Folkrádió

Menyasszonybúcsúztató

gyűjtés

előadó:
Füzéri hagyományőrző asszonyok
előadásmód:
ének
műfaj:
menyasszonybúcsúztató
etnikum:
magyar
település:
Füzér
vármegye:
Abaúj-Torna
tájegység:
Hegyköz
nagytáj:
Felföld
felvétel helye:
Sárospatak
felvétel időpontja:
2007. március
szerkesztő:
Kálmán Péter
kiadó:
A Művelődés Háza (Sárospatak)
kiadás éve:
2007
gyártási szám:
SPMH002

Szöveg

Gyöngykoszorú, megfosztottál mindentől,
Megfosztottál szép leány életemtől.
Már én többet nem megyek a fonóba,
Lányok közé nem állok be a sorba.

***

Udvarom, udvarom, szép kerek udvarom,
Nem sepri már többé az én gyenge karom.

Sepertem eleget, seperje már más is,
Öleltem a babám, fogom ezután is.

Amerre én járok, még a fák is sírnak,
Gyönge ágairól a levelek hullnak.

Hulljatok levelek, rejtsetek el engem,
Mert az édesapám sírva keres engem.

Sárga madár a víz felett, édesanyám Isten veled,
Tudom, nagyon fáj a szíved, de azért csak Isten véled.

Isten veled testvér, jó utat kívánok,
Az Isten áldása szálljon tireátok.

Istenem, országom, régi szabadságom,
Jaj, de hamar elmúlt az én leányságom!

Amíg leány voltam, szabad madár voltam,
De már asszony leszek, halálig rab leszek.

A veres folyóka felfutott a fára,
Üresen marad már a Baloghék háza.

Album: Hegyközi lakodalmas

Egyre szaporodik hazánkban azon népzenei hanghordozók száma, amelyek – eredeti népzenei felvételekkel vagy feldolgozásokkal – egy-egy terület zenei emlékeit teszik közkinccsé. Sárospatakon a Művelődés Háza 2005-ben már adott ki egy ilyen lemezt, Tisza szélén lakom címmel, bodrogközi népzenei feldolgozásokkal. A Szeredás zenekar közreműködött ezen a lemezen, de ők önállóan is megjelentek hajdúsági feldolgozásokkal a saját kiadású, Cuháré című lemezükön.

A Szeredás zenekar és a hegyközi hagyományőrzők lemeze a Művelődés Háza és a zenekar együttműködésében készült el, 2007. első negyedévében. A zemplén-abaúji Hegyköz egy olyan területe hazánknak, ahol bár jelentős énekes – igaz nagyon kevés hangszeres – gyűjtés készült, tánchagyománya és népzenei hagyományai nincsenek a köztudatban. Érdekes viszont, hogy sokáig őrizték – számos településen őrzik ma is – dalaikat, szokásaikat az ott élő emberek. Első lépésként addigi ismereteiket az intézmény munkatársai és a zenekar tagjai a publikált felvételek és kották összegyűjtésével próbálták bővíteni. Ezt követően indult el Kálmán Péter zenekarvezető és e sorok írója kutatásokat végezni több hegyközi településen. Mikóházán, Pálházán, Füzéren, Pusztafaluban énekes gyűjtéseket végeztünk, s örömmel tapasztaltuk, hogy milyen élő a népdalkincs, milyen kedvvel énekelnek az itt élő asszonyok és férfi ak, s mennyire örülnek annak, hogy van, akit még ezek a régi dalok érdekelnek. A lemez eredetileg tervezett anyagát ennek a kutatásnak a tapasztalatai alapján bővítettük ki úgy, hogy a mikóházi asszonyok és férfi ak, valamint a pusztafalusi és füzéri asszonyok énekeit nem feldolgozva, hanem az eredeti énekesekkel vettük lemezre. Ezek az énekes blokkok főleg a lakodalmi és a lakodalomhoz is kapcsolódó karikázó hagyományok anyagából álltak össze. Bár e területen jelentős a szlovák és ruszin eredetű lakosság, s az ő kultúrájuk is nyomon követhető, e lemezen a magyar népzenei anyagot dolgoztuk fel. A hegyközi nemzetiségek népzenéjének feldolgozása egy újabb lépés lehet a későbbiekben ahhoz, hogy teljesebb képet kapjunk az itteni hagyományos kultúráról. A kutatás folyamán több vőfélyt is felkerestünk, akikkel a lakodalom menetének pontos feltérképezését és a régi vőfélyszövegek válogatását végeztük. Az énekes hagyományhoz kapcsolódóan itt is azt tartottuk értékesebbnek, ha feldolgozás helyett a vőfélyekkel vesszük fel a szövegeket. Az egykori lakodalmi dramatikus szokás, a tréfás verbuválás néhány verse is olyan pusztafalusi férfi szájából hangzik el, aki elődeitől tanulta, s régebben számos alkalommal mondta azt, hagyományőrző műsorokon.

A hangszeres anyagok feldolgozását a Szeredás zenekar tagjai – Kálmán Péter prímás, Rőmer Judit brácsás, Csurgó Dezső cimbalmos és Erményi Tamás bőgős – végezték el. Sajnos nincsenek már olyan zenekarok, akiket még megszólaltathattunk volna, de néhány blokkban az együttes tagjai mellett közreműködnek olyan cigányzenészek is – brácsán Mundér Gusztáv, bőgőn Horváth Aladár, cimbalmon Pochlotka Andor –, akik számos bált, lakodalmat muzsikáltak régebben a hegyközi településeken. A verbunk, lassú- és friss csárdás mellett Kálmán Péter összeállított egy lakodalmi vonulós ugrós blokkot is. A feldolgozott népdalkincsben számos jó ugrós dallamot lehetett találni, s e zenei jelenség egykori létére is utalnak töredékes adatok. A zenekari összeállítások a hangszeres gyűjtések, valamint az énekes anyag feldolgozása alapján készültek el. Munkánk során feltérképeztük azt, hogy kik muzsikáltak a XX. században e területen, milyen zenészcsaládokban öröklődött tovább a hegyközi muzsika. Ezeknek a kutatásoknak az eredményeit is igyekszünk majd közzé tenni, talán éppen e hasábokon, hiszen fontosnak tarjuk ezen kiváló zenészek emlékét megőrizni, akkor is, ha hangfelvételeket velük a kutatók nem készítettek.

A lemezen, az említetteken kívül közreműködik hegedűn Dezsőházi
Tamás, énekel Kulcsár Annamária, Varga Eszter, Sajószegi Gábor, Darmos István és a zenekar vezetője, Kálmán Péter. A lemez a Nemzeti Kulturális Alap és több települési önkormányzat, valamint magánszemély támogatásával valósult meg.

Készítettük az egykoron élt, híres hegyközi zenészek és nótafák emlékére, a hagyományok jelenlegi őrzőinek tiszteletére, s ajánljuk
az alábbi elköszönő vőfélyvers záró soraival minden magyar embernek:
„Szép magyar hazánkról emlékezzünk végre, Szálljon béke, áldás a jó magyar népre, Szívemből kívánom!”

Darmos István
___________________________

A lemezen hallható dalok eredeti gyűjtésekből származnak.
Ezúton is köszönjük az adatközlők és a gyűjtők áldozatos és önzetlen munkáját.

A hangfelvétel Sárospatakon készült 2007. március havában.

Hangmérnök: Kiss Sándor
Zenei szerkesztő és rendező: Kálmán Péter Cucás
Producer: Darmos István, Pete László

Kapcsolódó oldalak