Folkrádió

Táncház a „kényeztetett” párizsiaknak
Az erdélyi kultúrát is népszerűsíti a franciaországi magyar intézet

Az erdélyi magyar kultúra népszerűsítését is felvállalja a továbbiakban a Párizsi Magyar Intézet – jelentette ki Ecsedi-Derdák András. Az intézmény igazgatóját, a franciaországi magyar nagykövetség kulturális attaséját munkahelyén kerestük fel: a belváros szívében, a Luxembourg-kert szélén álló elegáns palotában.


Az igazgató a Krónikának elmondta, a régiók Európájában – amelyben idéntől Románia is helyet kapott – több lehetőség nyílik majd a Magyarországon kívüli területek megismertetésére is.

A Párizsi Magyar Intézet egyike Magyarország 19 külföldi kulturális intézetének, a jelenlegi székházat a nyolcvanas évek elején vásárolta meg a magyar állam – a helyi hagyomány egyébként 1927-re teszi az első ilyen jellegű intézmény létrejöttét. Az elmúlt évtizedekben sokféle kihívásnak kellett megfelelnie a magyar kultúrát népszerűsítő intézetnek, mára ezek a kihívások megsokasodtak. „A franciák el vannak kényeztetve, nemcsak azért, mert régi kultúrnemzetről van szó, hanem azért is, mert sok bevándorló él itt, akik más-más kultúrát hoztak magukkal, honosítottak meg Párizsban” – fogalmazott az intézet vezetője. Hozzátette: nincs a világnak egyetlen olyan szeglete sem, amelyet a világvárosban ne képviselne legalább egy galéria, színtársulat, zenekar vagy étterem.

„Elképesztő méretű a párizsi »kultúrpiac«, úgy kell versenyeznünk, hogy valamiképpen kitűnjünk ebből a tömegből” – magyarázta Ecsedi-Derdák, aki hozzáfűzte, hogy erre már sikerült megoldást találni: a jelentősebb rendezvényeket „kivitték” a székházból, továbbá nagyobb hangsúlyt fektettek a sajtóval való kapcsolatra, a népszerűsítésre. Az 1956-os megemlékezést például egy templomban tartották, Varnus Xavér orgonaművész és az Acapella dzsesszegyüttes koncertjére több mint ezren voltak kíváncsiak.

Az erdélyi kultúra megismertetéséért a Párizsi Magyar Intézetben rendszeres táncházat indítottak, ahol a magyarokon kívül francia fiatalokat is szívesen fogadnak. A programban kézműves-foglalkozások, vásárok szerepelnek, továbbá szerveznek népművészettel kapcsolatos könyvbemutatókat, kiállításokat is. „Nagy munka áll még előttünk, hiszen az itt élők számára a Kárpát-medence a benne élő nemzetekkel távoli és homályos dolgot jelent. Ez akár fájhat is nekünk, de nem mondhatunk le arról, hogy a maguk teljességében mutassuk be a régióinkat, az igazi értékeinket” – fogalmazott az igazgató.

Antal Erika

Krónika, 2007. március 6.