Folkrádió

Pancsovai kaszárnyára rászállott a gólya

gyűjtés

előadó:
Kemény József
előadásmód:
ének, citera
műfaj:
csárdás
etnikum:
magyar
település:
Hertelendyfalva
vármegye:
Torontál
tájegység:
Dél-Bánát (Bánát)
nagytáj:
Alföld
gyűjtő:
Bodor Anikó
felvétel helye:
Fonó Budai Zeneház
felvétel időpontja:
2000. október 30. és november 22. közt
szerkesztő:
Árendás Péter
kiadó:
Fonó Budai Zeneház és a Hagyományok Háza
kiadás éve:
2010
gyártási szám:
FA 303-2

Leírás

Részlet a kísérőfüzetből, Bodor Anikó és Németh István tanulmányából:

Hertelendyfalva (Vojlovica), Torontál megye

Bukovinai székelyeket az Al-Duna szabályozásának munkálataira telepítettek a Vajdaságba. Az első nagyobb telepítési akció 1883-ban történt, ekkor létesült Pancsova környékén három székely falu. Közülük Hertelendyfalva ma már Pancsova külvárosának számít. Az 1980-as években 4000 lakosának mintegy kétharmada volt a magyar, egyharmada szlovák. Főként református bukovinai családok éltek itt, a katolikusok száma Hertelendyfalván kevés. A nemzetiségek utcánként elkülönülve települtek. Anyanyelvű iskolájuk nyolcosztályos.

Kiss Lajos népzenekutatónak köszönhető, hogy az aldunai székelyek népzenéje, ezen belül is a hertelendyfalviaké az egyik legjobban feltárt énekes népzenehagyomány a Vajdaságban. Gyűjtéseit az újvidéki Hungarológiai Intézet adta közre 1984-ben „Az aldunai székelyek népdalai” címmel. A kevés vajdasági hangszeres gyűjtés egy része is éppen Hertelendyfalváról való, Martin György és Vásárhelyi Tamás rögzítette 1969-ben. Ez a zenefolklór az erdélyi népzene-dialektusba tartozik. Saját „őshazai” dialektusuk legtöbb típusát ők őrizték meg leginkább a vajdasági magyar csoportok közül – legalábbis a közelmúltig. Hagyományos táncéletükben az idegen elemeknek már sokkal nagyobb a jelentősége, mint a régi székely táncoknak. A 19. századi németes-polgári divattáncokat ismerik sajátjuknak, ilyen a „Hétfélés” nevű ciklus is. A régi székely anyag már csak töredékes, megkopott formában volt hozzáférhető a gyűjtések számára. Ezek egyik túlélője a hajdan szóló és páros formában egyaránt táncolt silladri. A mai aldunai hagyományápoló tánccsoportok hevesen tiltakoznak az ellen, hogy a silladrit valaha is táncolták volna.

A Fonóban felvett zeneszámok, sajnos, már nem illusztrálják a legjellemzőbb bukovinai dallamhagyományt, de válogatásunkban igyekeztünk sajátos aldunai anyagot bemutatni. Közülük a menettáncok (1–3.) ma is élő, aldunai szignáldallamok tréfás szövegekkel. Dallamaik nem kifejezetten régi stílusúak, de még nem is új stílusúak. Az „A kutyának tarka lába” kezdetű vornyik tánc a nemrégen még élt farsangtemetési szokás elmaradhatatlan velejárója. A vornyik (vőfély-vezető) irányítja a táncosokat, bármit csinál, a többinek is utánoznia kell (pl. ablakon megy ki, egy bámész nézőt megcsókol stb.). A „Tarka-barka rokolyának” kezdetű, kanásztánc ritmusú dallam az általánosan ismert oláhos bukovinai változata, de magát a kanásztáncot nem ismerték már Kiss Lajos gyűjtéseinek idején sem. Csárdást táncolnak az „Édesanyám, ha meguntál tartani” kezdetű, általánosan elterjedt dallamtípus helyi változatára (1.) és a katonadalra is (5.). Ez az új stílusú katonadal egyénien, „bukovinaiul” szól ebben az előadásban.
Ha jellemző régi dalaik többségét el is felejtették bukovinai székelyeink, székely nyelvjárásuk ma is töretlen, eleven.

