Folkrádió

Hírarchívum

Hogyan került a népzene Budapestre?

Erdély, táncház, csodaszép dallamok, a közösség és a zene kapcsolata – Éri Péter, a Muzsikás együttes zenésze mesél. A Muzsikás együttes tagjai között ő az, akinek nincs civil foglalkozása, ő „csak” muzsikus – brácsás, kontrás, furulyás, mandolinos, és természetesen énekes. Ezek mellett kitűnő táncos is. A többiek közül Sipos Mihály matematikus, Hamar Dániel pedig kutató geofizikus. Éri Péter néprajz szakon végzett, de élete már gyerekkorától a népzenével forrt össze.

Ötvenentúl.hu, 2010. február 27.


Hogyan került a népzene Budapestre?
Interjú Éri Péterrel

Erdély, táncház, csodaszép dallamok, a közösség és a zene kapcsolata – Éri Péter, a Muzsikás együttes zenésze mesél. A Muzsikás együttes tagjai között ő az, akinek nincs civil foglalkozása, ő „csak” muzsikus – brácsás, kontrás, furulyás, mandolinos, és természetesen énekes. Ezek mellett kitűnő táncos is. A többiek közül Sipos Mihály matematikus, Hamar Dániel pedig kutató geofizikus. Éri Péter néprajz szakon végzett, de élete már gyerekkorától a népzenével forrt össze.

Ötvenentúl.hu, 2010. február 27.


Aki dudás akar lenni…
A hangszer legjobbjai találkoznak holnap este a Fonó Budai Zeneházban

Ősi hangszer a duda. A dudások legendás alakok voltak még valaha: a históriák szerint boszorkányokkal viaskodtak, vitézkedtek, de cimboráltak még az ördöggel is. A duda bár alapvetően szólóhangszer, jól megférnek többen is egy csárdában. Ezt bizonyítja a húszéves múltra visszatekintő, tizenhárom tagot számláló Magyar Dudazenekar is.

Magyar Nemzet, 2010. február 26.


XXV. Szólj síp, szólj!
Jelentkezési határidő: 2008. március 12.

A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének népzenei szakosztálya és az Újvidéki Rádió huszonötödik alkalommal hirdeti meg az általános iskolások népzenei vetélkedőjét. A jelentkezők különböző kategóriákban és korcsoportokban versenyezhetnek. Három-öt perces műsorral léphetnek föl, a csoportok létszáma nem haladhatja meg a tizenötöt. A táncházi zenekarok mintájára alakult együtteseknél az átlagéletkor számít. Egy versenyző szóló kategóriában csak egyszer szerepelhet.

eMotívum, 2010. február 26.


A legjobbak között
A topolyai Cirkalom az Operettszínházban

Magyarország legjobb néptáncegyüttesei között fellépett a topolyai Cirkalom is a Néptáncantológia 2009-en. Az idén is érdekesek és színvonalasak voltak a koreográfiák, de kevesebb volt a néző. A topolyaiak most is hozták a formájukat.

Magyar Szó, 2010. február 26.


Nyitott tér: tánc az Ümmögővel a támogatókért

Minden évben gondol a Nyitott Tér Kulturális Egyesület azokra, akik valamilyen módon segítségükre vannak céljaik elérésében. Idén is műsoros estet adtak a támogatóknak. Bár eredetileg novemberben hívta volna meg a Nyitott Tér Kulturális Egyesület az Ümmögő Együttessel karöltve a pártoló tagokat, a civil szervezetet bármilyen módon támogatókat, a számukra rendezett műsoros est átcsúszott az idei évre. Szombaton aztán megtelt a művelődési ház nagyterme.

Vas Népe, 2010. február 24.


Berecz család az Aranytízben

Berecz András február 24-én a két fiával együtt lép színpadra az Aranytízben. Havi rendszerességgel találkozhat az Aranytíz kultúrház közönsége Berecz András előadóművésszel. Hol önálló műsoraival, hol meghívott vendégelőadókkal szórakoztatja a közönséget. A február 24-i program egyebek között azért különleges, mert az énekes mesemondó ezúttal gyerekeivel áll színpadra. Berecz István furulyán, míg Berecz Mihály gardonon és zongorán közreműködik.

Kultúra.hu, 2010. február 24.


