Folkrádió

Verbunk és pásztortánc

előadó:
Bakator, Heit Lóránd, Jeremiás Ádám, Török Péter, Pandák Viktor, Jeremiás Lajos, Gyönyörű Zsigmond, Szalma László
műfaj:
ének, verbunk, pásztortánc
etnikum:
magyar
település:
Hortobágy
vármegye:
Hajdú
tájegység:
Hajdúság
nagytáj:
Alföld
szerkesztő:
Heit Loránd Levente
kiadó:
Hajdú-Bihari Népzenészek Hagyományőrző Egyesülete
kiadás éve:
2013
gyártási szám:
978-963-08-5951-6

Szöveg

A juhásznak jól van dolga,
Egyik dombról a másikra.
Terelgeti nyáját, fújja furulyáját,
Bú nélkül éli világát.

Ha megunja furulyáját,
Előveszi a dudáját.
Belefújja búját a birka bőrébe,
Szélnek ereszti belőle.
***
Akkor fogd meg a disznót, mikor nyöves nyárba,
Elereszti fülit, farkát, tudom, hogy megállja..
Ej, élet, kondás élet, ez aztán az élet,
Ha megunom magamat, magam is úgy élek.

Itthon van i a kanász, vagy a felesége?
Nem kell nékem a kanász, csak a felesége.
Ej, élet, kondás élet, ez aztán az élet,
Ha megunom magamat, magam is úgy élek.

Engem a vármegye nem szán,
Mert sok kárt tettem a pusztán.
Elloptam a juhot is, megöltem a bacsót is,
Jaj, Istenem! A bacsónét is.

Feleségem, adj egy krajcárt,
Had igyak egy kis pájinkát.
Feleségem az Icus, még azt mondja, mér’ iszunk,
Feleségem, ki a házból!

Leírás

Hajdúság a Tiszántúl középső részén elterülő történelmi-néprajzi táj, eredetileg a hat szabadalmas hajdúváros, az ún. „öreg hajdúvárosok” Hajdúszoboszló, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúhadház, Hajdúdorog és Vámospércs határa. Tágabb értelemben az 1876-1950 között fönnállott Hajdú megye területét, a hajdúvárosokat, a Hortobágyot és Debrecen környékét értik rajta. A Hajdúság zenefolklór szempontjából az alföldi népzenei dialektushoz tartozik, de nagy hatással voltak rá a szomszédos vidékek úgy, mint Nyírség, Sárrét, Bihar, Nagykunság, Palóc vidék, de még Erdély népzenéje is. Az ősi kultúra képviselői a hortobágyi pásztorok voltak, ami megmutatkozik viseletben, tárgykultúrában, valamint népdalaikban is. A paraszti zenélés mellett (duda, tárogató, klarinét, citera, furulya, harmonika) jelentősek voltak a cigánybandák, melyek nagymértékben hozzájárultak az új stílus elterjedéséhez. Ennek a lemeznek mintegy gerincét képezve, több népzenei összeállításba foglalva verbunkkal, pásztortánccal, hallgatóval, csárdással és friss csárdással, a cigánybandák hagyományait követve próbálunk átfogó képet mutatni Hajdúság népzenéjéről.

Album: Örökítés

Heit Lóránd Levente – hegedű
Jeremiás Ádám - hegedű
Török Péter - 3 és 4 húros brácsák
Varró Márk - cimbalom, 3 és 4 húros brácsák
Pandák Viktor - nagybőgő
Jeremiás Lajos - ének

A Bakator 2009 januárjában alakult Debrecenben.
A névválasztás igen egyedi. Sokan tévesen kapcsolják a név jelentését más fogalmakhoz.
A bakator nem más, mint egyike a legkiválóbb régi magyar szőlőfajtáknak, amely főképpen az Érmelléken volt elterjedve. E szőlőnek bora legalább annyira tüzes, mint a banda muzsikája! A zenekar egyre növekvő ismertsége által igyekszünk a figyelmet Hajdúságra és Érmellékre irányítani, hogy a vidéket újra felfedezzék mind a magyar népzene, mind pedig a borkultúra szerelmesei.
A Bakator változatos hangszeres felállásokat produkál, igyekezve hűen visszaadni a különböző népzenei dialektusokra jellemző stílusokat. Hegedű, terchegedű, három és négy húros brácsák, cimbalom, nagybőgő, alkalmanként klarinét azok a hangszereink, melyeken a különféle tájegységek népzenéjének leghitelesebb megszólaltatására törekszünk, mindezt jókedvű, parázs hangulatú énekszóval aláfestve. Zenekarunk tagjai mind a hagyományos parasztzenélés, mind a képzettebb, kifinomultabb városias muzsikálás megtestesítője, amit sajátos zenei játékunk felismerhetően hordoz magában.
Zenekarunk főként Kárpát-medencei vonós muzsikát szólaltat meg. Legkedveltebb időtöltésünk a táncházmuzsikálás, valamint gyermek és felnőtt néptáncegyüttesek színpadi kísérete. Visszatérő közreműködői vagyunk több jeles rendezvénynek, fesztiválnak megyénkben és megyén kívül egyaránt, ahol leginkább koncertmuzsikával illetve örömzenével szórakoztatjuk a hallgatóságot.

Kapcsolódó oldal