magyar népzenészek a duda rejtelmeibe vezetik be észt kollégáikat.

Az észt Népzenei Központ és a Tallinni Magyar Intézet évek óta tartó kiváló együttműködésének újabb megnyilvánulásaként májusban magyar népzenészek foglalkoznak fiatal észt muzsikusokkal. A Központ kérésére idén a duda lesz az a hangszer, amelynek magyar virtuózai tanítják a mesterfogásokat. Ifj. Csoóri Sándor és Bese Botond, a Magyar Dudazenekar tagjai Viljandiban, az észt népzene fővárosában találkoznak helyi követőikkel.

Kultúra.hu, 2009. május 12.


Rendhagyó énekóra a Muzsikás Együttessel

Több kolozsvári és környéki iskolában tartott rendhagyó énekórát a budapesti Muzsikás Együttes erdélyi turnéja alkalmával. A tanulók nemcsak a zenéhez, de a hangszerekhez is közel kerülhetnek, ugyanis az együttes bevonja műsorába a hallgatóságot is. A Báthory-líceumi fellépésük során Sipos Mihály, Porteleki László, Éri Péter és Hamar Dániel minden hangszert külön bemutattak, és együtt énekeltek a gyermekekkel.

Szabadság, 2009. május 12.


Utcai felvonulás keretében mutatkoztak be a táncosok
Egyre népszerűbb a Szamosújvári Néptáncfesztivál

Tizennégy év után először fogadta vendégeit szabadtéren a Téka Művelődési Alapítvány által hétvégén szervezett Szamosújvári Néptáncfesztivál. A szórakozás mindenki számára garantált volt: a nagyobbakat táncbemutató és kézműves vásár, a kisebbeket pedig kézműves foglalkozások és játszóház várta a főtéren. A szamosújvári kürtőskalácsosoknak is jócskán volt dolguk, hiszen a jelenlévők többsége az ő standjukat is nagy előszeretettel látogatta. A kétnapos rendezvény egyik legszínvonalasabb programpontjára, a 17 tánccsoport délelőtti és délutáni táncbemutatójára nemcsak a helyiek, de a környékbeli települések lakói is ellátogattak, hogy a szamosújvári, széki, dési és kolozsvári együttesek előadása mellett a magyarországi csoportok produkcióit is megtekinthessék.

Szabadság, 2009. május 11.


Ha elindult, hadd menjen…
A húszéves Csík zenekar ma este nagyszabású koncerttel ünnepel a Dürer kertben

Bár kezdetben csak a kecskemétiek ismerték őket, a Csík zenekar nótái már a kilencvenes években a táncházasok alapslágereivé váltak. Mára az egész ország ismeri őket. Ma este velük ünnepelhetünk. Úgy énekelték: „Be sok eső, be sok sár, be sok kislány megcsalt már…”, miközben azt is tudtuk, hogy „Én vagyok az, aki nem jó…”. 2000-ben Sydneyben az olimpiai játékokat kísérő kulturális programon már ők képviselték a magyar népzenét.

Magyar Nemzet, 2009. május 8.


Kritika
Lidércek és tünemények - Édeskeserű

A Magyar Állami Népi Együttes legújabb előadása Erdélybe kalauzolja a nézőket, ám a kisebbségi lét fájó vonatkozásait is feszegető produkció atmoszférájába - ahogy az az Édeskeserű címből is kiderül - életigenlés és vérbeli erdélyi virtus is vegyül. Az előadás legerősebb része kétségtelenül az egész produkciót múlt és jelen határán ringató árnyjáték - a látványért Kovács Gerzson Péter felelt -, amely ugyan helyenként következetlenül emeli be a felsorakoztatott figurákat (kerékpár, erdélyi kapu, könyöklő angyal), de gesztusával mégis segít a történéseket egy másik dimenzióba emelni.

Kultúra.hu, 2009. május 8.


Határtalan Partium
“Áttáncol a történelmen” a Nagyvárad Táncegyüttes

Határtalan Partium címmel mutatja be lagújabb műsorát Nagyvárad hivatásos néptáncegyüttese május 15-én, pénteken este 8 órától a Partiumi Keresztény Egyetem (Primariei/Teleki u. 27. sz.) dísztermében, a Varadinum rendezvénysorozat keretében. Az előadás rendező-koreográfusa Kádár Elemér. A sokféle nemzetiségű, gazdag kultúrájú Partium méltánytalanul háttérbe szorul nemcsak a népi kultúra feldolgozása, ápolása szempontjából, hanem például turisztikai célpontként is a Székelyföld, Belső-Erdély mögött kullog – vallják az előadás alkotói (Kádár Elemér mellett, koreográfusként közreműködött Brugos Sándor, a felvidéki Dobsa Tamás, valamint László Csaba) és vezetője, Miklós János.

Várad Portál, 2009. május 8.


Bajnai népviselet-kavalkád

A Kárpát-medence népviseleteit bemutató rendezvényt tartanak szombaton Bajnán. A Budapesttől 40 kilométerre fekvő településen az ország különböző pontjáról érkezett hagyományőrzők mutatják be népviseleteiket a Magyar Viselet Napján, amelynek leglátványosabb része a délután háromkor kezdődő felvonulás több száz résztvevővel.
A rendezvény díszvendége Kalotaszentmihály, az erdélyi településről hetven fős delegáció érkezett Bajnára. A falu határában rovásírásos üdvözlő táblát avatnak az esemény emlékére.