Budapesten járt a Cirkalom

A Néptáncantológia fináléja: előtérben a Cirkalom táncosai
A topolyai Cirkalom néptáncegyüttes nevét nemcsak Vajdaságban ismerik, hanem az anyaországban is számon tartják. Az idén hatodszor szerepeltek a Néptáncantológián, aminek ez alkalommal a budapesti Operettszínház adott otthont. A szervezők 64 néptáncegyüttesből választották ki a 11 legjobbat, akik végül a műsoron is felléphettek.

Magyar Szó, 2010. február 23.


Legyen még több magyar világörökség!

A magyarországi hagyományőrzés egyik legkiemelkedőbb, nemzetközileg is elismert modellje az 1970-es években kialakult táncház-módszer, amely a szellemi kulturális örökség megőrzésének olyan integrált, közösségorientált művelődési mozgalma, mely az élet minden területét átfogóan, tudományos alapokon teszi gazdagabbá a hagyományoktól elszakadt XXI. századi ember életét. A szakmai koordinálásért felelős intézmény (jelen esetben a Szabadtéri Néprajzi Múzeum), a témában érintett szakintézmények és civil szervezetek együttműködésével (Hagyományok Háza, Táncház Egyesület, Muharay Elemér Népművészeti Szövetség, Népművészeti Egyesületek Szövetsége, MTA Zenetudományi Intézet, Martin György Néptáncszövetség, Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület és mások) az UNESCO felé felterjesztést készít a táncház-módszer nemzetközi elismerésére és népszerűsítésére.

KultúrPart, 2010. február 22.


Népi örökségünk

Népi hangszerekből nyílt kiállítás Húzzad, édes muzsikásom címmel a Tímárházban. A tárlat zenei örökségünk legjelentősebb darabjait mutatja be, olyan hangszereket, amelyeket ma sem nélkülözhetnek a népzenészek. Felbecsülhetetlen eszmei értékű kerepelők, citerák és hegedűk sorakoznak a kiállításon, melynek különlegességét Bencze Lászlóné dr. Mező Judit népzenekutató szerint az adja, hogy a vonós hangszerek egy része jelenleg is használatban van.

Debrecen Online, 2010. február 22.


HungaroConnections 2010/I

Az immár kilencedik alkalommal kiírt HungaroConnections program az Előadóművészi Jogvédő Iroda és a PANKKK közös kezdeményezése. A pályázat elsődleges célja, hogy a hazai és külföldi zenekarok közös koncertjeinek támogatásával elősegítse egymás zenei színterének megismerését.

PANKKK, 2010. február 22.


Várják a jelentkezőket az Erdélyi Néptánc Antológiára

Április 1-ig lehet jelentkezni a IV. Erdélyi Néptánc Antológiára. A Romániai Magyar Néptánc Egyesület 2010. október 1-én és 2-án szervezi meg a IV. Erdélyi Néptánc Antológiát. A rendezvényre Kolozsváron kerül sor. Azok az együttesek, amelyek tagjai a Romániai Magyar Néptánc Egyesületnek számíthatnak utazási támogatásra, amennyiben esedékes tagsági díjukkal napirenden vannak. Az utazási támogatás mértéke egyelőre nem ismeretes, a leadott pályázatok elbírálásától függ. A rendezvényre maximálisan 10 együttest fogadnak a szervezők, a beküldött kép- és zeneanyagot szakértőkből összeállított zsűri értékeli.

Paprika Rádió, 2010. február 21.


Etnoklub – Új műsor a Dunán

A Kívánságkosár és az Élő népzene fúziójaként létrejövő Etnoklub a népzene legváltozatosabb megjelenési formáinak közvetítését tűzte ki célul. Hagyományápolásra, „karbantartásra és egyfajta titokfejtésre vállalkoztunk! – nyilatkozta Katona Erika, az Etnoklub műsorvezetője, akihez különösen közel áll a népi kultúra.

Erdély ma, 2010. február 19.


Próba után, fellépés előtt
Néptánckincsünk ápolói

A topolyai Cirkalom néptánccsoport a hétvégén a Budapesti Operettszínházban a Néptáncantológia 2009 záró műsorszámát adja elő. Feszített tempóban zajlanak a próbák a Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ nagytermében, mint ahogyan a csoport művészeti vezetői, Kisimre Árpád és Savelin László mondják, náluk már megkezdődött a tavaszi zsongás.

Magyar Szó, 2010. február 19.


