Folkrádió

Muzsika Szilágyságból

előadó:
Bakator, Jeremiás Lajos
műfaj:
ének, verbunk, csárdás, figurázó és ugrálós
etnikum:
magyar
tájegység:
Szilágyság
nagytáj:
Erdély
szerkesztő:
Heit Loránd Levente
kiadó:
Hajdú-Bihari Népzenészek Hagyományőrző Egyesülete
kiadás éve:
2013
gyártási szám:
978-963-08-5951-6

Szöveg

Megyen már a krumplis szekér lefelé,
Az én babám most megyen hazafelé,
Lábán van a lakkos szárú kis csizma,
Rásütött a hajnalcsillag sugara.

Kis paprika, nagy paprika, de csípős,
Ez a kicsi, barna kislány viselős.
Ha viselős, viselje a hasába,
Miért feküdt a másik ember ágyába.
***
//: Három tányér bárányhús, Jadajda daj-da-da daj
Úgy megváglak, elájulsz, Jadadada-dadadada daj://
//: Három tányér piros alma, Jadajda…
Olyat bőgtél, mint egy marha, Jadadada…//

//: Rózsi, Rózsi patyolat, Jadajda…
Mi van a kötőd alatt, Jadadada…://
//: Egy kis róka, egy kis nyúl, Jadajda…
Minden legény odanyúl, Jadadada…

Leírás

Szilágyságon belül néprajzi szempontból jól körülhatárolható a Tövishát, a Kraszna mente és a Felső-Berettyó vidéke. A régi táncéletben szigorú sorrendben következtek a táncok a lassútól a leggyorsabbig. Táncmulatságok alkalmával a zenekarok az elején csárdást, azaz lassút húztak, később fokozatosan gyorsítottak a friss csárdásig, melyet ropogósnak vagy ugrálósnak is neveznek. A férfi szólótáncok, melyeket eredetileg hangszeres kíséretre táncoltak, mára szinte nyomtalanul kihaltak. E táncokat Szilágyságban verbunknak, figurázónak, lábalónak vagy zsibainak nevezték. Zenekarunk ezen a felvételen keveset hallható verbunk dallamot, lassú csárdást, figurázót és ugrálóst állított egy csokorba.

Album: Örökítés

Heit Lóránd Levente – hegedű
Jeremiás Ádám - hegedű
Török Péter - 3 és 4 húros brácsák
Varró Márk - cimbalom, 3 és 4 húros brácsák
Pandák Viktor - nagybőgő
Jeremiás Lajos - ének

A Bakator 2009 januárjában alakult Debrecenben.
A névválasztás igen egyedi. Sokan tévesen kapcsolják a név jelentését más fogalmakhoz.
A bakator nem más, mint egyike a legkiválóbb régi magyar szőlőfajtáknak, amely főképpen az Érmelléken volt elterjedve. E szőlőnek bora legalább annyira tüzes, mint a banda muzsikája! A zenekar egyre növekvő ismertsége által igyekszünk a figyelmet Hajdúságra és Érmellékre irányítani, hogy a vidéket újra felfedezzék mind a magyar népzene, mind pedig a borkultúra szerelmesei.
A Bakator változatos hangszeres felállásokat produkál, igyekezve hűen visszaadni a különböző népzenei dialektusokra jellemző stílusokat. Hegedű, terchegedű, három és négy húros brácsák, cimbalom, nagybőgő, alkalmanként klarinét azok a hangszereink, melyeken a különféle tájegységek népzenéjének leghitelesebb megszólaltatására törekszünk, mindezt jókedvű, parázs hangulatú énekszóval aláfestve. Zenekarunk tagjai mind a hagyományos parasztzenélés, mind a képzettebb, kifinomultabb városias muzsikálás megtestesítője, amit sajátos zenei játékunk felismerhetően hordoz magában.
Zenekarunk főként Kárpát-medencei vonós muzsikát szólaltat meg. Legkedveltebb időtöltésünk a táncházmuzsikálás, valamint gyermek és felnőtt néptáncegyüttesek színpadi kísérete. Visszatérő közreműködői vagyunk több jeles rendezvénynek, fesztiválnak megyénkben és megyén kívül egyaránt, ahol leginkább koncertmuzsikával illetve örömzenével szórakoztatjuk a hallgatóságot.

Kapcsolódó oldal