Folkrádió

Verbuválnak Szék városán…

előadó:
Téka együttes
előadásmód:
ének, hegedű, brácsa, bőgő
műfaj:
lassú, szapora lassú, csárdás
etnikum:
magyar
település:
Szék
vármegye:
Szolnok-Doboka
tájegység:
Észak-Mezőség (Mezőség)
nagytáj:
Erdély
felvétel helye:
Yellow Stúdió
felvétel időpontja:
1998. február 12-17.
szerkesztő:
Havasréti Pál
kiadó:
Téka Alapítvány
kiadás éve:
2001
gyártási szám:
TVM 116

Szöveg

Verbuválnak Szék városán kötéllel,
Elfogják a szegény legényt erővel.
A gazdának öt-hat fiát,
A gazdának öt-hat fiát nem bántják,
A szegénynek, ha egy is van elfogják.

Hátrakötik a két karját kötéllel,
Úgy kísérik Kolozsvárra fegyverrel.
Utána megy apja, anyja,
Utána megy apja, anyja siratják,
Kérik vissza, semmi pénzért nem adják,

Apám, anyám térjél vissza szomorán,
Növeld többi gyermekedet szigorán!
Növeld többi gyermekedet,
Növeld többi gyermekedet szigorán,
Hogy fogja el a vármegye szaporán.

***

Este későn megperdítik a dobat,
Este későn megperdítik a dobat.
Kiadják a nehéz parancsolatat,
Kiadják a nehéz parancsolatat.

Magyar fiúk kezdődik a háború,
Magyar fiúk kezdődik a háború.
De azért tük ne legyetek szomorúk,
De azért tük ne legyetek szomorúk.

Ki van téve a magyarnak zászlója,
Ki van téve a magyarnak zászlója.
De sok legényt feleskettek alatta,
De sok legényt feleskettek alatta.

Én magam is felesküdtem alatta,
Én magam is felesküdtem alatta.
Az én rózsám keservesen siratja,
Az én rózsám keservesen siratja.

Erdélyország hegyes-völgyes határa,
Erdélyország hegyes-völgyes határa,
Terem kislány minden legény számára,
Terem kislány minden legény számára.

Hol terem több jó bor és több szép leány,
Hol terem több jó bor és több szép leány
Mint idelenn erdélyország határán,
Mint idelenn erdélyország határán.

***

Erdő mellett de magos, erdő mellett de magos a kaszárnya,
Oda leszek sejahaj, oda leszek három évre bezárva.
Az erdei dalos madárnak is van párja, van párja,
Csak én magam egyedül, csak én magam egyedül vagyok árva.

Este fogom sejahaj, este fogom a lovamat nyergelni,
Reggelig tart sejahaj, reggelig tart a szerszámot felrakni.
Csillag ragyog kis pej lovam fején nem kantár, nem kantár,
Nem is legény, nem is az, nem is legény, ki a lányokhoz nem jár.

Szomszédasszony sejahaj, szomszédasszony mondja meg a lányának,
Selyemágyát vesse meg, selyemágyát vesse meg a bakának,
Mert a baka gyalog masírozik, elfárad, elfárad,
Gyönge szívét sejahaj, gyönge szívét megöli a búbánat.

***

Erdő, erdő, erdő, marosszéki kerek erdő,
Sárgarigó madár benne a kerülő.
/:Én is voltam a sűrű erdő kerülője,
Egy szép barna lánynak igaz szívű szeretője.:/

Várni, várni babám, de sokat kell várni,
Egy szép barna lányért három évet kell szolgálni.
/:Összegyűjtöm a sűrű könnyeim tentának,
Rózsás leveleket írok haza a babámnak.:/

***

Székvárosi halastó, de halastó,
Beleestem szekerestül, lovastul,
Gyere babám váltsál ki, váltsál ki,
Ne hagyjál a halastóban meghalni!

Kiváltalak jó galambom, ki, ki, ki,
Nem hagylak a halastóban meghalni.
Eladom a jegykendőm, s a karikagyűrűm,
Hej, az árából kiváltom a szeretőm.
Eladom a jegykendőm, s a karikagyűrűm,
Hej, ha csak lehet kiváltom a szeretőm.

Én az utcán le se, fel se mehetek,
Míg azt mondják fekete gyászt viselek.
Fekete gyász a ruhám, fehér az én zsebkendőm,
Szék városi büszke lány a szeretőm.
Fekete gyász a ruhám, fehér az én zsebkendőm,
Szék városi magyar lány a szeretőm.