Pályázati felhívás
Népművészet Ifjú Mestere cím elnyerésére

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium ösztönözni kívánja a fiatalok népművészeti előadói, tudományos és alkotótevékenységét; a magyar nemzeti és a magyarországi nemzetiségi hagyományok ápolását, továbbéltetését. Ezen szándéka kifejezéseként az érintett szakmai szervezetekkel és állami intézményekkel egyetértésben minden évben pályázatot ír ki a „Népművészet Ifjú Mestere cím elnyerésére.

Hagyományok Háza, 2010. február 18.


Hajnalig a pajtában

Magyarország folkéletének meghatározó szereplői tiszteletére kerül megrendezésre az ’Új régi hang’ gála a Fonóban. Zene-tánc február 20-án, hajnalig! 1989 és 2001 között (Szomjas György filmrendező, Halmos Béla, zenész népzenekutató és Rosta Katalin szerkesztő, producer) 12 dokumentumfilmet készített azokkal a népi zenészekkel és énekesekkel (Fodor „Neti” Sándor, Gergely András, Jánó Anna, Karsai Zsigmond, Maneszes Márton, Pál István, Szántó Ferenc, a Szászcsávási Banda, Zerkula János), akik kiemelkedő tehetségük legjavát adva meghatározó módon segítették a magyar népzene- és néptánc-kutatást, valamint a táncházmozgalmat is.

KultúrPart, 2010. február 17.


„Hegyet hágék, lőtöt lépék” – Csángómagyarok Budapesten

Egyedülálló műsorok várták az érdeklődőket február 6-án a Petőfi Csarnokban, ahol a díszvendég, Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató munkásságára alapozva rendezték meg a XIV. Csángó Bált. A mostani rendezvényen Klézséből, Lészpedről, Bogdánfalvából, Nádasfaluból, Somoskából, Pusztinából, Setétpatakáról, Gyimesbükkről és Gyimesfelsőlokról léptek színpadra hagyományőrzőcsoportok.

National Geographic Magyarország, 2010. február 16.


Felhívás támogató nyilatkozat megtételére
A táncház-módszer felterjesztése az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára
Beküldési határidő: 2010. február 26.

Tisztelettel kérjük Önt, hogy az alább letölthető Nyilatkozat kitöltésével és beküldésével hagyja jóvá és támogassa abbéli törekvéseinket, hogy a táncház mint módszer felterjesztésre kerüljön az UNESCO-hoz a szellemi kulturális örökség egyezmény céljait legjobban szolgáló gyakorlatok közé.

Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár, 2010. február 16.


Csíkszentkirály Magyar Autonóm Tartomány eltemette a farsangot

Február 13-án, szombaton a Hargita Megyei Kulturális Központ és a helyi önkormányzat szervezésében Csíkszentkirályon gyülekeztek – immár tizennyolcadik alkalommal – Hargita megye farsangbúcsúztató csoportjai.

Székelyhon.ro, 2010. február 15.


Farsangtemetés a Maros megyei Harasztkeréken

Jajveszékelés, dobpergés és ostorcsattogás verte fel pénteken délután Harasztkerék csendjét. Igen furcsa és tarka menet vonult végig az utcán. A vidám siratók között volt menyasszony, rabló, krampusz, cigánylány, kínai kisasszony, vadász és kisdobos, fekete ruhás maffiózó, huszár és pap. Mind Ilyést kísérték, aki 100 év múltán feltámadt, hogy a telet búcsúztatva eltemessék.

Népújság, 2010. február 15.


Mire készül most Kecskésné Herczegh Kata néptáncpedagógus?

A kisújszállási magyar kultúra napi ünnepségen Nagykunsági krónika címmel kisúji, karcagi, túrkevei táncokat adtak elő nagy sikerrel a Nagykun Néptáncegyüttes tagjai. A táncokat Kecskésné Herczegh Kata néptáncpedagógus gyűjtötte össze, aki tizenöt éve tanítja Kisújszálláson a néptáncot az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény keretein belül. A Nagykun Néptáncegyüttessel, mely idén lesz hatéves, ősszel nagykunsági, jászsági és Tápió-menti táncokkal minősítőre készülnek.

Szoljon, 2010. február 15.


A néphagyomány ápolása képekben

A Székelyföld több településén is bemutatják Ádám Gyula csíkszeredai etnofotós által az Ezer Székely Leány Napja rendezvényen készített képeiből válogatott tárlatát. Immár hagyományosan július első szombatján szervezik meg Csíksomlyón az Ezer Székely Leány Napja rendezvényt.