KultúrPart, 2009. május 8.


Erdőlnie kellett velük, hogy megérezze a táncukat

Kaszaverés és -fenés ritmusára is gyimesi, valamint felcsíki táncokat járnak legújabb színpadi műsorukban a Hargita népi együttes táncosai. A koreográfus-táncosok beszélnek a részletekről. E két közeli tájegységnek, a Gyimeseknek és Felcsíknak nemcsak a népzene, -viselet és -táncvilága elevenedik meg, hanem a paraszti életformával járó eszközvilága, de építkezési sajátosságai is. Az előadás másik különlegessége a műhelymunkában rejlik: hisz a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes két táncosa, Antal Zsolt és Péter László álmodta színpadra a koreográfiát, a díszletet, a teljes műsort. A Hegyen innen – hegyen túl szerda esti bemutatóját megelőzően, próbák közben kérdeztük a koreográfus-táncosokat.

Honline, 2009. május 8.


Édes-keserű jövőkép
Kelemen László: Innen már nincs hova hátrálni

Ma mutatják be a Hagyományok Háza színháztermében a Magyar Állami Népi Együttes új, Édeskeserű című műsorát. A táncköltemény zenei szerkesztője és a Hagyományok Háza főigazgatója, Kelemen László nemcsak az előadás aktualitásairól, hanem az intézményt érintő súlyos anyagi elvonások hatásairól is beszélt.

Magyar Nemzet, 2009. május 7.


A Fekete Bárány
Népművészeti tábor

Klasszikus néptánctábor a feszélyező elemek kihagyásával és azzal a nem elhanyagolható ténynek a szem előtt tartásával, hogy a néptánc nem sport, amit izomból kell csinálni, hanem elsősorban szórakozás. [...] A táborról annyit kell tudni, hogy június 29-e és július 4-e között rendezik meg a Horgos melletti Kucora tanyán. A szervezőknek – Baji Endre, Gazsó Tibor–Somi, Vijatov Péter – az a céljuk, hogy ez a tábor ne hasonlítson az egyesületek által szervezett táborokra, amelyeknek általában van egy konkrét céljuk (pl.: új koreográfia betanítása, amit év közben színpadra lehet állítani), hanem a népi kultúra megszerettetése és aktív művelése legyen az elsődleges szempont.

Magyar Szó, 2009. május 7.


Hárman Erdélyben...
Tisztelgés Farkas Ferenc, Lajtha László, Veress Sándor zeneszerzők művészete előtt

Farkas Ferenc, Lajtha László és Veress Sándor a Bartókot és Kodályt követő nemzedék kétségkívül legjelentősebb magyar zenei alkotói. Közös jellemzőjük, hogy Erdély mindhármójuk számára meghatározó inspirációs forrás. Farkas már nemzetközi hírnevet szerzett, amikor a Kolozsvári Konzervatórium zeneszerzés tanára és igazgatója is lett. Lajtha széki gyűjtése nélkül ma nem lehetne táncházmozgalom, a kolozsvári születésű Veress Sándor moldvai csángó gyűjtése pedig a magyar folklorisztika Bartók által is elismert teljesítménye.
Zeneszerzőként mindhárman európai hírnévre tettek szert. Lajthát Franciaország, Veresst Svájc is magáénak tekinti, s tanítványaik is meghatározó szereplőjévé váltak a háború után gyorsan ocsúdó magyar zenei életnek. [...] A programot a tudományos ülésszak és a három zeneszerző sokoldalú tevékenységét bemutató ünnepi hangverseny teszi teljessé.

Hagyományok Háza, 2009. május 7.


Táborszervezők figyelem!

A Néprajzi Múzeum Baráti Köre 2009 június 6-án a Néprajzi Múzeumban 10-18 óra között megrendezi a Nyári táborok börzéjét. Elsősorban a hagyományőrző, néptánc, kézműves, és honismereti táborokat várjuk. A táborok saját standjuk mellett zenés, táncos, vagy játszóházi bemutatkozást is választhatnak.

Népzene.hu, 2009. május 6.


Édeskeserű – erdélyi táncantológia a Hagyományok Házában

Édeskeserű címmel erdélyi táncantológiát mutat be a Magyar Állami Népi Együttes csütörtökön este a fővárosi Hagyományok Házában. – Az előadás címe nemcsak a Kárpát-medencei népzenei és néptánchagyományt, hanem az intézmény helyzetét is jellemzi – mondta Sebő Ferenc, a Hagyományok Háza (HH) szakmai igazgatója a keddi sajtótájékoztatón.

Szabadság, 2009. május 6.


Kolozsváron a budapesti Zenetudományi Intézet munkatársai

Április 28–29. között a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet meghívására Kolozsváron jártak a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének munkatársai, népzene- és néptánckutatói. Április 28-án, kedden Az erdélyi magyar táncművészet és tánctudomány az ezredfordulón című konferencia délutáni ülésszakán, a 20. századi magyar tánckutatás erdélyi vonatkozású eredményeiről tartottak előadásokat a Tranzit Házban.

