Folkrádió

Tavaszidő

előadó:
Méta együttes
etnikum:
magyar
kiadó:
FolkEurópa
kiadás éve:
2003
gyártási szám:
FESCD 005

Szöveg

Elment a madárka, üres a kalicka, azt üzente vissza, visszajő tavaszra.
Ha tavaszra nem jő, búzapirulásra, ha akkorra sem jő, szőlőlágyulásra.
Ha még akkor sem jő, tudd meg, sohasem jő.

***

A tavaszi szép időnek lám, hogy mindenek örülnek,
Erdők-mezők megzöldülnek, a madarak zenegedeznek.

Kisütött a nap sugára az én rózsám ablakára,
Tündöklik gyémánt orcája, ragyog szép csillag módjára.

***

Tavasz, tavasz, gyenge tavasz, mindeneket megújítasz,
Csak éngemet szomorítasz, csak éngemet szomorítasz.

Csak e hóttak arról hallják, ha nekünk is tavaszunk jő,
Kicsi bárány bőségéről, s egy tilinkó szólásáról.

Tavasz, tavasz, szép zöld tavasz, ki füvet-fát megújítasz,
Csak éngemet szomorítasz, csak éngemet szomorítasz.

Idő, idő, tavaszidő, mindeneket megújítasz,
Erdőt levélbe borítasz, csak éngemet szomorítasz.
Erdőt levélbe borítasz, csak éngemet szomorítasz.

***

Ma van húsvét napja, másodéjszakája, jól tudjátok,
Kinek első napján Jézus feltámadván dicsőségbe.

Lám, a madarak is, hangicsálnak ők is, vigadoznak.
Szép plánták újulnak, termőfák virulnak, virágoznak.

Mária, Borbála, Rebeka, Zsuzsánna, kegyes szüzek,
Keljetek fel ágyból, cifra nyoszolyából, mit alusztok?

Hímes tojás lészen, tizenkét pár készen, mi számunkra,
Ha pedig nem lészen, vízipuskám készen számotokra!

Album: 20 év Méta

Méta együttes:

Salamon Beáta - ének, hegedű
Gera Attila - klarinét, tárogató, furulya, tilinkó, harmonika, kórus
Nagy Zsolt - kontra, brácsa, kórus
Porteleki Zoltán - cimbalom, kontra, tekerőlant, kórus
Mohácsy Albert - nagybőgő, cselló, koboz, dob, kórus
Németh Ferenc - ének, dob

Közreműködik:
a Bodza Klára tanítványaiból alakult Vadvirág énekegyüttes:
Kiss Zsófia, Lőrinczi Zsuzsanna, Rásó Anna, Rácó Luca, továbbá Havasréti Péter és Anti Tamás - kórus

Zenei rendező: Anti Tamás
Felvétel, keverés, utómunkák: Konorót János (Ethnic Stúdió, 2003. február)


A művészet képes visszaadni az embernek eltűnt érzéseit. A jó zene világhallás, melyben mindannyian hivők vagyunk. Benne a népzene, melynek hallgatása közben az emberek átélhetik, hogy tartoznak másokhoz, az élethez – egymáshoz. Hozzásegít megtalálni mindennek a megfelelő helyét a világban, s nem hagyja, hogy gyarmatosítsák érzékeinket. Mindent túlél – ha másutt nem, hát lelkünkben.
Mindez méltóképp elevenedik meg az immáron húsz esztendős Méta zenekar tolmácsolásában. Ünnepi ez az anyag, s mint efféle, tárlatokat nyit, átemeli a múltat a jelenbe; összehozza az eget a földdel.
A világ törvényszerűségei változatlanok, a viszonyulások hozzájuk egyéniek. S hogy a dolgok igazi értéke maradandóságunkban rejlik, arra bizonyíték ez a lemez is.(Anti Tamás)