Idézet

Ivácson László a tánctanulásról

„Ha testközelbe kerülsz a forrással, másként töltekezel, mintha felvételről látnád valakinek a táncát. Minden mozdulatra választ kapsz, ha jársz náluk, látod, hogy élnek. [...] A tánc ízét nem az adja meg, hogy hány órát gyakorol valaki, hanem milyen élményeket szerzett azzal a tánccal, az adott adatközlővel kapcsolatban. Ha a táncot megtámasztjuk belülről jövő élményekkel, akkor magától jön annak öröme, és nem kell gyakorolni a mosolygást. A táncot örömével együtt kell megtanulni.”

Fekete Réka – Ferencz Csaba: Forrásvidéken. Beszélgetések erdélyi adatközlőkkel. Háromszék Táncegyüttes, Sepsiszentgyörgy, 2013. 234-235. oldal

Kapcsolódó idézetek

Bálint Márton és Okos Anna kalotaszentkirályi házaspár az urakkal közös bálokról

„Egy helyt táncoltak az urak, a másik helyt a parasztok. Két terem volt a kastélyban, bé volt osztva, egyik az uraké, a másik a parasztoké, közbül volt a zene. Itt mindig cigányzenészek voltak, de nagyon jók. Az urak pantallóban, a parasztok gatyában táncoltak, de külön. Ha egy leány bement az urak közé táncolni, kacagtak egyet, s visszajött a parasztokhoz. [...] Édesanyámék idejében volt egy vigalmi társaság [...] Annak a vigalmi társaságnak volt egy díszelnöke, urak és parasztok egyformán voltak benne, az szervezett minden mulatságot, fogadta meg a zenészeket.”

Fekete Réka – Ferencz Csaba: Forrásvidéken. Beszélgetések erdélyi adatközlőkkel. Háromszék Táncegyüttes, Sepsiszentgyörgy, 2013. 47. oldal