Folkrádió

XIV. Csángó Bál

A rendezvény célja, hogy bemutassa a moldvai és a gyimesi csángó magyarok rendkívül régies és páratlanul gazdag népművészetét és hagyományait. A bál alkalmat szeretne teremteni arra, hogy a közép- és kora újkori magyar és európai kultúra számos elemét máig megőrző csángó magyarok megmutathassák viseleteiket, szokásaikat, zenéjüket és táncaikat.

Az idei műsor Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató munkásságára épül, aki az archaikus népi imádságok gyűjtésének úttörőjeként, rendszerezőjeként és feldolgozójaként vált európai, sőt világhírű tudóssá.

Ez évben is gyimesi és moldvai csángó magyar hagyományőrző, valamint magyarországi hivatásos és amatőr együttesek lépnek színpadra az egész estés, tizenkét óra hosszat tartó XIV. Csángó Bálon február 6-án, szombaton a budapesti Petőfi Csarnokban. Délután gyerektáncházzal kezdődik a program.

Az idei bálon a Csángóföldről meghívott mintegy félszáz táncos, zenész és énekes révén bepillantást nyerhetünk a csángó zene- és tánckultúrába.. A műsor a bál díszvendégeként megjelenő Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató munkásságára alapszik, bemutatva a csángó hagyományokat, valamint a csángómagyar kultúra és a vallásos irodalom évszázados kapcsolatait


Este hét órától a következő hagyományőrzők lépnek színpadra Klézséből, Lészpedről, Bogdánfalvából, Nádasfaluból, Somoskából, Pusztinából, Setétpatakáról, Gyimesbükkről és Gyimesfelsőlokról. Vendégek lesznek: Antal Tibor, Antim Ioan, Hodorog András, Kátai Zoltán, Kovács Miklós, László Erzsébet, Legedi László István, Mandache Aurél, Nyisztor Ilona, Petrás Mária, Róka Szabolcs, Tímár Viktor, a Berka és a Credo Együttes, a Dresch Quartett, a Fanfara Complexa, a Kobzos Együttes, a Kőketánc Gyerektáncház, a Cantigas Együttes, a Juhász Családi Zenekar, a Somos és a Szigony, a Zurgó Együttes és Enyedi Ági, valamint a győri Lippentő és a Szentendre Táncegyüttes. A színpadi műsort több helyszínen zajló táncház, koncertek, énektanítás és más programok követik.


A színpadi műsort megelőzően kerül sor a Kőketánc Gyermektáncházra 16 óra 30 és 18 óra 15 perc között, gyermekeknek 12 éves korig ingyenes a belépés, felnőtt kísérőknek 200 Ft-ba kerül a belépő (ha csak a gyermek táncházban vesznek részt, egyébként a belépőjegy ide is érvényes). Jegyek elővételben kaphatók a helyszínen. Az ülőjegy 2500 Ft, az állójegy 1500 Ft, a támogatói jegy 7000 Ft-ba kerül


A műsort követő táncházban a nézőközönség is részesévé válhat e kultúrának: a moldvai és gyimesi hagyományőrző csoportok segítségével tanulhatják meg az érdeklődők a csángó magyar táncokat.

A rendezvényhez kapcsolódó kiállításon Csoma Gergely fotóit és Petrás Mária keramikus alkotásait, valamint hagyományos csángó használati tárgyakból és szőttesekből készített összeállítást láthat a közönség. Csoma Gergely: Az elhagyott idő - 33 év a Moldvai csángók között című könyvét Pataki János mutatja be.

A hagyományos bemutatók mellett a kortárs művészetek eszközeivel is bepillantást kaphatunk a csángó kultúrába. A Csángó Bálon ezért fényképészek, textil- és kerámiaművészek mutatják be a csángó kultúrkörből merített munkáikat

Az idei bálon másodszor mutatják be a Csángó Kultúra Követeit. A Csángó Bál másnapján, február 7-én a budapesti Szent Anna templomban Erdő Péter bíboros és Petru Gherghel együtt celebrálnak misét az itt élő csángók és a Csángó Bál fellépői számára.

A XIV. Csángó Bált Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke nyitja meg.

A Csángó Bál szervezői (a Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Egyesület) a moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra kívánják felhívni a figyelmet, és igyekeznek támogatókat nyerni a csángó magyarság megmaradását, illetve felemelkedését célzó erőfeszítésekhez.

Népzene.hu, 2011. január 30.