Régies dallamanyag az élő szokásokban fordul még elő. Közülük egy református karácsonyköszöntőt és egy névnapköszöntőt (6–7.) mutatunk be. A karácsonyköszöntő eredete egy 16. századi korál, a névnapköszöntő Kodály Nagyszalontai köszöntőjének rokona. „Hajnalozás” a másik neve, mert hajnalban énekelték az ablak alatt a rigmusban mondott jókívánsággal együtt. A köszöntőket ezután beinvitálják a házba, és megkínálják itallal, étellel. A lemezen muzsikáló zenekar 2 éve alakult azzal a céllal, hogy a helybeli művelődési egyesület hagyományápoló tánccsoportját hangszeres kísérettel ellássa.

Összetétele a következő: 2 hegedű, brácsa, 2 klarinét és bőgő. Tagjai: Brezina Toma (sz. 1931) hertelendyfalvi szlovák. Hajdanán Kassa környékéről települt Pancsova mellé. Hagyományos szlovák dalismeretét az Újvidéki Rádió is sugározza. Hegedűs, a zenekaron kívül közreműködik még a citerán megszólaló 3. és 6. számban.
Janjić Jaroslav (sz. 1969) pancsovai szlovák, hegedűs.
Varga Zsiga József (sz. 1955) hertelendyfalvi székely. A Belgrádi Filharmonikusoknál muzsikál, brácsás.
Biszak Samu (sz. 1974) és Biszak Csaba (sz. 1981) hertelendyfalvi székelyek, klarinétoznak.
Ion Graciani (sz. 1971) a közeli Novo Selo nevű településen lakik, román. Erdélyből bevándorolt régi román család tagja. Nagybőgős. Annak ellenére, hogy hangszeres összetétele megfelel a hajdani helyi népi gyakorlatnak, a zenekar csupán illusztrálja a színpadra vitt hagyományt, játéka nem forrásértékű. Tagjai a „koreográfián” túl nem alkotnak közös zenekart.
A ma még élő népzenehagyományt Kemény József (sz. 1943) hertelendyfalvi székely citerás képviseli. Apjától tanult citerázni, lúdtollal és nyomóval játszik, a citera mellé énekel is. Vőfélykedni is szokott. Az új stílusú dalokat kedveli, annak is inkább a félig vagy egészen műdalos rétegét. Ezek a dallamok viszont már nem csupán Bukovinára jellemzőek, hanem általánosan elterjedtek. Bukovina sajátos, régi stílusú dalait nem hallani a mai népzenei gyakorlatban.

Album: Új Pátria – Jövőnk öröksége 43/50. Hangszeres magyar népzene a Vajdaságban. Hertelendyfalva, Versec, Torontáloroszi, Magyarszentmihály

ÚJ PÁTRIA NÉPZENEI LEMEZSOROZAT
Sorozatszerkesztők:
AGÓCS Gergely, ÁRENDÁS Péter, KELEMEN László, PÁVAI István
Jövőnk öröksége 43/50

A sorozat a Fonó Budai Zeneház és a Hagyományok Háza szakmai együttműködésével, az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok támogatásával jött létre.

