Folkrádió

Nagy a lárma

előadó:
Csüllög Edina, Lakatos Katalin, Jeremiás Lajos, Jeremiás Ádám, Rőmer Ottó, Könczei Bálint, Mózer Csaba, Bíró István
műfaj:
katondalok
etnikum:
magyar
település:
Vésztő
vármegye:
Békés
tájegység:
Körösök vidéke
nagytáj:
Alföld
gyűjtő:
Bartók Béla
szerkesztő:
Csüllög Edina
kiadó:
Szerzői kiadás
kiadás éve:
2011
gyártási szám:
978-80-817993-0-0

Szöveg

1.
Sárga rigó madár ne szállj fel a fára,
inkább szállj a honvéd kaszárnyára.
Dalold el a szomorú nótámat,
engem a szeretőmért megöl a búbánat.

Olvad,olvad a hó tavasz akar lenni,
de szeretnék dalos madár lenni.
Elszállnék a babám ablakára,
hogy ne legyek az ő szívéből kizárva.

2.
Trieszt felől sebesülve jönnek a katonák.
De sok szőke,barna kislány várja a babáját.
De csak minden tizediknek jön vissza a párja,
Trieszt alatt közös sírban omlik a föld rája.

3.
Most jöttem én a harctérről,
sej,Bözsikém,galambom,
el van lőve a jobb karom,
Bözsikém,angyalom,galambom.

Nincsen orvos,sem szanyitéc,
sej,Bözsikém,galambom,
ki bekösse a vérző sebeimet,
Bözsikém,angyalom,galambom.

Gyere babám,te kötözd be,
sej,Bözsikém,galambom,
ha meggyógyul megszolgálom,
Bözsikém,angyalom,galambom.

Ha meggyógyul megszolgálom,
sej,Bözsikém,galambom,
jövő ősszel te leszel a párom,
Bözsikém,angyalom,galambom.

Album: Nagy a lárma

Innen indult minden…
1903-ban gyűjtötte Bartók Béla a dolgozó parasztság szájából az elsőként lejegyzett népdalokat, melyek a vésztői majorokban, a nyári nehéz munkálatok során csendültek fel. Ahogyan édesanyjának címzett leveliből is olvasható, a népdalgyűjtő,akkoriban majdnem minden nyarát itt töltötte. Ilyenkor elfelejtve a város zaját, nyugalmat keresve figyelte a természet adta csodát. A kis állatokban, bogarakban, lepkékben talált harmóniát, miközben egyszerű, ízesen formált dallamokra lett figyelmes. Innen indult minden.
A „Nagy a Lárma” cím is innen ered. Az összeválogatott dalokban benne van a Weinckheim gróf és a tiszttartók báli mulatozása, a cselédek életének egy-egy mozzanata. Az elkerülhetetlen sors: a katonaság, a hátrahagyott család, az itthon hagyott szeretők nehéz élete. Megjelenik a keserűség és a csöndes paraszti ima, a hajnal íze, az egyedüllét kiszolgáltatottsága, az eszeveszett, keserű mulatozás és a várakozás gyümölcse.

Egészen kicsi voltam, mikor néztem, hogy nagyapám hogy veri a citerát libatollal. Nem szólt, nem énekelt. Csak játszott. Amikor megállt, akkor mondta a történetét, hogy honnan tanulta. Ezután, elmesélve mit láttam, a másik nagyapám is előszedett egy citerát meg rengeteg libatollat. Előkerült egy fénykép is, amin Bartók áll az Ilon néném disznóólja előtt. Azt mondták, jóban voltak, mert Ilon néném nagyon szépen énekelt. Itt megmutatkozott számomra a jövőm: továbbadni.

A lemezen hallható életképeket, történeteket, amiket a családomból örököltem és énekes asszonyoktól hallottam most átadom úgy, ahogyan tanultam. A közreműködők is fontos szerepet töltenek be életemben, hiszen volt tanáraim, tanítványaim és barátaim gazdagítják tudásukkal és zeneszeretetükkel a hallgatóságot.

Zenekar:
Rőmer Ottó - hegedű
Jeremiás Ádám – hegedű, nádsíp
Könczei Bálint - brácsa, harmónika
Biró István – bőgő,klarinét
Mózer Csaba – cimbalom
Citera: Csüllög Edina, Krajcsó Bence, Lakatos Katalin, Stan Krisztina, Szabó Dóra, Tóth Dorottya
Ének: Csüllög Edina, Jeremiás Ádám, Jeremiás Lajos, Lakatos Katalin, Pető Imre, Stan Krisztina, Szabó Dóra, Tóth Dorotty

A felvételek és lejegyzések alapján a megszólaló dallamokat a következő adatközlők örökítették ránk: Szombati Zsuzsa 1906, Jakuts Róza 1909, Ökrös Róza 1918, K. Juhász Róza 1918.


A népdalokat összeválogatta, tervezte,szerkesztette,kiviteleztette / Csüllög Edina-Fülemüle Magánzeneiskola
Nyomdai előkészités, grafika / Guus van de Garde Cimlapfotó / Szili-Török Rita
A felvételeket készítette/ Kiss Sándor RMS Audio Studio Nyomda/

Támogatók: Rőmer Ottó, Vén diófa csárda –Bocskaikert, Tájház Vésztő, Csüllög Sándorné

Külön köszönöm Rőmer Ottónak a szakmai támogatást és a technikai segitségnyújtást.

Kapcsolódó oldalak