Egy polgármesteri határozat arra enged következtetni, hogy tulajdonost vált a Hatvan utcai épület. Évtizedes vagyonjogi problémák után most úgy tűnik, sínen van a Hajdú Táncegyüttes méltó lakhatásának ügye.
Debrecenben bizonyára sokan tudják, hogy a népszerű hajdúsok bázisa a képünkön is látható Hatvan utcai épület (egy régi iskola), amelyik kívülről – jóindulattal – még hagyján, belülről azonban számos sürgős tennivaló volna. Az önkormányzat ugyan két évvel ezelőtt megcsináltatta az életveszélyessé vált villamosrendszert és a folyton elduguló csatornát, de a fűtésrendszer, az ablakok, a padlózat elavult, a penészedés csak egy komolyabb beavatkozással megállítható.
Az épület rendbe hozatalát hosszú-hosszú ideje gátolja, hogy az ingatlan nem a Hajdú Táncegyüttes és nem a debreceni önkormányzat tulajdona – hanem az államé. Ezért a város nem akart többet költeni rá a szükségesnél, a hajdúsok pedig nem tudtak. De miért is tették volna, ha az épület nem az övék?
Tovább nehezítette a dolgot, hogy bár az ingatlant az állam birtokolja, sokáig nem volt olyan gazdája, akinek számított is volna az épület megóvása. Mert papíron ugyan a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság volt a tulajdonos, de mivel az ő feladatellátásukhoz az ingatlan nem volt szükséges, nem törték magukat azért, hogy a hasznosítás érdekében átadják a vagyonkezelői jogot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek (2014-ben próbálták, de beletörődtek abba, hogy elmondásuk szerint választ sem kaptak az MNV-től).
A Debrecen meghatározó kulturális jelképének számító együttes áldatlan körülmények között végzi munkáját.
Ezzel együtt a Cívishír 2018 nyári megkeresésekor az állami vagyonkezelőnél úgy nyilatkoztak, hogy a korábbi vagyonkezelési szerződés megszüntetése révén a Hatvan utcai ingatlan tulajdonjoga heteken belül hozzájuk kerül a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól. Ehhez képest további majdnem három évnek kellett eltelnie, hogy 2021 májusában megszülethessen azt a polgármesteri határozat, amelyben Papp László kérelmezi az ingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba adását a nemzeti vagyonkezelőnél. A polgármester kulturális szolgáltatás biztosítására hivatkozva kéri az ingatlant; a bővebb indoklásból világosan kikövetkeztethető, hogy a hajdúsoknak kedvezne az önkormányzat, amely vállalja a tulajdonba adás érdekében felmerülő költségeket.
Amennyiben az MNV átadja az ingatlant Debrecen városának, onnantól kezdve egyrészt az önkormányzatnak is érdekében áll többet költeni az épületre, de ami még fontosabb, tulajdonosként pályázhat korszerűsítési-fejlesztési forrásokra. Sőt, akár a Hajdú Táncegyüttest fenntartó alapítány is részt vállalhat a székház megújulásában.
RaL