Krónika, 2010. február 12.


Zsére népművészete a Polgárok Házában

Tavaly ősszel indult el a Polgárok Háza rendezvénysorozata, amelynek célja, hogy ízelítőt adjon a Kárpát-medence népművészetéből. Ma, a sorozat negyedik estjén, Zsére népművészetével ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A Zsére népművészete című kiállítást este hat órakor nyitják meg, majd fél hétkor a zsérei Zsibrice Hagyományőrző Csoport a díszteremben bemutatja a Zoboraljai lakodalmast. Muzsikál a Zsibrice Zenekar.

Magyar Hírlap, 2010. február 12.


Tarolt a mezőségi

A Magyarpalatkai Banda is díjat kapott szerdán este Budapesten, az év legfontosabb magyar zenei seregszemléjén, a 18. Fonogram – Magyar Zenei Díjátadó gálán. Magyarpalatkai Banda – Palatkaiak a Fonóban és a Tükrös zenekar A mi Mezőségünk című albuma együttesen érdemelte ki az év magyar autentikus népzenei albuma díját.

Új Magyar Szó, 2010. február 11.


„Nem maradunk mindig a földben”
Az óbecsei Kiscimbora sikere a budapesti Ifjúsági Néptáncantológián

Az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör Kiscimbora gyermekegyüttese a 2009. évben kiváló eredményeket ért el, több hazai és magyarországi fesztiválon, megmérettetésen vett részt, díjakat, elismeréseket szerzett. Az együttes 2004-ben alakult a kultúrkör gyermek-néptánccsoportjaként. Tagjai általános és középiskolás diákok, akik nem csupán a szórakozás örömét látják a hagyományápolásban, hanem szívügyüknek tekintik a magyar népművészet, zene és tánckultúra megőrzését.

Magyar Szó, 2010. február 11.


Vérrel festett maszkban üldözik a telet
Hogyan alakult a busójárás hagyománya?

A több mint kétszáz éves hagyomány az idők során sokat változott, ám mégis ugyanaz maradt. Az MNO annak járt utána, hogy a híres népszokás hogyan nyerte el mai alakját, hogyan lett Magyarország és a világ szellemi-kulturális örökségének egyik legbecsesebb darabja.

Magyar Nemzet Online, 2010. február 11.


Farsangi táncház és Elvis-koncert zeneakadémisták előadásában

A Zeneakadémia hallgatói a héten két rendkívüli estére is várják a szórakozni vágyókat: csütörtökön Farsangi táncházba, szombaton pedig Elvis-koncertre invitálják a közönséget az Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtérbe. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (LFZE) csütörtöki Farsangi táncházán bemutatkoznak a Zeneakadémia népzene szakos hallgatói és a Magyar Táncművészeti Főiskola Néptánc tagozatának növendékei. Az esemény vendégei az előadás után táncoktatáson vehetnek részt, és ott szerzett tudásukat a fél 10-kor kezdődő táncházban már be is mutathatják egymásnak.

Kultúra.hu, 2010. február 10.


Halmos Béla és a Békés Banda örömzenél

A Gyulai Várszínházban február 11-én, csütörtökön egy igazi népzenei csemegét kínálnak a műfaj kedvelőinek. A magyar táncházi népzene csúcsa az, amikor a zenészek többen összeállva, kedvtelésből örömzenélnek. Aki részese volt már ilyennek, most is eljön, aki nem, most megkedvelheti a műfajt. Ezen az estén a gyulai zenészekre épülő, kiváló Békés Banda Zenei Műhely lép fel, amelyben mesterek és a tanítványok is játszanak majd együtt. Az est budapesti vendégművésze a gyulai kötődésű Halmos Béla lesz, aki mestere volt a Békés Banda számos zenészének, mint a magyar táncházi zenei mozgalom egyik elindítója.

Békés Megyei Hírlap, 2010. február 10.


Ötvenötödik jubileumát ünnepli a Mecsek Táncegyüttes a Pécsi Tavaszi Fesztiválon

A pécsi Európa Kulturális Fővárosa - évben ünnepli megalakulásának 55. jubileumát a Mecsek Táncegyüttes, melynek jelenlegi és egykori tagjai márciusi előadásaikon idézik fel az elmúlt évek és a korábbi évtizedek sikereit. A színházi estek próbái – hat néptáncos-generáció részvételével – már javában zajlanak.

