Folkszemle, 2011. május hozzászólás | továbbküldés | nyomtatás

Bodor Anikó: Vajdasági magyar népdalok

A játékdalok hangterjedelme és hangneme

A játékokdalok nagy részére a kis hangterjedelem jellemző. A zenei elem a dalok egy részében csak a ritmus vagy a köznapitól eltérő hanglejtés. A beszédhez közelebb álló deklamáló hanglejtés szélesebb skálájú az átlagos beszédnél, de hangmagasságait csak körülbelül jelölhetjük, nem kottafejjel, hanem X-szel.

Vannak dallamok pontosan jelölhető hangmagassággal, mégis a dallamos hanglejtés határain belül maradnak. A dallamos hanglejtés mindössze két hangot érint: egy tengelyhang elmozdul felfelé vagy lefelé nagy szekundot vagy kis tercet, ritkábban nagy tercet, esetleg kvartot. A nagyobb hangközök általában lefelé mozdulnak. Sok a félig mondott, félig énekelt előadás is egyetlen dalon belül.

Ritmus érvényesül zenei elemként, a kiolvasókban elsősorban, dallamos hanglejtés két hang hangkészlettel: bichord (szó-lá vagy mi-re) és biton (mindig lefelé szó-mi vagy szó-re, ritkán mi-dó). Beszéddel és deklamáló hanglejtéssel vegyesen is szól. Az altatókra különösen jellemző, de a felnőttek egyéb játékaira a legkisebbekkel is.

     16221s.mp3

„A beszédszerű hanglejtés zenei emléke és a tőle független zene határát valahol a három egymás melletti egészhangban, a trichordban kereshetjük” (Vargyas).

A két nagy szekund lépésből álló három hangra terjedő dallam: (trichord) mi-re-do és mi-re-do-re, olykor lá-szó-fá vagy szó-fá-mi trichord jelentős mennyiségben képviselt a magyar hagyományban: ereszkedő (mi-re-do) és forgó (mi-re-do-re) motívumok alakjában nagy számban fordul elő a gyermekdalokban (és pogány tartalmú szokásainkban is). Leginkább a mondókákban, majd a mozgásos játékokban hallhatók.

     18389s.mp3

     4106i.mp3

     4106j.mp3

     4107a.mp3

     18389o.mp3

     18385j.mp3

     17248c.mp3

     ZK146A18.mp3

     15056n.mp3

A triton hangkészlet oroszlánrészét a szo-lá-szó-mi motívum uralja (ritkább motívumok a szó-mi-dó, szó-mi-re; mi-dó-lá; mi-re-lá; mi-re-ti). Birodalmuk a mozgásos játékok, a mondókák és a felnőttek játékai ölbeli gyermekekkel, abban is főként az altatók.

     MD073B20_26.mp3

     ZK176B24.mp3

     8809f.mp3

     15056j.mp3

     ZK280A16.mp3

Mind a trichord, mind a triton hangkészlet deklamáló hanglejtéssel és beszéddel elegyesen is szól.

Négy hangra terjedő tetrachord dallam elég kevés van: zömmel lá-szó-fá-mi, fá-mi-re-do és szó-fá-mi-re. Hanglejtéssel és prózával vegyesen is hallani. Tetraton készlet valamivel több van, és jelentősége is nagyobb: mi-re-dó-re + mi-szó-mi-dó motívumok arányos kombinációja, ahol változatosság és egység kiegyensúlyozottan érvényesül az ütempáros szerkezeten belül, de már a művészileg szép határán.

     17248j.mp3

     ZK115A15.mp3

A mozgásos játékokban és leánykérőkben fordul elő gyakrabban, de találkozunk vele a felnőttek játékaiban a legkisebbekkel, az egyéb mondókákban és a kiolvasókban is.

     16226i.mp3

     16212h.mp3

     ZK453B12.mp3

Zentán és környékén a pünkösdköszöntőket is erre a sablonra énekelték. Hanglejtés és beszéd nem érvényesül bennük, csak a tiszta dallamosság.

Öt hangra terjedő dallamaink: pentachord (lá-szó-fá-mi-re és szó-fá-mi-re-dó) vagy pentaton (lá-szó-mi-re-dó és lá-szó-fá-mi-dó). Minden játék-csoportban akad belőlük néhány.

     15056i.mp3

A hat hangra terjedő készlet: hexachord. Ez a hangkészlet vitathatatlanul uralja gyermekjátékdalaink dallamvilágát (40%). Európa más népeinél is megtalálható.

     ZK155B20.mp3

Bővülni is szokott a felső oktávval, anélkül, hogy a szeptimet érintené. A bővülés főként a mozgásos és párválasztó játékokat jellemzi.