***

Márványkőből, márványkőből van a tisza feneke,
Gyönge vagy még, gyönge vagy még, babám a szerelemre.
Gyöngeséged nem annyira sajnálom,
Szép vagy babám, csuhaj jó vagy babám,
Nehéz tőled megválnom.

De szeretnék, de szeretnék a királlyal beszélni,
De még jobban, de még jobban a szobájába bemenni.
Megmondanám a királynak magának,
Lányokat is, szép asszonyokat is,
Sorozzon be bakának.

De a király, de a király azt írja a levélben,
Nem illik a, nem illik a csákó a lány fejére,
Mert a lánynak harminchárom szoknya kell,
Szoknya mellé, csuhaj a lábára,
Tulipántos csizma kell.
Mert a lánynak harminchárom szoknya kell,
Szoknya mellé, csuhaj szoknya mellé,
Negyvenhetes baka kell.

***

Adriai Jeges tenger hányja-veti a hullámot,
Ez a csinos barna kislány szedi a virágot.
Szedjed csárdás kisangyalom, kössed bokrétába,
Így is-úgy is nemsokára kell a csákóm oldalára.

Még azt mondják a faluban, hogy én büszke legény vagyok,
Pedig én még falubeli szeretőt sem tartok.
Ha tartottam szép szeretőt, megszenvedtem érte,
Cudar világ, kutya világ soha ne hányd a szememre!

Mikor megyek hazafelé, sej a magam falujába,
Rövid szárú rámás csizma elmerül a sárba.
Rövid szárú rámás csizma elmerül a sárba,
Szék városi büszke lányok máma láttok utoljára.

Ha a legényt besorozzák csákót tesznek a fejére,
Megesketik, hogy az ellent vágja-üti egyre.
Lénungot is kap a legény, hat vasat egy napra,
Nem elég a babájának képes levelező lapra.

***

Nem loptam én életembe,
Csak hat ökröt Debrecenbe.
/:Mégis rám verték a vasat
Babám szíve majd meghasadt.:/

Elhajtottam a vásárba,
Kettőt adtam áldomásba.
Kettőt adtam a bírónak,
Kettőt a szabadítónak.

Nem loptam én életembe,
Csak egy csikót Debrecenbe.
Mégis rám verték a vasat,
Babám szíve majd meghasadt.

Mikor mentem hazafelé,
Három zsandár állott elém.
Azt kérdezték mi a nevem,
Hol az utazólevelem.

Állj meg zsandár, megmutatom,
A lájbimat kigombolom.
Előveszem a revolverem,
Ez az utazólevelem.

Mikor mentem hazafelé,
Megnyílt az ég három felé.
/:Ragyogtak rám a csillagok,
Megtudták hogy árva vagyok.:/

Album: Huszárgyerek, huszárgyerek

Katonadalok az 1848-as szabadságharc 150. évfordulójának emlékére.

Téka együttes:
Vizeli Balázs - hegedű, ének
Porteleki Zoltán - cimbalom
Lányi György - kontra, duda, ének
Tárnoki Beatrix - ének
Havasréti Pál - bőgő, tekerő, dob, ének

Vendégmuzsikusok:
Fülöp Zsuzsanna - ének
Sándor Csaba - ének
Berán István - furulya, tárogató, klarinét, töröksíp, ének

A felvétel a Yellow Stúdióban készült 1998. február 12-17.
Hangmérnök: Sándor Csaba
Zenei szerkesztő-rendező: Havasréti Pál

A Téka együttes, mely 1976-ban alakult Budapesten, hangszeres magyar népzenét játszik, autentikus stílusban, az eredeti hangzásvilág megőrzésére és megismertetésére törekedve. Nevük is e cél jegyében fogant.

A katonadalok szövegei a nép ítéletét tartalmazzák a korról, - tartja az etnográfia. Mint szövegműfaj, a törökvilág vitézi énekeinek folytatása. Kezdete talán az osztrák-magyar állandó hadsereg létesítése (1715) körül van. A szövegek túlnyomóan a bánat hangján tartalmazzák a kényszerű katonáskodás lírai reflexióit a tavaszi sorozástól (regrutanóták) a laktanyai kiképzésen át (menetdalok) a leszerelésig, általában az otthontól való elzártság panaszával. Zenei szempontból nem önálló kategória, hanem egyéb dallamok átszövegezése; egyetlen zenei szerepe, hogy 1914-től az új stílusnak óriási fellendülést adott, mint legnépszerűbb téma.