Folkrádió

Koronavárosok 10. találkozója Visken

Tizedik alkalommal találkoztak a máramarosi koronavárosok Visken a tájházban és annak udvarán június 22–24-én. A jubileumi találkozó alkalmával idén háromnapos fesztivál keretében várták az érdeklődőket, melyen színházi és népzenei előadások voltak megtekinthetők. A szervezők célja, hogy egy kárpátaljai művészetek völgyét hozzanak létre, melyben a népzene mellett a színház és az irodalom is helyet kap.

Már hagyománnyá vált, hogy az egykori koronavárosok képviselői évente összegyűlnek, találkoznak és ápolják hagyományaikat, megosztják egymással közös kulturális értékeiket. A Koronavárosok Találkozójának tartalma és programjai bizonyságot tesznek arról a szellemi és kulturális egységről, amely ma is összekapcsolja e településeket és lakosaikat. Bár ma határok választják el az egykori koronavárosokat, de lélekben és kultúrájukban továbbra is egységes teret képeznek. Amikor 1329-ben Károly Róbert magyar király koronavárosi rangot adományozott öt máramarosi városnak – Husztnak, Técsőnek, Visknek, Hosszúmezőnek és Máramarosszigetnek –, az ottlakók nem sejthették, hogy hatszáz év múlva egyszer határ fogja őket elszakítani egymástól.

Jaroszlav Hajovics, Visk község polgármestere köszöntőjében elmondta: „Büszke vagyok, hogy itt születhettem Visken, amely szerte a világban ismert és elismert. Ez a rendezvény nagyon fontos minden itt élő nemzetiség számára, hisz bizonyíték arra, hogy mi itt, Visken békességben élünk és dolgozunk együtt.”

Erdei Péter beregszászi magyar konzul beszédében kiemelte: a viskiek mindig is híresek voltak és kiemelkedtek a felső-Tisza-vidéki magyarok közül, abban is, hogy ragaszkodtak magyarságukhoz. A magyar nemzetet nemcsak egy, hanem több határ választja szét, de a magyar kultúránk által mégis tudunk egységes teret képezni. A pénteki ukrán–magyar miniszteri találkozó kapcsán mindenféleképpen pozitívan értékelendő, hogy a párbeszéd elindult és folytatódni fog. A magyar kormány abban érdekelt, hogy a kárpátaljai magyarság meg tudjon maradni magyarként szülőföldjén, és a későbbiekben számtalan ilyen és ehhez hasonló identitáserősítő fesztivál kerüljön megrendezésre.

Ifj. Ötvös Sándor, a rendezvény főszervezője elmondta: „Tíz évvel ezelőtt, amikor megálmodtam a Koronavárosok Találkozóját, akkor a tudomány felől közelítettük meg a programot, és egy konferenciával emlékeztünk a koronavárosokra. Ma már a kultúra kapja a nagyobb hangsúlyt. […] A célunk az, hogy a munkás hétköznapok után fel tudjunk töltődni, a hagyományainkat meg tudjuk élni. Van mire büszkének lennünk: több mint hétszáz éves múlt van mögöttünk, s azt kívánom, legyen legalább még hétszáz éves jövő is előttünk.”

A háromnapos fesztivál keretében színházi előadás, a IX. viski népzenei, néptánctábor záróműsora, kárpátaljai és anyaországi hagyományőrzők elő­adása, a Fölszállott a páva kárpátaljai résztvevőinek gálaműsora, valamint Szalonna és bandája-koncert és a Magyar Állami Népi Együttes szólótáncosainak koncertje szórakoztatta a fesztiválozókat. A kulturális műsorok mellett kézműves-foglalkozások és helyi gasztronómiai ínyenc­ségek várták a látogatókat. Az esemény utolsó napján ökumenikus istentiszteletet tartottak, majd koszorúzással zárták a találkozót. A programon a koronavárosok képviselőin kívül jelen volt Pápa, Paks, Veszprém, Békésszentandrás és Fegyvernek küldöttsége is.

A fesztivál főszervezője a Viski Falusi Zöldturizmus Szövetség és Visk község önkormányzata volt, az esemény szakmai partnere a Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai kirendeltsége. A fesztivál támogatója a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő.

V.E.

Kárpátalja - Online hetilap, 2018. június 27.