Folkrádió

Kapuvári verbunk, szili karéj és friss

előadó:
Bakator, Jeremiás Lajos
műfaj:
ének, verbunk, karéj és friss hallgató
etnikum:
magyar
vármegye:
Sopron
tájegység:
Rábaköz (Észak-Dunántúl)
nagytáj:
Dunántúl
szerkesztő:
Heit Loránd Levente
kiadó:
Hajdú-Bihari Népzenészek Hagyományőrző Egyesülete
kiadás éve:
2013
gyártási szám:
978-963-08-5951-6

Szöveg

Aki dudás akar lenni,
Annak pokolba kell jutni.
Ott kell néki megtanulni,
Hogyan kell a dudát fújni.
***
Ne csücsöréssz, ne fütyöréssz,
Ne törd a kertemen a rést.
Úgyis tudják, hogy szeretlek,
Utcáról is beeresztlek.

Mindig kértelek a jóra,
Ne menj a csárdaajtóba.
Mert az néked nem jön jóra,
Vasat vernek a lábodra.

Édesanyám sok szép szava,
Kire nem hajlottam soha.
Hajlottam egy szajháéra,
Nem az édesanyáméra.

Leírás

Rábaköz a Rába, a Hanság és a Nagyerdő közé eső, a történeti Sopron megyéhez tartozó, mély fekvésű, vízjárta terület történeti és élő népi tájneve. Fő folyója, a Rába hatalmas kanyarulatokkal folyt a győri torkolatig. A Rábaköz híres a népművészetéről is. Táncaik közül a kónyi, kapuvári, szanyi verbunk országosan ismert, de legalább ilyen híres a gyertyás legénytánc és a szanyi, szárföldi dús. Egyedi a Rábaközben a táncok, motívumok örökítése, hiszen itt nem apáról fiúra szállt a hagyomány, hanem a keresztszülők tanították a fiatalokat a szabályozott táncfolyamatokra. Ez a táj sok olyan zenekart tartott fent, akik mai napig büszkeségei a magyar népzenei kultúrának. Közülük Greznár Zoltán és zenekara azok, akik sok mulatságot, lakodalmat és bált kiszolgáltak muzsikájukkal. Lemezünkön kapuvári verbunk, szili karéj és friss hallható.

Album: Örökítés

Heit Lóránd Levente – hegedű
Jeremiás Ádám - hegedű
Török Péter - 3 és 4 húros brácsák
Varró Márk - cimbalom, 3 és 4 húros brácsák
Pandák Viktor - nagybőgő
Jeremiás Lajos - ének

A Bakator 2009 januárjában alakult Debrecenben.
A névválasztás igen egyedi. Sokan tévesen kapcsolják a név jelentését más fogalmakhoz.
A bakator nem más, mint egyike a legkiválóbb régi magyar szőlőfajtáknak, amely főképpen az Érmelléken volt elterjedve. E szőlőnek bora legalább annyira tüzes, mint a banda muzsikája! A zenekar egyre növekvő ismertsége által igyekszünk a figyelmet Hajdúságra és Érmellékre irányítani, hogy a vidéket újra felfedezzék mind a magyar népzene, mind pedig a borkultúra szerelmesei.
A Bakator változatos hangszeres felállásokat produkál, igyekezve hűen visszaadni a különböző népzenei dialektusokra jellemző stílusokat. Hegedű, terchegedű, három és négy húros brácsák, cimbalom, nagybőgő, alkalmanként klarinét azok a hangszereink, melyeken a különféle tájegységek népzenéjének leghitelesebb megszólaltatására törekszünk, mindezt jókedvű, parázs hangulatú énekszóval aláfestve. Zenekarunk tagjai mind a hagyományos parasztzenélés, mind a képzettebb, kifinomultabb városias muzsikálás megtestesítője, amit sajátos zenei játékunk felismerhetően hordoz magában.
Zenekarunk főként Kárpát-medencei vonós muzsikát szólaltat meg. Legkedveltebb időtöltésünk a táncházmuzsikálás, valamint gyermek és felnőtt néptáncegyüttesek színpadi kísérete. Visszatérő közreműködői vagyunk több jeles rendezvénynek, fesztiválnak megyénkben és megyén kívül egyaránt, ahol leginkább koncertmuzsikával illetve örömzenével szórakoztatjuk a hallgatóságot.

Kapcsolódó oldal