Folkrádió

Hajnallik, hajnallik

gyűjtés

előadó:
Tanka Gábor
előadásmód:
ének
etnikum:
magyar
település:
Tiszacsege
vármegye:
Hajdú
tájegység:
Hajdúság
nagytáj:
Alföld
gyűjtő:
Szabó Viola, Dévai János, Rőmer Ottó, Joób Árpád
felvétel időpontja:
1981
szerkesztő:
Joób Árpád
kiadó:
Etnofon
kiadás éve:
2001
gyártási szám:
ED-CD 037

Szöveg

Hajnallik, hajnallik,
De nem jól hajnallik.
A csegei határ felől
Nem jó hír hallatszik.

Megöltek egy legényt
Hatvan forintjáért,
Belelökték a Tiszába
Piros pej lováért.

Tisza be nem vette,
Partjára vetette,
Arra ment egy halászlegény,
Csónakjába vette.

Odamegy az apja,
Kőti, de nem hallja.
Kelj fel, kelj fel kedves fiam,
Gyere velem haza!

Nem kelek, nem kelek,
Mer meg vagyok halva,
Sárga rézsarkantyús csizmám
Lábamra van fagyva.

Odamegy az anyja,
Kőti, de nem hallja.
Kelj fel, kelj fel kedves fiam,
Gyere velem haza!

Nem kelek, nem kelek,
Mer meg vagyok halva,
Fekete göndör hajam a
Tarkómra van fagyva.

Megyen a babája,
Kőti, azt meghallja.
Kelj fel, kelj fel kedves babám,
Gyere velem haza!

Megsiratol-e majd
Apád-anyád előtt?
Megsiratlak kedves babám,
Egész falu előtt.

Meghúzatod-e majd
A hármas harangot?
Meghúzatom kedves babám,
Mind a tizenhatot.

Csináltatol-e majd
Fenyőfa koporsót?
Csináltatok kedves babám,
Diófa koporsót.

Album: Debrecennek van egy vize... Hajdú-Bihar megye neves nótafái

Debrecennek vannak szökőkútjai, vannak virágos parkjai, erdei, de természetes vize nincs. A puszta Hortobágy-patakja innen jó harminc kilóméterre csordogál. A várost tisztelő pásztori bőkezűség rendelte ide. Debrecen pedig gazdája lett az őt körülölelő vidéknek, a Hortobágynak, a Sárrétnek, a Nyírség homokos-erdős lankáinak.

Ezeknek a tájaknak a dalait szólaltatja meg hat neves nótafa: Törő Gábor (Püspökladány), Balázs Jánosné (Aradványpuszta), B. Nagy Ferenc (Nádudvar), Kurtzán Györgyné (Nyíradony), Lázár Mihályné (Nyíradony), Tanka Gábor (Tiszacsege). Előadásukban az itteni legjellegyetesebb dallamtíousokat halljuk, egyiket-másikat több változatban is.

Köszönet illeti azokat a gyűjtőket, akik rátaláltak a kincsekre, énekesekre, dalokra: Dr. Papp Jánost, Dr. Bencze Lászlónét, Czövek Lajost.

Ugyancsak köszönettel gondolhatunk a 80-as években ismert és népszerű Debreceni Délibáb Együttes tagjaira, Szabó Viloára, Dévai Jánosra és Rőmer Ottóra, akik az énekesek hangját szalagra vették 1981-ben.

Legnagyobb szeretettel azonban azokra az emberekre emlékezhetünk, akik őrízték, továbbadták ezt a kincset. Így szólalhatnak mások ajkán ma is ezek a dalok.

Kodály Zoltán a magyar népdalt a lélek tükrének nevezte. Aki meg akarja ismerni ezt a vidéket, az itt élt emberek életmódját, foglalatosságait, szokásait, hallgassa meg ezeket a dalokat!

Debrecen, 2001. Kikelet hava
Joób Árpád