Folkrádió

Nyírségi dalok

előadó:
Bodza Klára, Tátika énekegyüttes, Bartha Z. Ágoston
előadásmód:
ének, tekerő
etnikum:
magyar
tájegység:
Nyírség (Felső-Tisza-vidék)
nagytáj:
Alföld
felvétel helye:
Békásmegyeri Csobánka téri Szabadidőközpont
felvétel időpontja:
1996
szerkesztő:
Bodza Klára
kiadó:
Etnofon
kiadás éve:
1997
gyártási szám:
ER-CD 024

Szöveg

Amoda van egy ház, törvényszék a neve,
Amit abba főznek, keserű a leve.
Oda van bezárva négy adonyi legény,
Ott tőti napjait éhen-szomjan szegény.

Repülj madár, repülj Szegeden keresztül,
Nézd meg a babámat, maga van egyedül.
Talpig vasba verve, bokáig a vérbe
Szeme be van esve a nagy sötétségbe.

Cellámak fedele, takaródzó subám,
Kígyók, békák szeme, világító gyertyám.

Testvérek, rokonok de hűtlenek vagytok,
Nehéz rabságimban meg sem látogattok.
Majd ki fogok menni, nem fogok rab lenni,
Testvéri hűséget vissza fogom adni.

***

Nyitva van a barna kislány ablaka,
Barna legény sírva sétál alatta.
Bánatában alig tudja kizokogni azt a szót,
Nyisd ki csárdás kisangyalom az ajtót!

Nem nyitom én, mert nem adnak tehozzád,
Esküvői gyöngykoszorúm most hozzák.
Ahhoz adnak, kit a szívem, árva szívem nem szeret,
Öngyilkosa leszek az életemnek.

***

Három levele van a lóherének,
Három szeretője van a szívemnek.
Negyedikkel most megyek a templomba befele,
Az láncolja le a szívem örökre.

Megy a kocsi, porzik az út utána,
Ezt a legényt minden kislány utálja.
Azt hiszi, hogy minden kislány őtet szereti,
Szereti a fene, aki megeszi.

***

Fekete tyúk szedegeti a meggyet,
De semmire való legényt szeretek.
Nem bánom én, ha semmire való is,
Semmire való vagyok én magam is.

Életembe mindig szépet szerettem,
Utoljára csúnyával kell beérnem.
No, de sebaj, ha én így érdemeltem,
Nem kellett vón mindig szépet szeretnem.

Leírás

a) Amoda van egy ház (rabének – Nyíradony)
b) Nyitva van a barna kislány ablaka (Nyíradony)
c) Három levele van a lóherének (Nyíradony)
d) Fekete tyúk szedegeti a meggyet (Nyíracsád)

Album: Mikor leány vótam

Tátika énekegyüttes:
Biletzky Ágota - ének, szólóének (11.d)
Dobák Katalin - ének, szólóének (1.b, 2.b)
Erdei Gabriella - ének, szólóének (11.d)
Garamszegi Anett - ének, szólóének (11.c)
Ilyés Kinga - ének
Majorosi Marianna - ének, szólóének (1.c, 11.d)
Péter Judit - ének, szólóének (1.c, 11.d)
Várkonyi Piroska - ének
Zámbó Katalin - ének

Bodza Klára - ének, szólóének (1.a,d, 2.a, 4, 7, 8.a, b, c, d, 9.c, 10.a, b, c, 12.a, 13.a, 14.a,b, 15.a)

Közreműködik:
Méta együttes:
Salamon Beáta - hegedű
Berán István - tilinkó, furulya, brácsa
Nagy Zsolt - brácsa
Mohácsy Albert - bőgő, ütőgardon

Kobzos Kiss Tamás - koboz
Juhász Zoltán - furulya, duda
Sáringer Kálmán - furulya
Bartha Zoltán Ágoston - tekerőlant

A felvételt készítette: Pénzes Géza

Százhangú orgona a magyar népzene – vallja Kodály Zoltán – mindenre van hangja a szelíd tréfától a tragédiáig... egy este be sem lehetne mutatni mind. Egy estényi hanglemez, vagy magnókazetta is csak dióhéjban villanthatja föl e költői orgona mintegy félszáz billentyűjét. Bodza Klára orgonája 1969 óta ad számot az előadóművész, az énekpedagógus és a népdalgyűjtő hármas hivatásáról. Az első években még csak fel-fellépő művésznő hamarosan ráébredt teljesebb küldetésére és elsők között vállalta a népdaléneklés rendszeres tanítását, majd a személyes helyszíni gyűjtőmunka szépségét és fáradságát, végül könyv alakban is közreadta tapasztalatait és tanácsait. Ez az összetett lélek tesz most művészi vallomást a magyar zenei anyanyelv tájairól, színeiről, orgonahangjairól a maga és tanítványai tolmácsolásában.
Nagy öröm látni s hallani, hogy a vezéregyéniségeket tanítványok serege követi, akiknek élete és érzelmi világa szebbé, jobbá, emberibbé és magyarabbá válik a népzenében, népköltészetben, a szokás- és tánckultúrában való gazdagodás által. Hála az olyan példamutató és léleknemesítő személyiségeknek, mint – többek között – Bodza Klára.

Olsvai Imre