Folkrádió

Nem akarok félmunkát végezni
Interjú Farkas Józseffel, az Ifjú Szivek elbocsátott menedzserével, a Hagyomány Alap egyik alapítójával

Szerdán kapta meg felmondását. Miért döntött úgy, hogy kitölti a három hónapos felmondási idejét?

Elsősorban azért, mert van néhány feladat, amelyet még szeretnék befejezni. Nem akarok félbehagyott munkával távozni az együttesből. Egyebek közt a budapesti Magyar Táncművészeti Főiskola kihelyezett képzésének vagyok az itteni megbízottja, az oktatással kapcsolatos különböző feladatok tartoznak hozzám. Ezt a szemesztert tehát mindenképpen szeretném végigvinni, mert elég hektikussá válna a képzés, ha a munkát egyik napról a másikra abbahagynám. Emellett vannak olyan feladatok, amelyeket az elmúlt hét évben az Ifjú Szivek felvállalt, s amelyek Hégli Dusánhoz, az együttes további tagjaihoz, valamint a személyemhez köthetők. Ezek olyan tevékenységek, amelyek nincsenek benne a munkaköri leírásunkban.

Konkrétan miről van szó?

1999-től vagyok az együttes alkalmazottja. 2000-ben megkerestem a kulturális minisztérium kisebbségi kultúrák főosztályának akkori vezetőjét, mivel évek óta szembesültünk azzal, hogy a szlovákiai magyar folklórtársadalomnak nincs meg az intézményes háttere. S mivel az Ifjú Szivek volt az egyetlen hivatásos magyar intézmény, amelyet a szlovák állam támogatott, azt ajánlottam akkor a főigazgató asszonynak, hozzunk létre egy hármas felépítésű intézményi rendszert, melynek egyik alapköve a hivatásos együttes lenne, a másik a módszertani munka, a fesztiválok szervezése, valamint a néptáncarchívum. Ezt nem sikerült hivatalos szinten megvalósítani, pedig a néptáncos szakma igényelte volna. Csak érdekességként jegyzem meg, hogy 2001-ben Magyarországon hasonló elvek alapján kezdte meg működését a Hagyományok Háza, évi 700 millió forintos költségvetéssel. Ezért gondoltuk úgy Dusánnal, hogy akkor ezt a munkát önkéntes alapon vállaljuk, és létrehoztuk a Hagyomány Alapot, amely az országos gyermek néptáncfesztivált, az Eszterláncot, a felnőtt csoportok számára rendezett Néptáncantológia, valamint legutóbb a Csatrangos Országos Népzenei Fesztivál szervezését is vállalta, továbbá legutóbb a zselízi népművészeti fesztivál újraindítását és a gombaszögi országos fesztivál szervezését is. Az Ifjú Szivek mint társrendező az infrastrukturális hátteret biztosította, valamint szakmailag koordinálta ezeket a rendezvényeket.

Ezenkívül mi tartozik az alap tevékenységébe?

A Hagyomány Alap hozta létre 2000-ben a Hagyomány Archívumot is, amely a felvidéki magyarság egyedüli néptáncos archívuma. Az archívum több ember, elsősorban Quittner János, Takács András és Martin György munkájának köszönhető, de azóta rengeteg újabb gyűjtéssel bővült. Több mint 600 órányi filmfelvételünk van, és megközelítőleg ugyanennyi népzenei felvétel az ország különböző részeiről, sőt a Kárpát-medence más tájegységeiről.

Milyen változásokat von maga után, hogy ön és Hégli Dusán, a Hagyomány Alap létrehozói távoznak az Ifjú Szivekből?

A nonprofit szervezetként működő alap tevékenysége nem változik, továbbra is pályázunk az általunk szervezett fesztiválokra. Hozzátenném, hogy tavaly életre hívtuk a néptáncosok szakmai fórumát is. Jelenleg ez az egyetlen fóruma a néptánccal komolyan foglalkozóknak Szlovákiában, amelyen mindenki elmondhatja a véleményét az országos rendezvényekről és a néptáncmozgalom problémáiról. Nyilván azzal, hogy Dusán és én is távozunk az együttesből, az Ifjú Szivek teljesen kimarad ebből a tevékenységből.

Mennyire válik ezáltal bizonytalanná az országos művészeti fesztiválok létre, sorsa?

Mi idén is pályáztunk több helyre a fesztiválok szervezése kapcsán, és remélem, kapunk is támogatást. Ez idén elsősorban az Eszterláncot érinti.

Mi volt a konkrét munkaköre, amely az átszervezés során fölöslegessé vált?

Idáig az én feladatom volt – továbbá egy külsős munkatársé – az együttes fellépéseinek szervezése. Papp Sándor nem közölte sem velem, sem az együttessel, ki fogja ezt a feladatot a továbbiakban végezni. Annyit tudok mondani, hogy a párbeszéd az Ifjú Szivek új igazgatójával nem az én részemről akadt meg. Ő nem volt hajlandó kommunikálni. Belépése után kinevezte Hégli Dusánt, Karaba Margit, valamint engem az együttes vezetőségébe. Minden vezetőségi gyűlésen szóba került az előadások terve. Szeptember végéig 22 előadást „adtam volna el”, mert azokkal a partnerekkel, akikkel tárgyaltam, konkrét dátumokról és az előadások honoráriumáról is megegyeztünk. Azt, hogy az együttes mikor melyik előadással tud fellépni, a művészeti vezető határozza meg. Viszont az előadások megvalósításához az igazgatónak munkaköri kötelessége biztosítani a feltételeket. A két megvalósult előadásra az Ifjú Szivek alkalmazottai, az ifjúsági csoportban táncoló diákok és azok szülei biztosították a feltételeket. Két hónapos várakozási idő után írásban fordultam Papp Sándorhoz, nyilatkozzon a kérdésben, mert amíg ő nem biztosítja a feltételeket az együttes zökkenőmentes működéséhez, illetve az előadások zökkenőmentes lebonyolításához, addig én nem tudok felelősséggel szerződést kötni az érdeklődő partnerekkel. Erre a levélre sem kaptam választ. Úgy gondolom, részemről megtörténtek a kezdeményezések az igazgató felé az együttes fellépései ügyében. Az egyik legfőbb vád ugyanis az volt, hogy az együttes fellépésképtelen.

Ez azt jelenti, hogy az elkövetkező hónapokban az Ifjú Szivek sehol nem lép közönség elé?

ĺgy van. Megtehetném most is, hogy kiküldöm a szerződéseket, csak tudom, hogy az együttes nem tudja teljesíteni őket, és ez gazdasági szankciókat vonhat maga után a meghívó fél részéről. Az igazgató egyébként a tegnapi társulati ülésen bejelentette, őszre szeretne új bemutatót, amelyet Quittner János és Brandl Ferenc fog elkészíteni. Mivel sok kívülálló számára gyakran túlzásnak, illetve hihetetlennek tűnhet egy-egy információ, ezért megjegyezném, erről a társulati ülésről is készült hivatalos jegyzőkönyv, amelyet az Ifjú Szivek igazgatója is hitelesített aláírásával.


MISLAY EDIT

Új Szó, 2007. március 30.