Folkrádió

Szökős

gyűjtés

előadó:
Kodoba Márton, Kodoba Béla, Radák Mihály, Mátingó Ludovik Lajos, Kovács Márton Puki
előadásmód:
hegedű, hegedű, brácsa, brácsa, bőgő
műfaj:
szökős
etnikum:
magyar
település:
Magyarpalatka
vármegye:
Kolozs
tájegység:
Belső-Mezőség (Mezőség)
nagytáj:
Erdély
gyűjtő:
Fekete Antal
felvétel helye:
Magyarpalatka
felvétel időpontja:
1984
szerkesztő:
Fekete Antal, Lelkes András
kiadó:
FolkEurópa
kiadás éve:
2006
gyártási szám:
FECD 021

Album: Esküvő Magyarpalatkán 1984-ben. Fekete Antal gyűjtéseiből 3. Ez az élet!

Archív felvételeink soron következő 1984-ben készült darabján újra a Magyarpalatkai banda muzsikál. Fekete Antal gyűjtései a táncház-muzsikusok generációinak mutattak példát. Mi most ezzel a kiadvánnyal tisztelgünk Kodoba Márton és a magyarpalatkai muzsikus-dinasztiák előtt.

Kodoba Márton – hegedű
Kodoba Béla – hegedű
Radák Mihály – kontra
Mátingó Ludovik „Lajos” – kontra
Kovács Márton „Puki” – nagybőgő

Idézet a kísérőfüzetből:

Magyarpalatkai banda: Apáról fiúra

A Kolozsvártól kb 30 km-re található Magyarpalatka a belső-mezőségi terület egyik legjelentősebb zenészközpontja volt. A XX. Században itt élt zenészekből számos banda alakult, akik kiválóan ismerték a mezőségi magyarok, románok és cigányok repertoárját. Palatkán kívül a környező falvakba is rendszeresen hívták őket muzsikálni (pl. Visa, Báré, Mezőkeszü, Vajdakamarás, Mocs, Mezőgyéres, Kötelend), néhányan – megélhetésük vagy házasság miatt – át is költöztek valamelyik szomszédos faluba. A zenészek mindegyike református cigány, a kottát egyikük sem ismeri, többségük analfabéta. Szinte mindannyian rokonságban állnak egymással, de három zenész család különíthető el: a Kodoba, a Mácsingó és a Radák család, számos leszármazottal.

A magyarpalatkai banda öt főből áll: két hegedűs, két kontrás és egy nagybőgős alkotják a zenekart. A zenészek elmondása alapján azonban hozzávetőlegesen negyven évvel ezelőtt még csak hárman muzsikáltak együtt (hegedűs, kontrás, bőgős), s csak az 1960-as évektől vált általánossá az ötfős felállás, mivel így „könnyebb bírni a két-, néha háromnapos lakodalmakat”. A két hegedűs közel ugyanazt játssza, de kettejük közül mindig az egyik vezeti a bandát, ő kezdi az új dallamot, ő vált át a következő táncra. A második hegedűs az apró vonózás- és díszítésbeli különbségek mellett gyakran oktávpárhuzamban játszik. A két kontrás szintén erősíti egymást, azonban némelyik táncokban (pl. szökős, sűrű magyar) egymástól eltérő ritmuskíséretet adnak.

A muzsikusok emlékezetében ma is élő legidősebb prímás a Kodoba-Mácsingó család közös nagyapja, az 1880 körül született „Öreg” Kodoba Lajos. Öt kiváló zenész fiát tartjuk számon, akik születésük sorrendjében a következők:

1. Mácsingó György „Gyurka” (1905-1970) – prímás, a Mácsingók mind az ő leszármazottai. Feleségét Moldován Zsuzsának hívták, s 14 gyermekük közül a legidősebb az ő nevét örökölte. Jelentősebb muzsikusok:
• Moldován Emerik (1924-1994) – az egyik legkiválóbb, nagy tiszteletben tartott kontrás volt Magyarpalatkán, sokat játszott Kodobáék zenekarában;
• Mácsingó Ignác „Náci” (sz. 1929) – prímás, Dévára költözött és ott muzsikált;
• Mácsingó Martin „Karcsi” (1934-1992) – bőgős volt Magyarpalatkán;
• Mácsingó György „Gyurkuca” (1937-1999) – prímás volt, Báréban élt és muzsikált;
• Mácsingó Sándor (1939-2004) – kontrás volt Magyarpalatkán;
• Mácsingó Péter (sz. 1944) – prímás, Déván él.

