Folkrádió

Öt új érték az értéktárban - Kapuvári verbunk és ragadványnevek

Öt új értéket fogadtak be a helyi értéktárba, közülük hármat, a verbunkot, a Kapuvár néptánc- együttest és a Dr. Barsi Ernő Alapfokú Művészeti Iskola nevelő-oktató tevékenységét a megyei értéktárba is felterjesztették

Kapuvári verbunk

Rábaköz, azon belül is Kapuvár népművészete, népviselete, néptánca és népzenéje egyéni színt, külön értéket jelent a Kárpát-medence neves tájai között. A nyugat-rábaközi verbunkok egyik legkülönlegesebb tánca a kapuvári. Jelenlegi kötött formája az 1920-as évek óta alakult ki, s színpadi formájának továbbélése a Gyöngyösbokrétának köszönhető. A tánc a XVIII. századi katonatoborzásra utal, fennmaradása a legénycéheknek is köszönhető, hiszen avató jellegét itt őrizte meg napjainkig. Több ízben átalakult, rendezett formájában is megőrizte jellegzetes mozzanatait: a bevonuló körbejárást, a lassú és „sűrű, táncvezető (Hejlegény) által irányított szabályozott formát. A kapuvári verbunk hat fő figurája ismert, a tánc egy kéttételes férfikörtánc. A Kapuvár néptáncegyüttes tagjai őrzik e táncot és bemutatják a búcsú keretében, a Szent Anna-templom melletti téren, illetve színpadi bemutatók alkalmával.

Ragadványnevek

A kapuvári ragadványnevek nemzedékről nemzedékre való öröklődése elsősorban azzal magyarázható, hogy e nevek fontos megkülönböztető szerepet játszottak a mindennapi életben, a társadalmi érintkezésben, mivel sok az azonos családnevet viselő. Ilyen például Kapuváron a Kiss-György, Kiss-Mihály, Kiss-Leizer, Kiss-Vámosi, Füzi-Foki, Károlyi-Horváth, Nagy-Kapus, Nagy-Kutasi, Németh-György, Németh-Csóka, Papp-György, Papp-Varga, Szabó-Molnár, Szűcs-Ádám, Varga-Berta, Varga-Dudás, Varga-Mézes, Varga-Pál vezetéknevek.

Hany Istók meséje

Sokan ismerik a Hany Istókról szóló legendát, azonban nem egyformán – ki így, ki úgy mesélte. Hany Istók fura küllemű gyermek volt. Korán elvesztette a szüleit, és saját magán kívül senkire sem számíthatott a Fertő tó és a Hanság mocsarában. A láp adott otthont neki és gondoskodott róla – mígnem két halász foglyul ejtette és bevitte a kapuvári várba. Hany Istók végül megszökött, s egyes elbeszélések szerint néhány évre rá a halászok látták felbukkanni az egykor számára otthont nyújtó mocsárvilágban.

Néptáncegyüttes

A Kapuvár néptáncegyüttes a város és a térség egyik legmeghatározóbb amatőr művészeti csoportja. 1989-ben jött létre Molnár Imre (Monek) vezetésével. A hagyományőrzésen belül Rábaköz és Kapuvár néptánc-, népzenei és szokásvilágának megőrzését és továbbadását hivatott erősíteni. Az együttes többszörösen kiválóan minősült.

Művészeti Iskola

A 2002-ben létrejött, napjainkban dr. Barsi Ernő nevét viselő intézmény a hagyományok fennmaradását és átörökítését tűzte ki célul. 2007-ben elnyerte a „Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény címet, 2010-től pedig a Magyar Táncművészeti Főiskola partnerintézménye és gyakorlóhelyévé vált.

Dr. Barsi Ernő alapvetése az iskola jelmondata is lett:
A szeretet sugározzon mindenüvé. Mert szeretet nélkül nem lehet sem muzsikálni, sem tanítani, sem írni. Szeresse mindenki az övéit, saját népét és értékeit, hogy a másokét is szeretni tudja.

Kisalföld, 2018. november 28.