Folkrádió

Maros menti tánczene

előadó:
Bakator, Török Péter, Pandák Viktor, Jeremiás Lajos
műfaj:
ének, sebes forduló, lassú csárdás, verbunk, korcsos és szöktető
etnikum:
magyar
vármegye:
Maros-Torda
tájegység:
Felső-Maros mente (Felső-Maros és Sajó vidéke)
nagytáj:
Erdély
szerkesztő:
Heit Loránd Levente
kiadó:
Hajdú-Bihari Népzenészek Hagyományőrző Egyesülete
kiadás éve:
2013
gyártási szám:
978-963-08-5951-6

Szöveg

Akkor szép az erdő, mikor zöld,
Mikor a vadgalamb benne költ,
Olyan a vadgalamb, mint a lány,
Sírva sétál a párja után.

Jaj, de sokat jártam, fáradtam,
Mikor házasodni akartam,
Nem találtam kedvemre valót,
Csak az a szeretőm, aki volt.

Erre gyere rózsám, nincsen sár,
Az ajtómon nincsen semmi zár,
Az ajtómon van egy fakilincs,
Jaj, Istenem még szeretőm sincs.

Leírás

Magyarpéterlaka és Vajdaszentivány Marosvásárhelytől 20, illetve 18 km-re észak-északkeletre, a Maros és a Nyárád közti dombvidéken, a Péterlaki patak, valamint a Lúc patak jobb partján található. Péterlakán a muzsikusok többsége híres cigányzenész dinasztia, név szerint a Csiszár, Fülöp, Lunka, Ötvös, Rácz és Tóth családnevűek. Valamennyien magyar cigányok, reformátusok és már több évszázada e vidéken telepedtek le. Csiszár Aladár 1937-es születésű, ma is élő prímás, a Felső Maros-mente és Nyárád-mentének egyaránt ismert és kedvelt muzsikusa. A közel 80 esztendős Horváth Elek prímás, vajdaszentiványi híres zenészcsaládból származik. Bejárta a világot és bevallása szerint „mindig a fejénél van a hegedű”. A szentiványi prímás zenéjét mindenfelé ismerik és tanulják, valójában ő az, akin keresztül a helyi folklór híre elterjedt a határokon, tengereken túlra is. Ízes muzsikájuk, dallamviláguk, virtuóz játékmódjuk ihlette, hogy emléket állítsunk egy szám erejéig mestereinknek. Péterlaki sebes forduló és csárdás, szentiványi székely verbunk és korcsos, majd a két falu ritmikus, táncra ingerlő szöktető dallamai hallhatóak örömmuzsikaképpen.

Album: Örökítés

Heit Lóránd Levente – hegedű
Jeremiás Ádám - hegedű
Török Péter - 3 és 4 húros brácsák
Varró Márk - cimbalom, 3 és 4 húros brácsák
Pandák Viktor - nagybőgő
Jeremiás Lajos - ének

A Bakator 2009 januárjában alakult Debrecenben.
A névválasztás igen egyedi. Sokan tévesen kapcsolják a név jelentését más fogalmakhoz.
A bakator nem más, mint egyike a legkiválóbb régi magyar szőlőfajtáknak, amely főképpen az Érmelléken volt elterjedve. E szőlőnek bora legalább annyira tüzes, mint a banda muzsikája! A zenekar egyre növekvő ismertsége által igyekszünk a figyelmet Hajdúságra és Érmellékre irányítani, hogy a vidéket újra felfedezzék mind a magyar népzene, mind pedig a borkultúra szerelmesei.
A Bakator változatos hangszeres felállásokat produkál, igyekezve hűen visszaadni a különböző népzenei dialektusokra jellemző stílusokat. Hegedű, terchegedű, három és négy húros brácsák, cimbalom, nagybőgő, alkalmanként klarinét azok a hangszereink, melyeken a különféle tájegységek népzenéjének leghitelesebb megszólaltatására törekszünk, mindezt jókedvű, parázs hangulatú énekszóval aláfestve. Zenekarunk tagjai mind a hagyományos parasztzenélés, mind a képzettebb, kifinomultabb városias muzsikálás megtestesítője, amit sajátos zenei játékunk felismerhetően hordoz magában.
Zenekarunk főként Kárpát-medencei vonós muzsikát szólaltat meg. Legkedveltebb időtöltésünk a táncházmuzsikálás, valamint gyermek és felnőtt néptáncegyüttesek színpadi kísérete. Visszatérő közreműködői vagyunk több jeles rendezvénynek, fesztiválnak megyénkben és megyén kívül egyaránt, ahol leginkább koncertmuzsikával illetve örömzenével szórakoztatjuk a hallgatóságot.

Kapcsolódó oldal