TARTALOM:
Hertelendyfalva (Vojlovica), Torontál megye
Táncdalok (Dance tunes)
1. A kutyának tarka lába – vornyiktánc
2. Tarka-barka rokolyának elszakadt a ránca – menettánc
3. Tarka-barka rokolyának elszakadt a ránca – menettánc
4. Édesanyám, ha meguntál tartani – csárdás
5. Pancsovai kaszárnyára rászállott egy gólya – csárdás
Szokások (Customs)
6. Szívünk vígsággal ma bétölt – református karácsonyi köszöntő (Christmas)
7. A hajnal megnyitá – névnapköszöntő (Name day greeting)
Versec (Vršac), Temes megye
Lakodalmasok és lírai dalok (Wedding music)
8a. Sej, kislány, kislány, jól meggondold a dolgot – csárdás
8b. Alma a fa alatt, nyári piros alma – csárdás
8c. Menyasszony-búcsúztató vőfényrigmus (részlet)
9. Azt a gyűrűt, amit adtam, add vissza – csárdás
10. Ki-kimegyek a kiskertbe kapálni – csárdás
11a. Menyasszonytánc bejelentése – vőfényrigmus
11b. Menyasszonytánc – csárdás és frisses
Katonadalok (Soldier’s tunes)
12. Oroszország felé nem tudjuk mi az utat – csárdás
13. Ha bemegyek a verseci csárdába – csárdás
14. Sej, haj, katona de sose lettem volna – csárdás
Torontáloroszi vagy Kisorosz (Rusko Selo), Torontál megye
Katonadalok (Soldier’s tunes)
15. Mikor mentem, babám, Kisoroszból kifelé – csárdás
16. Sej, haj, reguta se lettem volna soha – csárdás
17a. Mikor kezdtem kofferomba pakolni – csárdás
17b. Fütyül a masina, gyorsan ki az állomásra – csárdás
18. Őrmester úr fekete subája – csárdás
Lírai és tréfás dalok (Lyrical and humorous tunes)
19. Szánom-bánom, hogy megházasodtam – csárdás 2’08”
20a. Lyukas a kalapom teteje – csárdás
20b. Almás vasderes szőre van a lovamnak – csárdás
20c. Az oláhok, az oláhok facipőbe járnak – hajdani eszközös tánc
Magyarszentmihály (Mihajlovo), Torontál megye
Katonadalok (Soldier’s tunes)
21a. Gyenge a nád, lehajlik a földre – csárdás
21b. Édesanyám, hol van az az édes tej – csárdás
22. Becskereki kaszárnyára rászállott egy gólya – csárdás
23. Rigómadár fölszállott a fára – csárdás
24a. Sebesen forog a mozdonykocsi kereke – csárdás
24b. Mikor mentem Szerbiának hegyes-völgyes határába – csárdás
24c. Olvad a hó, csárdás kisangyalom, tavasz akar lenni – csárdás
24d. Elkezdtem a napjaimat számlálni – csárdás
24e. Sírhat az az édesanya – csárdás
Szokások (Customs)
25. Mennyből az angyal (karácsonyi misén) (Christmas)
26a. Serkenj fel álmodból („serkentés”, névnapköszöntő) (Name day greeting)
26b. Már ezután úgy élem világom (névnapköszöntő utáni csárdás)
Lírai és tréfás dalok (Lyrical and humorous tunes)
27. Két nyárfa közt besütött a holdvilág – csárdás
28. Darumadár magasan száll, szépen szól – hallgató (Lament)
29. Csütörtökön virradóra – csárdás
30. Új a csizmám, debreceni fajta („csizmaverős” tánc) – csárdás

A felvételek a Fonó Budai Zeneházban készültek, 2000. október 30 –november 22. között.
Gyűjtötte és válogatta: BODOR Anikó
Hangmérnök: PÉNZES Géza
Digitális utómunka: NÉMETH István

Részlet a kísérőfüzetből, Bodor Anikó és Németh István tanulmányából:
HANGSZERES MAGYAR NÉPZENE A VAJDASÁGBAN

A Vajdaság (Délvidék) Szerbia területének északi része, a Szávától északra, a Dunától keletre. Egységei a Bácska, a Bánát és a Szerémség, a hajdani Bács-Bodrog, Torontál, Temes és Szerém megyék. A magyarság északkeleten nagyobb, összefüggő tömbben él, dél és nyugat felé haladva szórványokban. Létszáma 250 000 főre becsülhető, bár a legutóbbi délszláv háború óta sokan elmentek.

A török leverése után a magyarok újratelepítése az 1700-as évek közepétől folyt; az itt letelepedett magyarság a nyelvterület legkülönbözőbb részeiről származik. Tarka eredetű a Vajdaság egész népessége is: szerbek, magyarok, románok, szlovákok, csehek, ruszinok, bunyevácok, bolgárok és még számos más nemzetiség él itt kisebb-nagyobb számban. A németeket a II. világháború után kitelepítették, helyettük szerb telepesek jöttek.

A terület magyar népzenéjének kutatása több-kevesebb intenzitással az 1940-es évektől folyik. Az itteni népzenében a nagy magyar népzenei dialektusok közül három is jelen van: az alföldi, az erdélyi és a dunántúli. A jelentős népzenekutatás ellenére is meglehetősen sok a területi és műfaji „fehér folt”, a kis mennyiségű hangszeres felvétel is csak a tánc- és egyéb gyűjtések kapcsán került szalagra.

Az Új Pátria sorozat keretében első ízben adható közre egy lemezre való délvidéki hangszeres népzene négy településről; Hertelendyfalva, Versec, Magyarszentmihály és Torontáloroszi a Tisza bal partján, a bánáti részen fekszik.