Folkrádió

Bezerédj-díj 2004
Az egyik kitüntetett a Zurgó Együttes

Dr. Bezerédj Zoltán Kölnben élô, magyar származású író 1993-ban – Bezerédj Imre kuruc hadvezér, Bezerédj István politikus, Bezerédj Amália írónô, Bezerédj Pál közgazdász életmûvének emlékére – Bezerédj Alapítvány létrehozását határozta el. Az alapítvány évente, az ’56-os nemzeti ünnep alkalmakor díjat/ösztöndíjat adományoz a magyarországi és határon túl élô magyar mûvészeti és tudományos élet kiválóságainak. Idén a díjakat Koncz Erika, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára adta át október 22-én a Nemzeti Múzeum Széchenyi-termében. A kitüntetettek: a Zurgó Együttes, a Balkan Fanatik Együttes és Diószeghy László koreográfus.
A Budapesten alakult Zurgó Együttes célja – immár tíz éve – a csángók kultúrájának gyûjtése, bemutatása és továbbéltetése. Tagjai – egy kivétellel – magyarországiak: Nagy Bercel és Sófalvi Kiss Csaba furulya, kaval, tilinkó, Demeter László koboz, Draskóczy Lídia hegedû, Navratil Andrea ének és a csángó Benke Félix Ágoston dob, doromb, tilinkó, levélsíp (cicélés). Budapesten csángó táncházat mûködtetnek (havonta kétszer), fellépnek rangos magyarországi és európai rendezvényeken, fesztiválokon. Az együttes mûsorát kívánság szerint kiegészítik ének- és tánctanítással vagy mesemondással. De elviszik a csángók mûvészetét a nagyvilágba is, az elmúlt években például Spanyolországban kéthetes, Finnországban pedig háromhetes koncertkörutat tartottak, idén felléptek spanyolországi, baszkföldi, ciprusi és ukrajnai rendezvényeken, Pozsonyban koncertet és táncházat tartottak. Gyakran jelen vannak Moldvában, a gyûjtôutak mellett 2001 óta a somoskai tábor állandó szereplôi.
Új, önálló lemezüket – Szíve járását hallod az idônek – november 5-én mutatják be Budapesten, a táncházak színhelyéül is szolgáló XII. Kerületi Mûvelôdési Központ kupolatermében. Gregoriánt, balladát, siratót és szerelmes dalt, reneszánsz, közép- és újkori tánczenét szólaltatnak meg. A lemez Petrás Mária moldvai csángó énekes, iparmûvész és Fábri Géza kobzos elôadómûvész közremûködésével készült. Az énekeket és muzsikát Moldvában gyûjtötték, adatközlôik: Pusztináról Bogdan Toader, Külsôrekecsinbôl Fehér Márton, Gâsteni-bôl Mandache Aurél, Diószénrôl Petrás Mária, Klézsérôl Hodorog András, Hodorog Luca, Legedi László András, Legedi László István és Szályka Rózsa, Lujzikalagorról Gábor Antal és Veres Antal, Lészpedrôl Fazakas Ilona, Jánó Anna, Márton Erzsébet és Ónodi Mária.
Demeter László kobzos kérdésünkre elmondta, a csángó zenével Magyarországon találkozott elôször, a Tatros Együttes elôadásában. Elôször a zene fogta meg, utána kezdett érdeklôdni a kultúra iránt. „Nagyon nehéz szavakba önteni, mi fogott meg ebben a zenében – mondta –, egyszerre hat az ösztönökre, az értelemre, a laikus ember is érzi, ez egy nagyon mély rétege az emberi kultúrának. Hét éve járom a moldvai csángó falvakat, ismerkedem ezzel a népcsoporttal, ami nemhogy eltántorított volna, hanem arra ösztönöz, hogy mind mélyebbre ássak e kultúrában. De az az érzésem, egy életen át nem lehet oly mélyre ásni, mint amennyi lehetôséget rejt magában.”
Az együttes vezetôje, alapító tagja Nagy Bercel már középiskolás kora óta elkötelezettje a csángó zenének, kultúrának. „Hallottam Berecz Andrástól csángó meséket, dalokat, többször volt szerencsém hallani Domokos Pál Pétert, aki bármirôl beszélt, a csángókat mindig szóba hozta, illetve Csoma Gergelynek a fotóalbumát említeném, s egyszer csak ezek a dolgok, így mozaikszerûen összeálltak és elkezdtem érdeklôdni a csángók iránt – mondta. – Elôször a táncukkal, azután a muzsikájukkal kezdtem ismerkedni. Ez egy folyamat volt, a nyolcvanas évekkel kezdôdôen. Moldvában elôször 1991-ben jártam, azóta folyamatosan. Az ember nem tud úgy kimenni Moldvába, hogy valami újat ne találjon. Kultúrájuk olyan egység, amit nem jó szétdarabolni, ezért nemcsak népzenét gyûjtünk, hanem meséket, hiedelmeket, szokásokat is.”
Külföldi útjaik kapcsán megjegyezte, azért voltak nagyon izgalmasak, mert igazolták, hogy a csángó népzene nagyon sok olyan elemet ôriz, ami Európában hasonló, illetve közös. „Például egy görög hagyományôrzô csoport Legedi László András klézsei furulyás kecskés dallamairól azt mondta, hogy márpedig ez pontosi zene, és táncoltak erre a muzsikára – mesélte. – Vagy ha énekesünk elfúj egy Kyrie eleisont, mondjuk, Baszkföldön, akkor azt nem kell semmilyen módon magyarázni, hiszen ott is beszüremlett a népzenébe, hasonlóan, mint a csángóknál. Vagy ha a havajgatásról beszélünk, ami vigasztalást jelent, a csángók húsvéttól kezdve fújják, és feltehetôen a halottak vigasztalását szolgálta régebben, mint rituális zene, itt is baszk barátaink mondták, hogy náluk is van egy olyan zenei mûfaj, ami a halottaknak a túlvilági boldogulását szolgálja.”
A Zurgó Együttest 1993-ban alapították az Óbudai Zenei Gimnáziumban. Az akkori alapító tagok közül a jelenlegi együttesben Nagy Bercel és Draskóczy Lídia muzsikál, a másik kettô 1998-ban vált ki, létrehozva a Kárpátia Együttest. A Zurgó névrôl Nagy Bercel elmondta, olyan nevet kerestek, ami kötôdik a csángókhoz, s van egy ilyen nevû patak Moldvában. „A zurgó a zörgô szónak mély hangrendû változata – tette hozzá –, s mint hangutánzó szó, egy kicsit utal erre a nagyon erôteljes, impulzív muzsikára is, ami a csángó népzenét jellemzi.”

GUTHER M. ILONA

Romániai Magyar Szó, 2004. október 27.