Szabadság, 2009. május 6.


Talpalávaló Nagy-Magyarország boraival

A Csík zenekar igazán nagyszabású rendezvény keretében ünnepli meg húszéves születésnapját. A Dürer-kertben már délutántól kezdve programok várják a vendégeket, többek között a Pálinkaház, valamint a Borudvar, ami nem más lesz, mint a történelmi Nagy-Magyarország borvidékeinek fesztiválja a legfinomabb nedűkkel. Ha ezeket valaki végigkóstolja, minden bizonnyal már széles jókedvvel rophatja a táncházban, ahol vendég népzenekarok húzzák a talpalávalót, és ez még csak a kezdet!

KultúrPart, 2009. május 5.


Gyermek néptánc- és népzenei fesztivál a Nyitra utcai ÁMK-ban

Szombathely - A Nyitra Utcai Általános Művelődési Központ adott otthont a múlt szombaton nyolcadik alkalommal megrendezett Szivárvány Megyei Gyermekfesztiválnak.A kilencből négy csoport jutott tovább a következő, területi megmérettetésre.

Vas Népe, 2009. május 5.


Pukkedli és táncos csizma

Április 16-tól kezdődött s egészen a hónap végéig tart immár kilencedik alkalommal a Nemzeti Táncszínház szervezésében a Táncfórum nevet viselő programsorozat a Tánc világnapja tiszteletére. Külföldi és hazai bemutatók sorozatában van miből választani. A Táncfórum kiemelkedő eseménye Foltin Jolán koreográfus új darabja, a Tánczmester volt.

KultúrPart, 2009. május 5.


Elnémuló népdalok
Gyermekélet II.

A gyermekköltészet jelentős részét a mondókák képviselik. Kezdetben a felnőttel együtt mondókázik a kisgyerek, később a pajtásaival. Egymaga csak nagyon ritkán. A mondókák a környezet megismerését szolgálják. A falusi kisgyerek a természettel szoros kapcsolatban él. Mondókáiban jó időt vagy esőt kér, állatokat szólít meg. Hajdani ősei mágikus hitét öntudatlanul is őrzi a környező világ megszemélyesítésében, a megszólításban, ahogyan egykor a sámán végezte a megfelelő szertartást az alkalmas időjárás biztosítására, vagy ahogyan egyes természeti népek az analógiás varázslást ma is végzik. A mágikus hit szerint emberi szóval, énekkel befolyásolható a környező világ.

Magyar Szó, 2009. május 4.


Hagyománykeresőben Aradon is

A XIV. Bánsági Magyar Napok Hagyománykeresőbencímű folklór-gálaműsorát (illetve annak egy részét) Aradra is elhozták a szervezők a múlt szerdán. Amellett, hogy a „száztagú Bokréta” teljes létszámban kimozdult Temes megyéből, arra is kiváló alkalom volt az előadás, hogy megmutassák az aradi közönségnek, hol is tart a bánsági néptáncmozgalom, és hogy kellő kitartással, gondozással (igaz, olykor anyagi áldozattal) szárba szökkenhet az Aradon még csak csírájában lévő néptáncoktatás.

Nyugati Jelen, 2009. május 4.


Magyar néptánccsoportok évadzáró turnéja
„Rengeteg táncanyag van még”

Az elmúlt hét végén került sor a Szeged Néptáncegyüttes szakmai irányításával tevékenykedő Temes megyei magyar néptánccsoportok évadzáró turnéjára. A temesvári Eszterlánc Kulturális Egyesület támogatásával működő Eszterlánc, Bóbita és Búzavirág Néptánccsoport, a végvári Csűrdöngölő és Szederinda Néptánccsoport, a lugosi Gyöngyvirág Néptánccsoport, valamint a zsombolyai néptáncsoport szombaton Végváron és Lugoson, vasárnap délután Zsombolyán léptek a szép számú közönség elé, az élő zenét a szegedi Karórágó zenekar biztosította.

Nyugati Jelen, 2009. május 4.


Amíg bennünk zeng a lélek
Bemutatót tartott a Pöndöly

Abszolút teltház volt a színházban április 18-án, mikor a hálás közönséget színvonalas változatos összeállítással megszerkesztett éves bemutatóval ajándékozták meg az Aprók, a Kispöndöly utánpótlás csoport, a Kispipitér (az EFAMI néptánc tagozatának előképzősei), a Pöndöly Néptáncegyüttes, az őket remekül kísérő, önállóan is élményt adó Zúgató zenekar, valamint a szintén közreműködő, már szép elismeréseket magáénak tudható Hétpendely zenekar.

Komlói Újság, 2009. május 3.


Pista bácsi, a híres dudás

Édes-fájó, selyemlágy, viharosan-víg dallamok, melyek hallatán összeszorul az ember szíve és vígad is egyszerre. Csak a dudaszó képes így hangzani.

A duda és a pásztor lelke csodákra képes.

Népzene.hu, 2009. május 1.