Zene.hu, 2010. február 9.


A csángó időcsapda
Bál. A legrégebbi kódexek korának nyelve is megszólalt a Petőfi Csarnokban

Nem első bálozókként érkeztünk a szombaton tizennegyedik alkalommal megrendezett csángó bálra a Petőfi Csarnokba, ahol moldvai és gyimesi csángó magyar hagyományőrző, valamint profi és amatőr együttesek léptek színpadra. Szerény asszonyok, a kódexek korára emlékeztető magyar nyelv, egymásba kapaszkodó emberek, hajnalig tartó mulatság. Szerencsére egyre többen tudnak a pesti csángó bálról, a Moldvában és Gyimesben élő magyarokról.

Magyar Hírlap, 2010. február 8.


Csángó-sztori: csoda történt Nagyberényben

Szűnni nem akaró vastaps köszöntötte szombat este a 90. életévébe lépett Erdélyi Zsuzsanna néprajztudóst a XIV. Csángó Bálon. A hagyományőrző csángó magyarok műsorát hajnalig tartó táncház és népdaltanulás követte.

Heti Válasz, 2010. február 8.


Újra Csángó bál volt Budapesten

Tizennegyedik alkalommal rendezték meg a Csángó bált Budapesten. A hajnalig tartó programot táncház, énektanítás és kiállítások tették még színesebbé.

Duna TV, 2010. február 7.


Csángó bál idén is a moldvai magyarságért

A moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető társadalmi és gazdasági folyamatokra szeretnék felhívni a figyelmet a szombati Csángó bálon, amelynek díszvendége Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató lesz.

Kultúra.hu, 2010. február 6.


Ötszáz busó várja a látogatókat Mohácson

A hagyományos csütörtöki kisfarsanggal kezdődik és farsangfarkáig, azaz húshagyó keddig tart az idei mohácsi busójárás, amelyen több mint ötszáz busó jelmezes fogadja majd a látogatókat. [...] Szombat délelőtt betekintést nyerhetnek az érdeklődök a Vidák busó csoport készülődésébe és a kiszebáb készítésébe; 14 órától kezdetét veszi a IV. Országos Népzenei Tehetségkutató verseny, majd nemzetközi farsangi dudástalálkozót tartanak horvátországi, macedóniai, montenegrói muzsikosok és kiváló hazai dudások közreműködésével.

Metropol.hu, 2010. február 6.


XII. Hagyományaink Ünnepe
2010. február 27. 18:00, Művelődési Ház, Zenta

Annak a gondolatnak a jegyében, hogy nemzetünket is csak akkor szerethetjük igazán, ha múltját is jól ismerjük, ennek a tudásnak pedig szerves és fontos része a néphagyomány, a Zentai Önkormányzat és a zentai Thurzó Lajos Közművelődési Központ szombaton, 2010. február 27-én 18.30 órai kezdettel a zentai Művelődési Házban Hagyományaink Ünnepe elnevezéssel megszervezi községünk hagyományőrző és hagyományápoló csoportjainak, szólistáinak és közösségeinek tizenkettedik bemutatkozó estjét és az azt követő szakmai beszélgetést.

Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, 2010. február 5.


A legjobbak között a szolnoki táncosok

Megtisztelő felkérésben részesültek a szolnoki Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Konstantin Alapfokú Művészetoktatási Intézmény táncosai. Január 31-én, vasárnap rendezték meg ugyanis Budapesten, az Operett Színházban a már hagyományosnak számító Gyermektánc Antológiát. Ezen a rangos bemutatón azok az együttesek és szólisták vehettek részt, akik 2009-ben a néptánc országos szakmai versenyein a legjobbak, azaz díjazottak voltak.

Szoljon, 2010. február 4.


Dobszay 75

Február 2-án töltötte be 75. életévét Dobszay László, a ’80-as évek végén újraindult zeneakadémiai egyházzenészképzés vezéralakja, az LFZE Doktori Iskolájának alapítója. [...] 1966-tól a Zeneakadémia megbízott oktatója, továbbá Kodály és Rajeczky Benjamin meghívására bekapcsolódott az MTA Népzenekutató Csoportjának munkájába (amely 1974-ben az újjáalakított Zenetudományi Intézet részévé vált). Észak-Kelet Magyarországon és Erdélyben népzenegyűjtéseket végzett, a népdalok rendszerezésével foglalkozott. 1975-ben védte meg a magyar népzene sirató-jellegű stílusáról írott kandidátusi értekezését. 1976-tól vezette a Régi Zenetörténet, majd a Népzene osztályt.