2. Kodoba Lajos „Luika” (1907-1973) – prímás volt, a XX. század utolsó harmadában legfoglalkoztatottabb Kodobák mind az ő fiai, akik közül kiváló prímások és kontrások kerültek ki:
• Mezei János (1932-1984) – kontrás volt Magyarpalatkán;
• Mátingo Ludovik „Lajos” (1935-1995) – kontrás volt Magyarpalatkán;
• Kodoba Ignác „Náci” (1938-1991) – prímás volt Palatkán;
• Kodoba Márton (1941-2003) – az egyik legkiválóbb prímás, a táncházmozgalomban is közismertté vált palatkai zenekar vezető prímása. Magyarpalatkáról Dévára (1990-94), majd Kolozsvárra költözött, onnan járt vissza muzsikálni. Halála után fia, Florin (sz. 1977) vette át a banda irányítását;
• Kodoba Béla (1944-1999) – kezdetben Kozák Zsiga bandájában volt kontrás, majd prímás a bátyja, Márton mellett. Kettejükkel készült a legtöbb felvétel, eme CD-n is az ő játékuk hallható;
• Kodoba Lőrinc (sz. 1947) – kontrás Magyarpalatkán, aki Márton halála óta elsősorban hegedül.

3. Kodoba Ignác „Öreg Náci” (1910-1976) – a II. Világháború utáni évtizedek legkiemelkedőbb prímása, aki cimbalmozni (!) is tudott. Élete utolsó éveiben Kodoba Mártont is maga mellé vette a zenekarba. Kontrása Moldován Emerik, bőgőse pedig „Ica bácsin” kívül Emerik féltestvére, a mezőszávai származású Kerekes György (sz. 1920) volt. Ma is muzsikáló zenész fiai:
• Moldován István (sz. 1943) – közel húsz évet Brassóban élt, de 1987-es visszaköltözése óta állandó kontrás a Kodoba zenekarban;
• Moldován Árpád (sz. 1949) – bőgős Magyarpalatkán.

4. Kodoba Sándor „Alexandru” (1913-1952) – prímás volt, gyermekei nem zenélnek.

5. Kodoba Károly „Ica bácsi” (1924-2000) – a család legifjabb, de magas kort megért tagja, aki több zenészgenerációt is végigmuzsikált. Magyarpalatkán az egyik legkiválóbb bőgős volt.
Szintén a XX. század első felében muzsikált Mácsingó „Gyurka” sógora, Radák Emerik „Hendri”. Kilenc fia közül három zenélését őrizték meg a hangfelvételek:
• Radák Béla (sz. 1927) – prímás volt a szomszédos Gyulatelkén;
• Radák Mihály (1938-1992) – kontrás volt Magyarpalatkán a Kodobáék zenekarában;
• Radák János (sz. 1943) – ma is élő prímás Magyarszováton.

A lista természetesen nem teljes. Szintén Palatkán muzsikált „Öreg Náci” veje, az 1970-es években Brassóba költözött prímás, Kozák Zsiga (sz. 1926 Budatelke), vagy a mai napig aktívan zenélő, eme felvételen is hallható remek bőgős, Kovács Márton „Puki” (sz. 1941) is. Mindenesetre a muzsikusok nagy számából érzékelhető, mekkora igény volt az általuk hordozott tradicionális mezőségi zenére. A zenei tudás a hagyományos módon apáról fiúra öröklődött tovább úgy, hogy közben egyéniségükkel is átitatódott. Eme lemezen hallható muzsikát így bátran egy nemzedékeken át csiszolt, egyre sebben fénylő drágakőhöz hasonlíthatjuk.

Árendás Péter

Kapcsolódó oldal