Folkrádió

Amoda van egy ház

gyűjtés

előadó:
Lázár Mihályné
előadásmód:
ének
etnikum:
magyar
település:
Nyíradony
vármegye:
Szabolcs
tájegység:
Nyírség (Felső-Tisza-vidék)
nagytáj:
Alföld
gyűjtő:
Szabó Viola, Dévai János, Rőmer Ottó, Joób Árpád
felvétel időpontja:
1981
szerkesztő:
Joób Árpád
kiadó:
Etnofon
kiadás éve:
2001
gyártási szám:
ED-CD 037

Szöveg

Amoda van egy ház, törvényszék a neve,
Törvényszék a neve.
Amit abban főznek keserű a leve.

Oda van lezárva négy adonyi legény,
Négy adonyi legény.
Ott töltik napjait éhen-szomjan szegény.

Repülj madár, repülj, Szegeden keresztül,
Szegeden keresztül.
Nézd meg a babámat, maga van egyedül.

Talpig vasba verve, bokáig a vérbe,
Bokáig a vérbe.
Szeme be van esve a nagy sötétségbe.

Cellának fedele takaródzó subám,
Takaródzó subám.
Kígyók, békák szeme világító gyertyám.

Testvérek, rokonok, de hűtlenek vagytok,
De hűtlenek vagytok.
Nehéz rabságimban meg se látogattok.

Majd ki fogok menni, nem fogok rab lenni,
Nem fogok rab lenni.
Testvéri hűséget vissza fogom adni.

Album: Debrecennek van egy vize... Hajdú-Bihar megye neves nótafái

Debrecennek vannak szökőkútjai, vannak virágos parkjai, erdei, de természetes vize nincs. A puszta Hortobágy-patakja innen jó harminc kilóméterre csordogál. A várost tisztelő pásztori bőkezűség rendelte ide. Debrecen pedig gazdája lett az őt körülölelő vidéknek, a Hortobágynak, a Sárrétnek, a Nyírség homokos-erdős lankáinak.

Ezeknek a tájaknak a dalait szólaltatja meg hat neves nótafa: Törő Gábor (Püspökladány), Balázs Jánosné (Aradványpuszta), B. Nagy Ferenc (Nádudvar), Kurtzán Györgyné (Nyíradony), Lázár Mihályné (Nyíradony), Tanka Gábor (Tiszacsege). Előadásukban az itteni legjellegyetesebb dallamtíousokat halljuk, egyiket-másikat több változatban is.

Köszönet illeti azokat a gyűjtőket, akik rátaláltak a kincsekre, énekesekre, dalokra: Dr. Papp Jánost, Dr. Bencze Lászlónét, Czövek Lajost.

Ugyancsak köszönettel gondolhatunk a 80-as években ismert és népszerű Debreceni Délibáb Együttes tagjaira, Szabó Viloára, Dévai Jánosra és Rőmer Ottóra, akik az énekesek hangját szalagra vették 1981-ben.

Legnagyobb szeretettel azonban azokra az emberekre emlékezhetünk, akik őrízték, továbbadták ezt a kincset. Így szólalhatnak mások ajkán ma is ezek a dalok.

Kodály Zoltán a magyar népdalt a lélek tükrének nevezte. Aki meg akarja ismerni ezt a vidéket, az itt élt emberek életmódját, foglalatosságait, szokásait, hallgassa meg ezeket a dalokat!

Debrecen, 2001. Kikelet hava
Joób Árpád