Folkrádió

Mikor a juhász bort iszik

gyűjtés

előadó:
Tanka Gábor
előadásmód:
ének
etnikum:
magyar
település:
Tiszacsege
vármegye:
Hajdú
tájegység:
Hajdúság
nagytáj:
Alföld
gyűjtő:
Szabó Viola, Dévai János, Rőmer Ottó, Joób Árpád
felvétel időpontja:
1981
szerkesztő:
Joób Árpád
kiadó:
Etnofon
kiadás éve:
2001
gyártási szám:
ED-CD 037

Szöveg

Mikor a juhász bort iszik,
Fakó szamár szomorkodik.
Ne szomorkodj fakó szamár,
Mindjár megyünk a nyáj után.

Két hete-e vagy már három,
Mióta számadóm várom,
Amoda jön, amint látom,
Fakó fejű szamárháton.

Jó napot édes bojtárom,
Van-e károd kettő-három?
Károm nincsen, de nem is lesz,
Míg-e nyáj a kezemen lesz.

Van-e húsod a tömlőbe,
Vagy a vasfazekba főzve?
Nincsen húsom a tömlőbe,
Sem a vasfazékba főzve.

Fogd meg azt a pettyes bakot,
Vagy amazt a nagy harangost,
Kibe megvan tíz font faggyú,
Hat pokrócra való gyapjú.

Kutyám megeszi a vérit,
Zsidó elviszi a bőrit.

Album: Debrecennek van egy vize... Hajdú-Bihar megye neves nótafái

Debrecennek vannak szökőkútjai, vannak virágos parkjai, erdei, de természetes vize nincs. A puszta Hortobágy-patakja innen jó harminc kilóméterre csordogál. A várost tisztelő pásztori bőkezűség rendelte ide. Debrecen pedig gazdája lett az őt körülölelő vidéknek, a Hortobágynak, a Sárrétnek, a Nyírség homokos-erdős lankáinak.

Ezeknek a tájaknak a dalait szólaltatja meg hat neves nótafa: Törő Gábor (Püspökladány), Balázs Jánosné (Aradványpuszta), B. Nagy Ferenc (Nádudvar), Kurtzán Györgyné (Nyíradony), Lázár Mihályné (Nyíradony), Tanka Gábor (Tiszacsege). Előadásukban az itteni legjellegyetesebb dallamtíousokat halljuk, egyiket-másikat több változatban is.

Köszönet illeti azokat a gyűjtőket, akik rátaláltak a kincsekre, énekesekre, dalokra: Dr. Papp Jánost, Dr. Bencze Lászlónét, Czövek Lajost.

Ugyancsak köszönettel gondolhatunk a 80-as években ismert és népszerű Debreceni Délibáb Együttes tagjaira, Szabó Viloára, Dévai Jánosra és Rőmer Ottóra, akik az énekesek hangját szalagra vették 1981-ben.

Legnagyobb szeretettel azonban azokra az emberekre emlékezhetünk, akik őrízték, továbbadták ezt a kincset. Így szólalhatnak mások ajkán ma is ezek a dalok.

Kodály Zoltán a magyar népdalt a lélek tükrének nevezte. Aki meg akarja ismerni ezt a vidéket, az itt élt emberek életmódját, foglalatosságait, szokásait, hallgassa meg ezeket a dalokat!

Debrecen, 2001. Kikelet hava
Joób Árpád