     15056b.mp3

Hétfokú hangkészlet: heptachord mixolíd sorokban nyilvánul meg . Egy-egy esetben dúr, illetve eol sor, vagy dúr és mixolíd felváltva.

Mixolíd:

     ZK456B18.mp3

     ZK133B06.mp3

     ZK224A13.mp3

Eol:

     ZK133B31.mp3

Dúr-mixolíd:

     15749e-f.mp3

Oktáv terjedelmű hangkészletből viszonylag sok van. Ennek egy kisebb része mixolíd sorú, azaz kis szeptim jellemzi, nagyobb része azonban már nagy szeptimes, vezérhangos dúr hangsor.

     ZK177A36.mp3

     MD073B16_40.mp3

Minél nagyobb a hangterjedelem, annál gyakoribbak a kanásznóta-ritmusképletek és a strófikus képződmények. Legtöbb a hét- és nyolcfokúakban, majd a hatfokúakban. Igaz, az ötfokúakban is akad néhány.

     ZK461A09.mp3

     MD090B01_20.mp3

     ZK115A17.mp3

     7098j.mp3

„Dúr-hexachord” dallamosságban a záróhang az esetek döntő többségében az első fok. Vannak azonban példák arra is, hogy a dallamot a hangkészlet második fokán zárják. Ez különösen gyakori a mi-re-do-re tengelymozgást végző trichordnál. Ez esetben a második fokra mindig alulról lép fel a dallam. A mozgásirány megvalósul akkor is, ha a dallam trichordnál nagyobb terjedelemben mozog. Ezek az esetek valószínűleg azt az állapotot őrzik, amikor még nincs kifejlődve az az érzék, hogy az első fok a hangnem központja. Egyfajta közömbösségről tanúskodnak a „hangnem” iránt.

Az ingatag „hangnemérzék” másik bizonyítéka az ún. „hangnemi mutáció” jelensége. A kis és nagy terc azonos értelmezéséről van szó: a szó-mi kis terc átváltozik mi-dó nagy terccé azáltal, hogy a kis tercet lefelé fél hanggal alacsonyabban intonálják, így nagy terc lesz belőle.

     15056h.mp3

     15056a.mp3

Ez is egyfajta közömbösség a „hangnem” iránt. Inkább arra utal, hogy kisebb motívumsablonokkal építkeznek, nem hangnem-keretben. A hangnem iránti közömbösség jele az azonos dallamfordulatban jelentkező kis és nagy szeptim mixolíd-dúr párhuzama is egy előadáson belül.

     15749e-f.mp3

Regösénekeink ütempáros szerkezetükkel és hangkészletükkel szinte teljesen beleillenek a gyermekdalok világába. Egyetlen elütő jellegük a felfelé ugró dó-szó vagy dó-fá motívum gyakori megjelenése. A gyermekdalokra inkább jellemző a leugró kvint, szó-dó a jellemző.

Későbbi korok dallamosságát képviseli az ún. „karácsonyi szext” (dó-lá-szó vagy mi-lá-szó, szó-lá-szó fordulat), ami közös a karácsonyi népénekek és betlehemes játékok dalbetétjeinek barokk kori dúr dallamaival.

     15056o.mp3

     ZK388B04b.mp3

A Dicsőség mennyben az Istennek kezdetű karácsonyi ének dallamindítása jól példázza ezt a fordulatot.

Dallamidézetek, azaz a már fentebb említett, ütempárok közé kapcsolódó ismert dallamok, divatos nóták megjelenései nálunk is előfordulnak.

Ez a „funkciós” motivika a magyaroknál az 1700-as évektől jelentkezik a betlehemes játékok dallamai közt és a karácsonyi szokásdalokban. Számos játékfajtában felbukkan hosszabb-rövidebb alakban.

     MD090B04_28.mp3

     ZK392A06.mp3

     ZK177A36.mp3

Az ütempáros szerkezetek dallamvilága a szerkezet kezdetlegességével megegyező. Beszéd és dallam között nincs éles határ. Tanúi lehetünk beszéd és dallam közötti átmenetnek: dallamos hanglejtéssé, majd dallammá váló beszéd és fordítva, beszédszerűvé váló zenei hang. Hangnemérzék előtti állapotok, mint pl. az első fok záróhang-értéke iránti közömbösség (befejezés a 2. fokon), közömbösség a terc és a szeptim nagysága iránt (mutáció és mixolíd-dúr párhuzam). A kezdetleges jellemvonások mellett a hangterjedelem növekedésével a modern hangnemekig a legtöbb hangnemi fejlődési fokot megtalálhatjuk az anyagban.

Folkszemle, 2011. május hozzászólás | továbbküldés | nyomtatás