Folkrádió

Hej búra, búra…

előadó:
inaktelki asszonyok
előadásmód:
ének
etnikum:
magyar
település:
Inaktelke
vármegye:
Kolozs
tájegység:
Kalotaszeg
nagytáj:
Erdély
gyűjtő:
Demény Piroska
szerkesztő:
Demény Piroska
kiadó:
Electrecord
gyártási szám:
EPE 01799

Album: Jocuri din Călata-Inuc [Inaktelki táncok]

Idézet a lemezborítóról:

A lemezen megszólaló kalotaszegi magyar népzene egy hagyományőrző tájegység zenefolklórjáról tájékoztat. Kalotaszeg néprajzi táj Kolozs megyében, Kolozsvártól nyugatra fekszik, melyet délen a Gyalui havasok északi vonulata, nyugaton a Bihari-hegység, ÉK oldalát a Meszes hegylánc keleti nyúlványa koszorúz. Vásáros központja Hunyad. Néprajzilag három különálló részre tagolódik: a havasok lábánál fekvő Felszegre, az Almás patak környéki Alszegre, valamint a Nádas mentére, melynek névadója a tájrészen áthaladó Szamosba ömlő Nádas patak. Ez utóbbit zsúfolt díszítésű népművészete kapcsán cifra Kalotának is nevezik.

Kalotaszeg a romániai magyar népművészet szempontjából egyik legismertebb tájegységünk. Népi varrottas, szőttes, fafaragó-festő művészete napjainkban is virágzik. Nyelvjárása, népköltészete, népzenéje sajátos színeivel, fordulataival gazdagítja a népi kultúrát. A kalotaszegi néphagyomány fő jellemzője az újstílusú népdalok számbeli túlsúlya. Az új stílus virágzásával a dallamkincs régies díszítése megkopott. A tájegység kisebb részekre tagoltsága nem bontja meg e hagyomány egységét, csupán árnyalatnyi különbséget jelent. Zenefolklór szempontjából a lemezen megszólaló inaktelki (nádas menti) népzene tehát sajátos helyi változataival a kalotaszegi, s ezzel együtt az erdélyi magyar népzenekincs része.

A lemez 1. oldal­n hangszeres tánczene szólal meg. A kalotaszegi táncciklus hagyományos táncai a legényes, figurás vagy pontozó, s a lassú és gyors csárdás, szapora vagy topogós. A kalotaszegi táncélet legszebb férfitánca a legényes. A pont vagy figura egy táncszakasz. A tánc pontokból vagy figurákból épül. Vannak táncosok, kik 30-40 pontot is tudnak, de az is lehet jó táncos, aki kevesebb pontot ismer. Tánc közben a muzsika lüktetésére a táncosok pittyegetnek, újjal pattintanak, mely gazdagabbá teszi a lépések, dobbantások, csizmacsapásolások ritmusjátékát, s virtuózabbé, látványosabbá magát a táncot. A legényes tánc kiegészítője a táncosok körül összefogódzott lányok csoszogója. A csujogatásokkal, ujjogtatásokkal kísért csoszogó valószínű egy önálló leánykörtánc maradványa (1,3, 4/a sz.). A legényes tánc közkedveltségének tudható be a tánckísérő muzsika gazdagsága, változatossága. Az inaktelki prímás, Kalló Márton, egyetlen meghallgatás alkalmával 21 legényes táncdallamra emlékezett. A táncnevek gyakran híres prímások, jó táncosok nevéhez kapcslódnak (1. sz. Hibi Gyula, Egeresi Mihály legényese, a 3. sz. a Zsombori Gyuláé).

A tánchely maga is lehet névadó (4/a sz. forgácskúti legényes)

A táncciklus hagyományos páros tánca a csárdás. (2, 4, 6. sz.)

Lassú csárdásnál a párok az óramutató járásával ellentétes irányban haladnak. A kör közepén a gyermekek táncolnak. A lassú tánc rendszerint megállás nélkül nő át a gyorsabb tempójú sebes, szapora vagy topogósba. A kör a topogósnál sem bomlik fel. Ez a tánc nemcsak gyorsaságával tűnik ki. Több benne a forgás, topogás, dobbantás, a lány kiforgatása, perdítése. A lassú csárdás muzsikakísérete néhány régi mellett (2/a, 2/c, 4/b, 6/b, 7. sz.), főként újstílusú dal (2/b, 4/c, 5, 6/a).

A 2. lemezoldalon az emberi élet jeles alkalmaihoz fűződő szokásdalok szólalnak meg. Kalló Márton hegedűn játszott menyasszonybúcsúztatója a lakodalom előestéjén, a lányos háznál tartott siratóesteken szólalt meg. Ilyen kesergővel búcsúzott a menyasszony a szülői háztól s gondtalan lányságától. A leánysirató megállás nélkül csap át egy gyors tempójú legényesbe, a bánat és öröm egyensúlyigényéből fakadó, mértéktartó életszemléletet mutatva. (B/1.)

A hegedűn játszott katonakísérő régi keserves. A szabadon előadott dal régmúlt idők regrutabúcsúztatóját idézi.

A 3. sz. dal szövege hagyományos kalotaszegi menyasszony- ill. pártabúcsúztató. A rituális szerepet betöltő hangszeres menyasszonytánc, s néhány lakodalmi csujogatás zárja le a népszokások dalainak, rigmusainak sorát. (4, 5. sz.) A lemezoldalt lezáró szöveges dalok néhány kivételével újstílusúak. Hajnali vagy asztali nótáknak nevezik a szabadabb, lassúbb keservesen előadott dalokat.

Mulatságok, lakodalmak végén, asztalozásnál, főként az idősebb korosztálybeliek éneklik. A lemezen megszólaló kalotaszegi válogatás a romániai magyar zenei néphagyományunk népszerűsítését szolgálja.

E hagyomány megismerése a hiteles népi műveltség gazdagodását jelenti.

Demény Piroska