Folkrádió

Katonadalok Magyarszentmihályról

gyűjtés

előadó:
Szentmihályi rezesek
műfaj:
katonadal, csárdás
etnikum:
magyar
gyűjtő:
Bodor Anikó
felvétel helye:
Fonó Budai Zeneház
felvétel időpontja:
2000. október 30. és november 22. közt
szerkesztő:
Árendás Péter
kiadó:
Fonó Budai Zeneház és a Hagyományok Háza
kiadás éve:
2010
gyártási szám:
FA 303-2

Leírás

Gyenge a nád, lehajlik a földre
Édesanyám, hol van az az édes tej

Album: Új Pátria – Jövőnk öröksége 43/50. Hangszeres magyar népzene a Vajdaságban. Hertelendyfalva, Versec, Torontáloroszi, Magyarszentmihály

ÚJ PÁTRIA NÉPZENEI LEMEZSOROZAT
Sorozatszerkesztők:
AGÓCS Gergely, ÁRENDÁS Péter, KELEMEN László, PÁVAI István
Jövőnk öröksége 43/50

A sorozat a Fonó Budai Zeneház és a Hagyományok Háza szakmai együttműködésével, az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok támogatásával jött létre.

TARTALOM:
Hertelendyfalva (Vojlovica), Torontál megye
Táncdalok (Dance tunes)
1. A kutyának tarka lába – vornyiktánc
2. Tarka-barka rokolyának elszakadt a ránca – menettánc
3. Tarka-barka rokolyának elszakadt a ránca – menettánc
4. Édesanyám, ha meguntál tartani – csárdás
5. Pancsovai kaszárnyára rászállott egy gólya – csárdás
Szokások (Customs)
6. Szívünk vígsággal ma bétölt – református karácsonyi köszöntő (Christmas)
7. A hajnal megnyitá – névnapköszöntő (Name day greeting)
Versec (Vršac), Temes megye
Lakodalmasok és lírai dalok (Wedding music)
8a. Sej, kislány, kislány, jól meggondold a dolgot – csárdás
8b. Alma a fa alatt, nyári piros alma – csárdás
8c. Menyasszony-búcsúztató vőfényrigmus (részlet)
9. Azt a gyűrűt, amit adtam, add vissza – csárdás
10. Ki-kimegyek a kiskertbe kapálni – csárdás
11a. Menyasszonytánc bejelentése – vőfényrigmus
11b. Menyasszonytánc – csárdás és frisses
Katonadalok (Soldier’s tunes)
12. Oroszország felé nem tudjuk mi az utat – csárdás
13. Ha bemegyek a verseci csárdába – csárdás
14. Sej, haj, katona de sose lettem volna – csárdás
Torontáloroszi vagy Kisorosz (Rusko Selo), Torontál megye
Katonadalok (Soldier’s tunes)
15. Mikor mentem, babám, Kisoroszból kifelé – csárdás
16. Sej, haj, reguta se lettem volna soha – csárdás
17a. Mikor kezdtem kofferomba pakolni – csárdás
17b. Fütyül a masina, gyorsan ki az állomásra – csárdás
18. Őrmester úr fekete subája – csárdás
Lírai és tréfás dalok (Lyrical and humorous tunes)
19. Szánom-bánom, hogy megházasodtam – csárdás 2’08”
20a. Lyukas a kalapom teteje – csárdás
20b. Almás vasderes szőre van a lovamnak – csárdás
20c. Az oláhok, az oláhok facipőbe járnak – hajdani eszközös tánc
Magyarszentmihály (Mihajlovo), Torontál megye
Katonadalok (Soldier’s tunes)
21a. Gyenge a nád, lehajlik a földre – csárdás
21b. Édesanyám, hol van az az édes tej – csárdás
22. Becskereki kaszárnyára rászállott egy gólya – csárdás
23. Rigómadár fölszállott a fára – csárdás
24a. Sebesen forog a mozdonykocsi kereke – csárdás
24b. Mikor mentem Szerbiának hegyes-völgyes határába – csárdás
24c. Olvad a hó, csárdás kisangyalom, tavasz akar lenni – csárdás
24d. Elkezdtem a napjaimat számlálni – csárdás
24e. Sírhat az az édesanya – csárdás
Szokások (Customs)
25. Mennyből az angyal (karácsonyi misén) (Christmas)
26a. Serkenj fel álmodból („serkentés”, névnapköszöntő) (Name day greeting)
26b. Már ezután úgy élem világom (névnapköszöntő utáni csárdás)
Lírai és tréfás dalok (Lyrical and humorous tunes)
27. Két nyárfa közt besütött a holdvilág – csárdás
28. Darumadár magasan száll, szépen szól – hallgató (Lament)
29. Csütörtökön virradóra – csárdás
30. Új a csizmám, debreceni fajta („csizmaverős” tánc) – csárdás

A felvételek a Fonó Budai Zeneházban készültek, 2000. október 30 –november 22. között.
Gyűjtötte és válogatta: BODOR Anikó
Hangmérnök: PÉNZES Géza
Digitális utómunka: NÉMETH István

Részlet a kísérőfüzetből, Bodor Anikó és Németh István tanulmányából:
HANGSZERES MAGYAR NÉPZENE A VAJDASÁGBAN

A Vajdaság (Délvidék) Szerbia területének északi része, a Szávától északra, a Dunától keletre. Egységei a Bácska, a Bánát és a Szerémség, a hajdani Bács-Bodrog, Torontál, Temes és Szerém megyék. A magyarság északkeleten nagyobb, összefüggő tömbben él, dél és nyugat felé haladva szórványokban. Létszáma 250 000 főre becsülhető, bár a legutóbbi délszláv háború óta sokan elmentek.

A török leverése után a magyarok újratelepítése az 1700-as évek közepétől folyt; az itt letelepedett magyarság a nyelvterület legkülönbözőbb részeiről származik. Tarka eredetű a Vajdaság egész népessége is: szerbek, magyarok, románok, szlovákok, csehek, ruszinok, bunyevácok, bolgárok és még számos más nemzetiség él itt kisebb-nagyobb számban. A németeket a II. világháború után kitelepítették, helyettük szerb telepesek jöttek.

A terület magyar népzenéjének kutatása több-kevesebb intenzitással az 1940-es évektől folyik. Az itteni népzenében a nagy magyar népzenei dialektusok közül három is jelen van: az alföldi, az erdélyi és a dunántúli. A jelentős népzenekutatás ellenére is meglehetősen sok a területi és műfaji „fehér folt”, a kis mennyiségű hangszeres felvétel is csak a tánc- és egyéb gyűjtések kapcsán került szalagra.

Az Új Pátria sorozat keretében első ízben adható közre egy lemezre való délvidéki hangszeres népzene négy településről; Hertelendyfalva, Versec, Magyarszentmihály és Torontáloroszi a Tisza bal partján, a bánáti részen fekszik.