Folkrádió

A kállai kettős

előadó:
Muzsikás együttes, Sebestyén Márta, Toni Árpád
előadásmód:
hegedű, hegedű, brácsa, bőgő, cimbalom
műfaj:
verbunk, lassú csárdás, friss csárdás
etnikum:
magyar
vármegye:
Szabolcs
tájegység:
Szatmár (Felső-Tisza-vidék)
nagytáj:
Alföld
felvétel helye:
Zeneakadémia, Budapest
kiadó:
Szerzői kiadás
gyártási szám:
MU-005

Szöveg

Felülről fúj az őszi szél,
Zörög a fán a falevél.
Ugyan babám hová lettél?
Már két este el nem jöttél.

Már két este el nem jöttél,
Talán a verembe estél.
Nem estem én a verembe,
Véled estem szerelembe.

Leírás

Az albumon Kodály Zoltán mûvének népi dallamait mutatjuk be. (Kállai kettõs vegyeskarra és zenekarra eredeti népdalok után, 1950, [Eõ 169.]). A dallamokat Kodály 1928-ban gyûjtötte, és õ maga jegyezte le. (`Kodály forrás`). A híres táncot már 1649 táján említik egy versben: `Most már elõl járod a kállai kettõst`. Nagykállóban (Szabolcs) készült filmfelvételen látható ez a csalogatós páros tánc. A zenészek igen lassan játsszák a `Felülrõl fúj az õszi szél` népdalt. A ár egyhelyben derékfogással áll, majd ritmikusan jobbra-balra mozdul, szembefordulnak csípõre tett kézzel, vagy figurázva táncolnak, eltávolodnak egymástól, majd kitárt karral indulnak egymás felé, de az utolsó pillanatban az asszony kifordul, párját csalogatva eltáncol. A férfi utána, együtt forognak, majd újból kezdõdik az eltávolodás és csalogatás. A zene közepes tempójú friss csárdásra vált a `Kincsem, komámasszony` dallammal, majd nagy tempóban a `Nem vagyok én senkinek sem adósa következik. A frissben is páros forgás, csalogatós, visszatalálás követi egymást. Vidám táncszók, csapások, cifrázó figurák emelik a tánc hangulatát. Dallamai, táncmotívumai a környék csárdásaiban megtalálhatóak, ugyanakkor kötött dallam-használata és a szinte rögzített táncfolyamata, valamint a gyakran több pár egyszerre való egyforma tánca tudatosan szerkesztett polgári társastánchatásra utal. Sokan foglalkoztak evvel a tánchagyománnyal. A legelsõ: Farkas Lajos: `A kállai kettõs` tanulmánya az Ethnográfia folyóirat 1895-ös számában, a legismertebb Réthei Prikkel Marján: `A magyarság táncai` Budapesten 1924-ben megjelent mûve. Elõadásunkban nagymértékben követtük a tiszakóródi Horváth Aladár prímás játékát. (Ld. Virágvölgyi Márta, Vavrinecz András: Szatmári népzene, Népzenei füzetek és hangszeres példatár, Bp., 1992.) (részlet a lemez kísérőfüzetéből)

Album: A Zeneakadémián