Fidelio, 2010. február 4.


A Hagyományok Háza pályázatot hirdet katalogizáló munkakör betöltésére

A munkakörbe tartozó lényeges feladatok felsorolása:
Folklór-, elsősorban népzenei és néptáncfelvételek beazonosítása, tartalmi részekre (gyűjtés, ciklus, tétel, dallam, táncfolyamat, folklórszöveg stb.) bontása, és azok adatainak bevitele komplex adatbázis- és médiakezelő rendszerbe. Elvárások: A magyar néprajzi táji beosztás, népzenei és néptánc dialektusok és típusok ismerete, népzenei és néptáncos szakmai ismeret. Előnyök: Felsőfokú néprajzi, népzenei vagy néptáncos végzettség, archívumi gyakorlat. A pályázat benyújtásának határideje: 2010. február 10.

Hagyományok Háza, 2010. február 4.


Mulatásos néphagyomány
Felelevenítik a farsangi szokásokat az erdélyi néptáncosok

Az álarcosbálok, mulatságok időszaka a farsang. Többek között a kolozsvári Heltai Gáspár Alapítvány és a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes is kihasználja ezt az időszakot és a népszokásokból, hagyományokból, táncörökségből merítve szerveznek táncházakat, rendeznek előadásokat.

Új Magyar Szó, 2010. február 4.


A kultúra őrzéséért
Nem csak a táncházak törzsközönségét várják az idei csángó bálra a szervezők

Nyáron szabadegyetem a Kárpátalján, Felsőszinevéren és a Székelyföldön, Tusnádfürdőn, év közben határon túli magyarságról szóló konferenciák sora, kisebbségkutatási folyóirat negyedévente. A báli szezonban pedig csángó bál. A Pro Minoritate Alapítvány rendezvények tömegével segít húsz éve, hogy a Kárpát-medence más-más szegletében élő magyarok megismerhessék egymás sorsát, a közös kultúrán belüli sajátosságokat. A szombati csángó bálról beszélgettünk az alapítvány kuratóriumának elnökével, Tárnok Máriával.

Magyar Hírlap, 2010. február 3.


Bartók Béla emlékére nyílt állandó kiállítás Törökországban

A kiállítás Bartók Béla emlékét azon a helyen idézi fel, ahol 1936-ban az ő útmutatásával indult meg a török népdalgyűjtés. A bemutatót a török és magyar kulturális miniszter nyitotta meg. Bartók Béla mint zenetudós és folklorista áll az állandó tárlat középpontjában, akinek érdeme, hogy megteremtette a tudományos igényű zenefolklorisztikát, az összehasonlító népzenetudományt.

Népszava, 2010. február 2.


Szombaton Csángó Bál

A Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Egyesület 2010. február 6-án (szombaton) tizennegyedik alkalommal rendezi meg a „Csángó Bált” a budapesti Petőfi Csarnokban. A XIV. Csángó Bál fővédnöke Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke. A bál díszvendége Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató. Nyitóbeszédet mond: Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke.

gondola.hu, 2010. február 2.


IV. Szederinda Nemzetközi Gyermek és Ifjúsági Néptánc Találkozó
Jelentkezési határidő: április 30.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatásával az egri Szederinda Alapítvány 2010-ben is megrendezi a IV. Szederinda Nemzetközi Gyermek és Ifjúsági Néptánc Találkozót az országban és határainkon túl működő gyermek és ifjúsági néptáncegyüttesek számára.

2010. február 2.


Lőrinc Cselesztin csángó rádiója

Klézsétől egy jó hajításnyira van Csíkfalu, gyalogszerrel is megközelíthetjük Somoskán keresztül, a hegyen át. A csíkfalusi Lőrinc Cselesztin létrehozta és működteti az első online csángó rádiót. Nincs ebben semmi különös, mondhatnánk, hiszen a XXI. században mindez természetes, technikailag mindenütt kivitelezhető, de ha a csángók viharos történelmére gondolunk, akkor szenzációnak is nevezhető.

Polgári Élet Online, 2010. február 1.